2025. április 17.
Hazánkban a leggyakoribb allergén a parlagfű, az allergiások tudják, hogy a nyár vége, az ősz eleje akár súlyos, de mindenképpen kellemetlen tüneteket hozhat. Azok közül, akik már túl vannak a diagnózison, sokan szembesülhettek vele, hogy a parlagfű mellett a fekete üröm is allergénként hat rájuk, és ez csak súlyosbíthatja a panaszokat. Aki azonban szeretné sokkal kellemesebben tölteni a meleg napokat, májusig még elkezdheti az allergén immunterápiát. Dr. Balogh Katalin főorvos, az Allergiaközpont fül-orr-gégésze, allergológus arra figyelmeztetett, hogy az előzetes vizsgálatokat akár már ezekben a hetekben érdemes beütemezni a megfelelő időzítés miatt.
Időben forduljunk orvoshoz!
Az allergén immunterápiát ideális legkésőbb a parlagfű pollenek megjelenése előtt 3-4 hónappal el kell kezdeni. Érdemes azonban már most elkezdeni a felkészülést, mert a kezeléshez szükséges készítményeket allergológus tudja felírni, részletes kivizsgálást követően.
Bizonyos állapotok, betegségek esetén – például várandósság alatt vagy súlyos asztmánál – az allergén immunterápia nem kezdhető el – ismerteti Balogh főorvosnő. – Többek közt ezekről a kérdésekről kérdezzük ki a terápia iránt érdeklődőket, ahogyan az allergiás tünetekről is. Természetesen szükség van allergiavizsgálatra is, hiszen pontosan ismerni kell az allergént, ami a tüneteket okozza. Ennek eredményét a páciens által elmondottakkal együtt értékeljük, és előfordulhat, hogy további vizsgálatot javaslunk.
Az allergén pontos ismerete azért nagyon fontos, mert az allergén immunterápiás kezelés során azt az anyagot kell szedni, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek a készítmények az allergén magas fokban tisztított kivonatát tartalmazzák, melyet szigorúan előírt adagolás szerint kell használni. A készítményeket a nyelv alatt kell megadott ideig tartani, a hatóanyagok innen szívódnak fel.
Parlagfű és/vagy fekete üröm?
A parlagfű és a fekete üröm virágzása majdnem egy időpontra esik – az üröm valamivel korábban, július közepétől virágzik –, de az időjárásváltozások miatt a kettő gyakran egy időben kezdi a pollenszórást. Előfordulhat, hogy valaki mindkettőre allergiás, ilyen esetben egyszerre elvégezhető mindkettőre az immunterápia kombinált szerrel.
Allergén immunterápia előtt, a hagyományos allergiavizsgálat mellett komponens alapú allergiateszt elvégzésére is sor kerülhet. Ennek eredménye a kezelés sikerét is befolyásolja – magyarázza dr. Balogh Katalin főorvos, az Allergiaközpont fül-orr-gégésze, allergológus.- Az allergének egyes komponensei eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket a molekuláris allergia diagnosztika segítségével be lehet azonosítani. Ha a betegnél csak az Amb a1 parlagfű magas rizikójú komponens magas értéket mutat, akkor a parlagfűre allergiás. Ha viszont kizárólag az Art v1 fekete üröm magas rizikójú komponensre kapunk pozitív eredményt, akkor a tüneteit valójában nem a parlagfű, hanem a fekete üröm okozza. Ha pedig mindkettő magas, akkor valóban mindkét növény szerepet játszik a szénanáthás tüneteinek megjelenésében. Ezzel a vizsgálattal az is előre látható az ellenanyagszint meghatározás eredményéből, hogy az allergén immunterápia várhatóan eredményes lesz-e, vagy inkább más módszerrel kell próbálkozni.
2025. április 16.
Aktív, tudatos öregedés mint lehetőség és válasz az ageizmusra
A magyar társadalom egyre öregszik és nincs felkészülve erre a folyamatra. Az 50 év felettiek aránya már most meghaladja a 40 százalékot, többségük azonban nem tudja, hogyan maradjon aktív a nyugdíjaskor előtt és azután is, és hogyan öregedjen egészségesen. A magyarok kétharmada szerint az egészségügyi problémák az idősödés óhatatlan velejárói. Az 50-69 évesek fele gondolt már magára úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez, és több mint harmaduk nem is vágott bele valami újba a korával kapcsolatos aggodalmak miatt – derült ki a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon közös kutatásából. Szakértők szerint az öngondoskodás-szemléletű hozzáállás támogatná az egészség megőrzését és segítene megkérdőjelezni az öregedéssel kapcsolatos sztereotípiákat.
A 50 év felettiek aránya Magyarországon már meghaladja a 40%-ot. Szakértők szerint 2030-ra minden 3. magyar munkavállaló 55 év feletti lesz. Bár az 50–69 évesek többsége még aktívan dolgozik, és elvárás velük szemben, hogy továbbra is tevékenyek maradjanak, a legtöbbjüknek nincs erre mintája. Mint ahogyan arra sem, hogyan gondolkodjanak pozitívan az idő múlásáról.
A magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjét és az életkorral kapcsolatos negatív előítéletek (ageizmus) magyarországi hatásait vizsgálta egy friss, reprezentatív felmérés, melyet a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF) és a Haleon egészségügyi vállalat felkérésére a Medián végzett 2024. decemberében[1].
[1] Adatfelvétel: telefonos interjúk 2024 decemberében. Minta: A 800 főből álló országos reprezentatív mintát kiegészítették egy 400 fős, az 50-69 éves korosztályt célzó mintával. Az alapmintából és a kiegészítő mintából álló 50-69 éves korcsoport mintája így összesen 600 főt tartalmazott.
2025. április 16.
Sajnos Magyarországon nagyon szomorú statisztika látott napvilágot. A magyar felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.
Az adatokban még elkeserítőbb, hogy egyre inkább a fiatalabb korosztály felé csúszunk el.
Maga az elhízás betegség, melyet kezelni szükséges.
Miért indokolt az elhízást kezelni?
Az elhízás számos idült megbetegedéshez vezethet, a leggyakoribbakat kiemelve:
magas vérnyomás,
2-es típusú cukorbetegség,
szív-ér rendszeri megbetegedések,
vizelettartási problémák,
teherviselő nagyízületi problémák,
daganatos megbetegedések,
emésztési problémák,
alvásproblémák.
Az elhízott betegek élete 3–10 évvel rövidül meg.
Mikor javasolt az elhízást gyógyszerrel kezelni?
Az elhízás foka különböző mértékű lehet. Legáltalánosabb fokmérője a túlsúlynak a BMI, vagyis a testtömegindex. a testsúlykilogrammot elosztjuk a magasságméter négyzetével. Nem tökéletes, de kiváló arra, hogy elinduljunk a kezelés útján. Pontosabb képet ad, ha van lehetőség testösszetétel-mérést is végezni, mely jelzi a testzsírszázalékot és a zsigeri zsír arányát is. Például a 35-ös BMI egy 165 cm magasságú nő esetén 95 kg-ot jelent, vagyis láthatjuk, nem extrém súlyokról beszélünk.
Ha testsúlyfüggő társbetegség is fennáll, akkor túlsúlyban (27 feletti bmi esetén) az életmód-terápia mellé (mely kalóriaszegény étrendből és rendszeres testmozgásból áll) gyógyszeres kezelés is javasolt.
30-nál magasabb BMI esetén – meglévő egyéb egészségügyi betegségek nélkül is – az elhízás gyógyszeres kezelést igényel.
Ki kezelje az elhízott beteget?
A beteg számára egy komoly, összehangolt csapatmunka hozza a legjobb eredményt. Orvos-dietetikus-gyógytornász-pszichológus a beteggel együtt a leghatékonyabb. A belgyógyász, a diabetológus, az endokrinológus vagy az obezitológus szakorvos az indokolt vérvizsgálatok elvégzése, az egyéni kórelőzmény és belgyógyászati státusz felvétele után a legoptimálisabb, testsúlycsökkentést segítő gyógyszeres kezelést javasolja. A dietetikus az egyénre szabott étrend kialakításával és a táplálkozási tanácsadással segíti a fogyni vágyókat. A gyógytornász a helyesen kivitelezett tornagyakorlatokat megtanítja és megtervezi a mozgásprogramot, miután felmérte az illető fizikális állapotát, ízületeinek mozgástartományát. Gyakran lelki okai is vannak a túlevésnek, a mentális egészségünk védelme is ugyanolyan fontos, ezért pszichológiai foglalkozásokkal is támogatás nyújtható.