A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk
Érdekességek2025. május 08.
A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.
Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség
A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.
A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.
Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.
Félelmek és tévhitek
Dr. Nagy László Zoltán átlagosan hetente 3-5 olyan pácienssel találkozik, akinek műtétre van szüksége. Tapasztalatai szerint 90 százalékuk elfogadja a diagnózist és igénybe is veszi a műtéteket, de emellett persze számos félelem és tévhit is él a nőkben ezekkel kapcsolatban. Például a kisműtéteket is az olyan volumenű műtétekkel azonosítják, mint a nyitott hasi műtétek vagy a szívbillentyűcsere, és sokan azt gondolják, hogy napokra kiesnek a munkából, fájdalmaik lesznek és hetekig tart a rehabilitáció. A valóság azonban az, hogy a Budai Egészségközpontban ezeket a kisműtéteket 1-2 óra alatt elvégzik a szakorvosok, és ahogy az altatószerek hatása elmúlt, 2-3 órával a műtét után a páciens magától, fájdalommentesen távozik. Fontos azonban, hogy legyen kísérője, mert az altatószerek miatt leeshet a vérnyomása. Emellett semmilyen utókezelésre, rehabilitációra nincs szükség egyik műtétet követően sem.
„A magánintézmények előnye, hogy a szükséges vizsgálatok és a kisműtétek mind egy helyen elvégezhetők, ami lényeges tényező a betegbiztonság szempontjából, mindamellett, hogy tapasztalt specialisták a legújabb nemzetközi irányelveket követve biztosítják a páciensek magas szintű ellátását. A Budai Egészségközpont a legmodernebb csúcstechnológiás diagnosztikai és műtéti eszközöket használja, és a szektorban egyedülálló módon intenzív osztálya is van, így a szövődmények ellátásában élen jár a privát egészségügyi intézmények között” – hangsúlyozza dr. Nagy László Zoltán.
Megelőzés szűrővizsgálattal
Természetesen mindenféle műtéti beavatkozást egy általános nőgyógyászati szűrővizsgálat előz meg, amelynek a citológiai vizsgálat (méhnyakrákszűrés) is része. A rendszeres, évente egyszer elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálat hozzájárul a problémák korai felismeréséhez és kezeléséhez, és csökkenti a műtétek szükségességét. A vizsgálat során a méhnyak esetleges elváltozásai és azok előrehaladottsága is megállapítható. A miómák és polipok korai felismerése is fontos, hiszen minél kisebbek ezek az elváltozások, annál könnyebben távolíthatók el. Van olyan betegség, aminek a kialakulása szűréssel akár meg is előzhető, például a vérzészavar bizonyos típusai.
forrás: Patika Magazin
