Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A jobb felhasi fájdalom epehólyag problémára is utalhat

Érdekességek2024. április 03.

Fotó: 123rf.comA hasi fájdalom igen gyakori panasznak számít, melynek hátterében számtalan ok állhat. Ezek lehetnek banálisak, de akár komoly problémára is utalhatnak. Olykor a diagnózis nem egyszerű, és ehhez különböző képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa a leggyakoribb epehólyag problémákat ismerteti, melyek fontos diagnosztikai módszere a hasi ultrahang.

Az epe, az epehólyag szerepe

Az epehólyag a máj alatt elhelyezkedő kis körte alakú, páratlan szerv a has jobb oldalán. A májsejtek által termelt epét tartalmazza, mely a zsírok emésztéséhez szükséges. Zsíros ételek fogyasztása után az epehólyag izomzata összehúzódik, így az epe a vékonybélbe kerül. 

Epekő és epehólyag gyulladás

Az epehólyag gyakori betegsége az epekövesség, valamint az epehólyag gyulladás. Az epekövek általában koleszterint tartalmazó, elmeszesedő képletek. Kialakulásukban genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Az epekövek jelenléte nem mindig okoz panaszokat (néma epekövesség), ám ha vannak tünetek, akkor a jobb bordaív alatti tompa vagy görcsös fájdalom, hányinger, hányás jelentkezik. A fájdalom gyakran a hátba, a lapockák közé sugárzik.

Az epehólyag gyulladását gyakran az epekövek okozzák a falának irritációja révén. Az epehólyag összehúzódásakor ráfeszül a kövekre, ami a falat felsérti. Gyulladás azonban kő nélkül is keletkezhet.

Az epekövesség nem mindig okoz panaszt, előfordul, hogy más tünetek miatt vagy szűrés céljából végzett hasi ultrahang vizsgálat kapcsán derül ki. Fontos tudni, hogy akár panaszos, akár nem, a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen, ha az epehólyagban apró, néhány milliméteres kő vagy kövek vannak. Az ilyen kicsi kövek bejuthatnak az epevezetékbe, amit elzárnak, és az epehólyag ballonszerűen kitágul jelentős fájdalmakat okozva. Nagyobb veszélye az apró köveknek, hogy nem állnak meg az epevezetékben, hanem tovább sodródnak a hasnyálmirigy vezetékkel alkotott közös szakaszba, aminek akut hasnyálmirigy gyulladás a következménye. Ez a betegség pedig életveszélyes állapot.

Az epehólyag falának jóindulatú elváltozásai (polipok, papillómák, cisztás elváltozás-adenomyomatosis) ritkán okoznak tüneteket. Az összehúzódó képességét ronthatják, így emésztési problémák keletkezhetnek.

Az epehólyag rák ritka betegség, kezdetben tünetmentes. Sokszor a gyakori akut vagy krónikus epehólyag gyulladás talaján alakul ki. Belátható, hogy az epekövesség reális következménye lehet az epehólyag falának rákja.


Miért fontos az ultrahang?

A fentiekből látható, hagy az ultrahang igen fontos diagnosztikai módszer az epehólyag betegségeinek diagnosztikájában. Pontos képet alkotunk az epehólyag méretéről, falának állapotáról, belső tartalmáról, kövek, besűrűsödött epe jelenlétéről. Jól vizsgálhatók az epeutak a májon belül és kívül. A máj és a hasnyálmirigy állapota is megítélhető. 

 Ha felmerül a gyanú a panaszok alapján, ha valaki a magasabb kockázati csoportba tartozik (pl. túlsúly, magas koleszterinszint, pozitív családi anamnézis) az ultrahang  a labor vizsgálattal együtt segít a diagnózis felállításában – mondja dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk csontritkulás ellen?

2025. november 15.

A csontritkulás szövődményei a csípőtáji, a csigolya- és a csuklótörések. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van a kalciumgazdag étrendnek és a gravitációval szemben végzett mozgásformáknak.

A csontok építő sejtjei és bontó sejtjei együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcscsonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők:


időskor
női nem
alacsony testtömegindex (BMI)
korábbi csonttörések
családban előforduló csípőtáji törések
dohányzás
rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás
4 cm-nél több testmagasság-csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva


Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődményei a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benntartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. Gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcscsonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőtt korig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.