Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A kismamák kerüljék a medvecukrot és az édesgyökeret!

Érdekességek2017. április 26.

A gyermeket váró nők egyik állandó aggodalma az, hogy valamilyen gyógyszer, gyógynövény vagy akár élelmiszer fogyasztásával károsodást okozhatnak a megszületendő gyermeküknek. A kutatási eredményeknek köszönhetően egyre több ismeretünk van arról, hogy minek a fogyasztása javasolható és mi tiltólistás a várandósság alatt.

Már korábban gondolták, hogy az élelmiszer- és gyógyszeriparban is alkalmazott édesgyökér, illetve az abból nyert kivonatok magzatkárosító hatásúak lehetnek, így azok terhesség alatti alkalmazása/szedése nem volt javasolt.

2017-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban publikálták azokat a humán vizsgálati eredményeket, amik a korábbi feltételezések helyességét megerősítették. Bebizonyosodott, hogy a terhesség alatti édesgyökér-fogyasztás, illetve az édesgyökérből készült termékek fogyasztása hosszú távon negatívan befolyásolhatja a megszületett gyermekek szellemi képességeit és testi fejlődését, nemi érését.
Az édesgyökérben található vegyületek – mint azt már korábban állatkísérletek alapján is feltételezték – a magzat egyik szterán-vázas hormonjának, a kortizolnak az anyagcseréjébe avatkoznak be nem kívánatos módon.

Kutatások

Egy finnországi vizsgálatba több mint 1049 várandós nőt vontak be, akik közül 51-en a várandósságuk alatt több mint 500 milligramm glicirrizinsavat fogyasztottak, ami körülbelül 100 gramm édesgyökérnek felel meg.


Az 1998-ban született gyermekeik kognitív képességeit 8 éves korukban megvizsgálták. Kiderült, hogy a jelentős mennyiségben édesgyökeret fogyasztó 51 anya gyermekei számos kognitív képességet mérő tesztben gyengébben teljesítettek, mint a kortársaik: szegényebb szókinccsel rendelkeztek, a felidéző-képességük rosszabb volt, a térbeli képzelőerejük pedig gyengébb. Emellett, ezek a gyerekek hajlamosabbak voltak a szabályok áthágására és az agresszív viselkedésre.

Ugyanezeknek a gyerekeknek a fejlettségi szintjét 12 éves korukban is megvizsgálták. Az édesgyökeret fogyasztó anyák lánygyermekeinél jellemző volt a korai pubertás, így ezek a lánygyermekek több mint 3 centiméterrel magasabbak voltak, és legalább 8 kilogrammal többet nyomtak a mérlegen, mint a kortársaik. Mivel a fiúknál 12 éves korban a pubertás jelei még nem mutatkoznak, az édesgyökér fogyasztásának ilyen irányú esetleges következményeiről még nem tudtak beszámolni a szerzők.

A szellemi képességeket illetően 12 éves korban is különbség mutatkozott az édesgyökeret jelentősebb mennyiségben fogyasztó anyák gyermekei és a kortárs gyerekek között. Az anya terhesség alatti édesgyökér-fogyasztása a gyermek átlagosan 7-tel alacsonyabb intelligencia hányadosban (IQ) nyilvánult meg. Továbbá, az édesgyökérnek kitett gyermekeknél az átlagosnál több mint háromszor gyakrabban diagnosztizáltak figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart.

Javasolt tehát kerülni a kismamáknak az édesgyökeret és az abból készült termékek fogyasztását!

Mit ne (v)egyen a kismama?

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.