Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A méz hatása a szépségápolásban

Érdekességek2020. március 01.

Ezt az értékes, a méhek által összegyűjtött nektárból származó, édes anyagot ősidők óta alkalmazzák a gyógyászatban és a szépségápolás területén. A méz jótéteményei napjainkban is számos területen megmutatkoznak. Így többek közt a sebgyógyításban és a bőrápolásban kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a méz használatának.

Kellemesen édes, télen jólesően melengető ízén és illatán túl a méz értékes gyógyhatású tulajdonsággal is rendelkezik. Már az ókori, egyiptomi gyógyszerkönyvben, az egyik legősibb, papíruszra vetett iratunkban is szerepelt. Baktériumölő hatása miatt gyógyszerként használták, sebeket, fekélyeket balzsamoztak vele, melyek így nem fertőződtek el. A halhatatlanság forrásaként ez a természetes anyag a holttestek bebalzsamozására is szolgált.  Bőrszépítő hatására pedig az a legenda utal, mely szerint Kleopátra a fürdőjébe is tett belőle, hogy megőrizze szépségét…

Néhány jellemzője

Számos mézfajtát ismerünk, attól a virágtól-fától függően osztályozva, melyen a méhek gyűjtik a nektárt. Ezek a változatok különféle ízűek, aromájúak és színűek, az átlátszótól az aranybarnáig, de állaguk is sokféle, a folyékonytól vagy a majdnem szilárd halmazállapotig terjedően. Eltérőek a mézek a víz- és gyümölcscukor-tartalom (glükóz és fruktóz) tekintetében, ami befolyásolja az állagot. Így minél kevesebb vizet tartalmaznak, annál inkább kristályosodnak, és minél magasabb a fruktóz mennyisége bennük, annál folyékonyabbak. A méz több mint 180 összetevőt tartalmaz: döntő arányban (80%-ban) cukrokat, de vitaminok, ásványi anyagok, oligo-elemek, enzimek, proteinek, illóolajok és organikus savak is találhatók benne.

Kiváló sebgyógyító, hegesítő hatású

Az ősi tapasztaláson túl a napjainkban készült tanulmányok is kimutatták, hogy a mézzel kezelt sebek mintegy kétszer olyan gyorsan gyógyulnak, mint amikor más szereket alkalmaznak. Ennek oka a méz erős antibakteriális és vírusölő, valamint hámosító hatásában rejlik, ami a hegesedés, a sebgyógyulás elősegítésében és az elfertőződés megelőzésében jelentős szerepet tölt be. Ugyanis  magas cukortartalma akadályozza a baktériumok további szaporodását, a benne lévő vitaminok és ásványi anyagok pedig a sebek állapotromlását hátráltatják. A méz hatása olykor vetekszik az antibiotikumokéval…


Kozmetikumok hatékony összetevője

A sebregeneráló hatás inspirálta napjaink kozmetikai iparát a méz különféle bőrápolókban (főként arc-, ajak- és testápoló készítményekben) történő alkalmazására. Hiszen a hegesítés és a ránctalanítás folyamata hasonlóságot mutat – ezt számos kutatás bizonyította. Így lett a méz bőrregeneráló hatása miatt többek közt az anti-age (bőröregedést gátló) krémek fontos hatóanyaga.

A méz bővelkedik flavonoidokban, melyek semlegesítik a bőrre nézve káros szabad gyököket. A méz azért is veszi fel a harcot a bőr állapotromlásával szemben, mivel fokozza a bőr egyik fő alkotórésze, a kollagén termelődését, és bőrpuhító hatású is. A kozmetikai készítményekben a mézet más kiváló, méhészeti termékekkel, pl. királyi zselével (royal jelly), méhpempővel társítják, melyek bővelkednek antioxidánsokban, vitaminokban, fehérjékben, aminosavakban, és szintén bőrregeneráló, revitalizáló hatásúak.  


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.