Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kamaszkori változásokon is átsegít a sport

Érdekességek2020. november 24.

A kiskamaszok sportágválasztása nem könnyű feladat, főleg akkor, ha a család nem jár előttük követendő példával. Valahol el kell kezdeni – még a sovány, túlsúlyos vagy önbizalom-hiányos gyermeknek is! Dr. Muzsik Réka, a szentesi Pingvin Patika vezetője, sporttáplálkozási tanácsadó, fitneszinstruktor tanácsai az elindulás előtt álló gyerekeknek és szüleiknek szólnak.

A fotó illusztráció: unsplash.comA mindennapos testnevelés fontossága

2012. szeptember 1-től minden köznevelési intézményben kötelezően bevezették a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra váltható ki például iskolai sportkörben való sportolással vagy versenyszerű sporttevékenységet folytató sportszervezet edzéseivel.

Ez az intézkedés egy komplex iskolai testmozgásprogram része, mely biztosítja az egészséges kondícióhoz szükséges mértékű testmozgást. A sportolással kapcsolatban pozitív érzelmeket alakít ki, élményszerű, változatos mozgástanulást tesz lehetővé. Rendkívül fontos a preventív hatása is, hisz ezáltal a diákok kevesebbet ülnek rossz testtartásban a televízió vagy a számítógép előtt.

Kell a jó példa!

A serdülőkorú gyerekek, vagyis a 11-12 – 18-20 év közötti fiatalok nagy hormonális változáson mennek keresztül, ami sokkszerű hatást gyakorol a testükre és lelkükre egyaránt. Ám ezekre a változásokra minden szervezet máshogyan reagál! Emiatt láthatunk fejletlen izomzatú, vékony testalkatú és túlsúlyos kamaszokat egyszerre, ugyanazon korcsoportban.

A család szerepe azonban minden esetben meghatározó. Ha rendszeresen együtt mozognak, sportolnak, a gyermek ezt látja, követi, és így szereti meg a sportot. Ez segít könnyebben feldolgozni a kamaszkori változással együtt járó stresszt. A gyermekkor mozgásos aktivitásának hiánya később már nehezen pótolható.

Körülbelül 14 éves korig leginkább az állóképesség fejleszthető – magyarázza dr. Muzsik Réka. Főleg a futás, úszás, biciklizés, játékos sportmozgások ajánlottak. A csontozat a saját testsúlyos edzésre, ugrásra szilárdul, tömör és vastag lesz. Ez késleltetheti az időskori csontritkulás kialakulását. Súlyzós gyakorlatok is végezhetők már ebben a korban, de ilyenkor elengedhetetlen a test biológiai fejlettségének pontos ismerete. Minden esetben egyéni edzésterv kialakítása szükséges!


Mit sportoljon egy fejletlen izomzatú kiskamasz?

Táplálkozásában kapjon nagy hangsúlyt a megfelelő fehérje- (például sovány hús, tojás) és szénhidrátbevitel (például rizs, zab, banán); kisebb arányban a telítetlen zsírok bevitele (például hidegen sajtolt növényi olajok), hiszen ez elengedhetetlen a megfelelő hormonális működéshez. 14 éves kortól edzőteremben is edzhet szakember felügyelete mellett. Ebben az életkorban leginkább a saját testsúlyos edzés ajánlott, de személyi edző segítségével már beiktathatók egyes súlyzós gyakorlatok is.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Hogyan kezdjen sportolni egy túlsúlyos iskolás?

Csökkentse a finomított szénhidrátok bevitelét (csokoládé, csipsz, péksütemény), fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldséget és fehérjét, legkisebb arányban telítetlen zsírokat. Esetükben kiemelten fontos a napi legalább 30 perc mérsékelt intenzitású mozgás, mely véd a szív- és érrendszeri betegségek ellen, illetve segít a mozgás szeretetének, a sportolás igényének kialakításában. 

Mi ajánlott a fiúknak, és mi a lányoknak?

A női szervezet ugyanúgy terhelhető, mint a férfi – mennyiségi különbséggel. A kisgyermekkorban kezdett sportolás nagyon hasznos, de a túl korai élsport pozitív hatása nem egyértelmű, mert a túlzott megterhelés, a kemény diéta, a minimálisra csökkent testzsírszázalék késleltetheti a nemi érést! Fontos megjegyezni, hogy hölgyek esetén a menstruáció ideje alatt csak mérsékelt intenzitású edzések végezhetők, a hasprés és a nagy erőkifejtéssel járó gyakorlatok kerülendők!

Hogyan vehetők rá a fiatalok a mozgásra?

A mai világban nem könnyű feladat, hiszen sok fiatal sportolás helyett szívesebben ül rossz testtartásban a telefonja, tabletje, számítógépe előtt. A legfontosabb feladat tehát motiválni őket! Ebben kiemelkedő a család szerepe. Minél többféle mozgással találkozik a fiatal, annál nagyobb az esélye, hogy kiderüljön, mihez van kedve, tehetsége. A játékos sportmozgás az egyik legeredményesebb eszköz. Élettani, erkölcsi és szellemi tulajdonságokat fejleszt, motivál. Mindemellett közös családi program is, ami segíti a családtagok közötti kommunikációt, fejleszti a problémamegoldó képességet, és kiváló csapatépítő hatással rendelkezik.

Miért jó csapatban sportolni?

A csoporthoz tartozás érzésének vágya kezdetektől benne él az emberiségben. Egy sportcsapat ugyanolyan fontossá válhat a sportoló életében, mint a család. Önbizalmat ad, megerősít és védelmet nyújt. Egy jól működő csapathoz elengedhetetlen a tagok közötti egyensúly és bizalom. Az érzés, hogy mindenben számíthatnak egymásra. Mindemellett meg kell tanulniuk alkalmazkodni, a csapatérdeket az egyéni érdekkel szemben előtérbe helyezni. Ez pozitív hatással van a családi, munkahelyi és minden emberi kapcsolatukra. Könnyebben illeszkednek be bármilyen új közösségbe, kisebb stresszel jár az új helyzetekhez való alkalmazkodás, gyorsabban találnak megoldást a hirtelen felmerülő problémákra. A vízilabda, a kosár- vagy kézilabda, a röplabda, a foci például remek választás lehet.

Pszichés előnyök

Sportolás közben irányított energialevezetés történik. Ez csökkenti a napközben felgyülemlett stresszt, és átsegít a rossz érzelmi állapotokon. Könnyebb szocializációt eredményez, közösséget épít, egyúttal megvéd a rossz társaságtól. Fejlődik az önértékelés, nő az önbizalom, fokozódik a teljesítmény az élet minden területén egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A sportolás ritmust visz a hétköznapokba, és kibillent a monotóniából. Az állatokkal végzett közös tevékenységek (lovaglás, kutyás futás, agility, séta a természetben) óriási szerepet játszanak a felelősség, a törődés, a „társ” igényeire való figyelés, az alkalmazkodás és a harmónia érzésének kialakulásában.

Fizikális előnyök

A sport az egész testet fittebbé, könnyebben működővé teszi. Serkenti az anyagcsere-folyamatokat, ezáltal segíti az immunrendszer munkáját a kórokozók gyors kiürítésében. Jótékony hatással van a csont- és izomrendszerre. Hosszú távon a csontok szerkezete megváltozik, sűrűségük nő, öregedésük lelassul. Ha nő az izomtömeg, az izomanyagcsere miatt javul a zsírfelhasználás hatékonysága, így csökken a szervezetben raktározott zsír mennyisége. A környező izmok erősítésével az ízület stabilizálódik, rendszeres mozgás hatására az ízületet alkotó szalagok erősebbek, rugalmasabbak lesznek, mozgékonyságuk nő. A természetben, jó levegőn végzett aktivitás segíti a légző- és keringési rendszer normál működését, javítja a szervezet ellenálló képességét, fokozza a sejtek oxigénfelvevő képességét, ezzel támogatja az agyi aktivitást.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.