Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A mozgás különböző formái

Érdekességek2025. szeptember 18.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

Fotó: Martin Dalsgaard | UnsplashA mozgásforma típusai

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.

Fizikai aktivitás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.

Testmozgás

A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.

Sport

A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.


A mozgásforma intenzitása

A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:

Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni a fizikai aktivitás növelésére, pl. lift helyett használjunk lépcsőt, szálljunk le előbb a buszról, naponta többször vigyük le sétálni a kutyát, otthon zenehallgatás közben perdüljünk táncra. Egészségi vonatkozásban az is lényeges, hogy az egyes testmozgások hatásai összeadódnak. Ez azt jelenti, hogy bár az ajánlott minimális napi mozgásmennyiség 30 perc, ez nemcsak 1×30 perc, hanem 3×10 perc formájában is teljesíthető.

Tévhit viszont, hogy aki mozog, bármit megehet.

Egy rossz étrend testmozgással sem ellensúlyozható.

Az edzésbe fektetett kemény munka eredményét nagyon könnyen el lehet rontani helytelen táplálkozással. Már 100-200 extrakalóriát sem annyira egyszerű lemozogni, mint azt sokan gondolnák. Egy szelet meggyes pitét például 55 perc kerékpározással, egy közepes banánt negyedórás ásással, 3 dl vörösbort 20 perc futással lehet ledolgozni.

A kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozás a gyerekek és a felnőttek számára is alapvető fontosságú, hogy testüket a megfelelő tápanyagokkal lássák el.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A mozgás különböző formái

2025. szeptember 18.

A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kellene végeznie, hogy megőrizze az egészségét.

A mozgásforma típusai

Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket.

Fizikai aktivitás

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kcal-kban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a ház körüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint pl. a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás.

Testmozgás

A nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést.

Sport

A testmozgásnak az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül. Azzal kapcsolatban, hogy pontosan menynyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.

Focizás a gyerekkel

2025. szeptember 18.

Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb sérülés, ami egy futballistát érhet, az a térdsérülés.

A focisták egyik legsérülékenyebb pontja a térd. Akár ficamról, térdszalagszakadásról, akár porcsérülésről vagy -leválásról van szó, a térdet könnyen érheti baleset, ráadásul a komoly terhelés mellett a porckopás is jóval előbb jelentkezhet, mint egy nem sportolónál.

A focin kívül a kézilabda, a kosárlabda és a síelés azok a sportágak, amelyek jelentősen veszélyeztetik a térdet rögzítő szalagokat. Egy-egy csavarásos sérülésnél leggyakrabban a belső oldalszalagok és az elülső keresztszalagok sérülhetnek, szakadhatnak el.

Amikor a sportoló éles fájdalmat érez a térdében, azt tapasztalja, hogy nem tud guggolni, futni, esetleg instabillá válik a térde, mindenképpen felmerül a térdszalagszakadás gyanúja. Még súlyosabb esetben a porc is beszakadhat, ilyenkor a térd elakad.

A kollagén titkai: mikor van valóban szükségünk rá?

2025. szeptember 17.

Fontos tudni, hogy bár a testünk folyamatosan lebontja és újra termeli a kollagént, fiatalabb korban ezek a folyamatok kiegyensúlyozottan zajlanak: amennyi lebomlik, nagyjából annyi újra is képződik. Az életkor előrehaladtával azonban a kollagénszintézis természetes módon lelassul, így a szervezet egyre kevesebbet képes előállítani ebből a kulcsfontosságú fehérjéből.

Azonban nemcsak az idő múlása, hanem más tényezők is jelentősen befolyásolhatják a kollagénszintünket. Ilyen például a stressz, a dohányzás vagy akár a helytelen táplálkozás. Emellett a rendszeres, intenzív fizikai terhelés hatására megnő a kollagént tartalmazó szövetek – például az inak, szalagok és ízületek – igénybevétele. Ilyenkor a szervezetnek fokozottan szüksége lehet arra, hogy megfelelően támogassa a kollagén újraképződését, hiszen ez kulcsszerepet játszik a szövetek regenerációjában és megerősödésében.

Mindezek mellett akkor is érdemes külső forrásból pótolni a kollagént, ha ízületi panaszokkal küzdünk, vagy ha úgy érezzük, hogy a bőrünk veszített a rugalmasságából, megjelentek az első ráncaink, esetleg töredezik a hajunk, körmünk. Mivel a kollagén a bélfal belső hámrétegének felépítésében is szerepet játszik, azok számára is hasznos kiegészítő lehet, akik a bélfal állapotának támogatását fontosnak tartják.