Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kánikula a szívbetegeket és a sportolókat is megviseli

Érdekességek2018. augusztus 23.

A napjainkra jellemző, hirtelen bekövetkező hatalmas hőmérsékletváltozások sokakat megviselnek. A hirtelen ránk törő nagy meleghez még az egészséges szervezetnek sem könnyű alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok változásával, vagy akár a nagyobb időjárás-változásokkal együtt járó fokozott terhelést.

Évek óta tapasztaljuk,hogy a korábban megszokott kedvenc évszakunk mintha eltűnőben lenne, már nincs is igazi tavasz, a hosszú, elhúzódó hideg telet szinte minden átmenet nélkül, hirtelen váltja a nyár. Egyik héten még vacogunk a hajnali fagyokban, a másikon már a kánikula miatt szenvedünk. Nincs ideje adaptálódnia a szervezetnek, nincs átmenet, csak éles, hirtelen váltás. Ezt a hatalmas hőmérsékletváltozás sokakat megvisel.

Még az egeszséges szervezetnek sem könnyű hirtelen alkalmazkodnia, nem csoda hát, hogy a szívbetegek különösen nehezen viselik az évszakok váltásával járó nagyobb terhelést. Tapasztalt, évek óta szívbetegséggel élő páciensek jól ismerik már a jeleket, sőt azt is tudják, hogy átmenetileg  hogyan kell módosítani a gyógyszerelésen. Természetesen biztonságosabb módszer a dózisok változtatása, mintsem azok elhagyása. Fontos tudni, hogy önhatalmúlag nem szabad változtatni a gyógyszerelésen: az orvosságok átmenetileg törénő kihagyása előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.

Kánikula idején a szervezet fokozott párologtatással próbál védekezni, jelentősen fokozódik az izzadás, ezzel próbálva több hőt leadni. Ennek következtében a szervezet nem csak vizet, hanem sókat, ionokat is veszít. Emellett a perifériás erek kitágulása csökkenti a vérnyomást. Mindezek következtében előbb enyhe, majd egyre súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Kezdetben fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, aluszékonyság, később szédülés, esetleg ájulásérzés, akár eszméletvesztés, görcsös fájdalmak, ritmuszavar jelentkeznek – figyelmeztet Dr. Pácz Alexandra, a Budai Magánorvosi Centrum kardiológusa.

Nagyon fontos a fokozott folyadékvesztés miatt az egyenletesen bő folyadékpótlás, ugyanakkor elengedhetetlen a sók pótlása is, elsősorban ásványvizek formájában. Ugyanakkor jelentős izzadás, nagy erőkifejtés, vagy bizonyos gyógyszerek szedésekor a kálium, magnézium, nátrium kiegészítő pótlására is szükség lehet.


Izomgörcsök esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem sikerült az ionokat megfelelően pótolnunk. Bár a nagy melegben a legveszélyeztetettebbek a kicsi gyermekek, csecsemők és az idősebb korosztály, valamint a krónikus betegségben szenvedők, kevésbé ismert, hogy a szabadban, nagy melegben sportolók is veszélynek teszik ki magukat, ha nem ügyelnek megfelelően a szervezet rehidratálására. Szervezett versenyeken a rendezők biztosítanak izotóniás italokat, melyek segítenek az izzadás során elveszített sók pótlásában. Azonban a nyári idényben versenyzők közül mégis nem kevesen szorulnak infundálasra, orvosi segítségre a sportrendezvényeken.

Tanácsok a meleg kivédésére

Természetesen az edzések során is ügyelni kell a megfelelő folyadékpótlásra. Az sem mindegy, mikor megyünk ki edzeni. Leginkább a kora reggeli hűvösebb órák, illetve a késő esti frissebb időszak alkalmasak kánikulában a szabadtéri testedzésre. Ugyanígy, a kardiológus a szívbetegek számára is azt javasolja, hogy a nap legmelegebb óráit ha lehet, inkább árnyékban, hűtött szobában töltsék. Ha megtehetik, kora reggel és késő este hagyják csak el otthonukat. Viseljenek jól szellőző, világos színű, laza ruházatot. Védjék fejüket széles karimájú kalappal az erős naptól. Nagy melegben csökkentsék fizikai aktivitásukat, az időjáráshoz való alkalmazkodás már így is elég terhet ró a szervezetükre. Pihenjenek minél többet. Hosszabb utazások során pedig igyekezzenek minél többször felállni, mozogni, mozgassák át lábukat, fogyasszanak vizet bőségesen a fokozott trombózisveszély miatt. Ha autóval utaznak, rendszeresen álljanak meg, szálljanak ki a kocsiból, tornáztassák át kicsit végtagjaikat. Sőt, tengerentúli repülések során megfontolandó a véralvadásgátlók használata is – sorolta ki a kardiológus szakorvos.

Betegségük folytán sokan szednek rendszeresen véralvadásgátlót, náluk egy komolyabb gyomorrontás, hasmenés vagy a megváltozott étrend is befolyásolhatja a gyógyszer hatását, így fontos, hogy ne feledkezzenek meg a rendszer ellenőrzésről a nyári időszakban sem.

Bizonyos gyógyszerek fényérzékenységet, bőrpírt, kiütéseket okozhatnak. Napozás előtt mindenképpen érdemes a kezelőorvostól megkérdezni, hogy a rendszeresen vagy éppen csak kúraszerűen szedett gyógyszer mellett szabad-e napon tartózkodni.

Az útipatika életet menthet

Bár manapság egyre többen jutnak el egzotikus tájakra, arra azonban fel kell készülni, hogy az ottani klíma, az ételek fűszerezése, a helyi higiéniás viszonyok egészséges embereknél is okozhatnak hasi panaszokat. Gyomor- bélrendszeri gyulladás, hasmenés esetén a hirtelen jelentős folyadék- és elektrolitvesztés akár korábbi szívbetegség megléte nélkül is torkollhat életveszélyes állapotba. Ilyenkor az olyan, gyógyszertárakban kapható rehidratáló folyadék fogyasztása, mely jó arányban tartalmazza a pótlandó ionokat, életet menthet, érdemes hát azt is betenni az útipatikába.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.