Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A napozás aranyszabályai

Érdekességek2018. augusztus 01.

A jó dolgokkal kapcsolatban hajlamosak vagyunk túlzásba esni – sokszor így vagyunk a napozással is. A napsugarak sokféle pozitív hatást gyakorolnak szervezetünkre, ugyanakkor, ha sokat napozunk, ráadásul nem a megfelelő időpontban, akár komoly következményekkel is szembe kell néznünk.

A napfénynek sokféle jótékony hatását ismerjük: javítja kedélyállapotunkat, vérnyomáscsökkentő, erősíti a csontokat és segíti a minőségi alvást. A napozásnak van azonban veszélyes oldala is: bőrünkre különösen nyáron kell vigyáznunk, hiszen komoly rövid- és hosszútávú következményei lehetnek, ha  túlzásba visszük a napfürdőzést. Mire figyeljünk különösen a nyaralás alatt? Cikkünkből most kiderül.

1. Időzítés – ne kövessük a tömeg szokásait!

Természetes, hogy a nyaralás alatt szeretünk kényelmesen ébredni, majd reggelizni, és ezt követően indulunk a vízpartra. A napozás időzítése szempontjából sajnos ez a ‘nyaralós’ életritmus azonban nem túl előnyös:  10 és 15 óra között ugyanis tanácsos elkerülni a közvetlen napsütést, még akkor is, ha a vízpart tömve van barnulni vágyó napimádókkal. Ha tehetjük, ebben az időszakban vonuljunk inkább árnyékba. Ilyenkor különösen jól jöhet az olyan  környezet, amely árnyas és és kényelmes, és  ellazulásra alkalmas helyet biztosít a legmelegebb órákban – hangsúlyozza a sárvári Spirit Hotel szakembere. Ha nincs más mód megóvni bőrünket az erős sugárzástól, a napernyők is jó szolgálatot tehetnek.

Vigyázzunk! A hűvös víz víz  közelsége és a szeles idő egyaránt megtévesztők lehetnek, mivel csökkentik hőérzetünket,  így könnyen abba a hibába eshetünk, hogy akár azt sem vesszük észre, hogy leégünk.
A gyerekekre különösen figyeljünk! Akármekkora is az ellenállás, a naptejezést nem szabad kihagynunk. A legmelegebb órákban a  naptej használatán túl a vízparton órákig homokozó, kaviccsal játszó kisgyerekekre mindig adjunk könnyű trikót is, mert a kis vállak, hátak nagyon könnyen leégnek az erős napsugárzás hatására. 


2. A kulcsszó: fényvédelem!

Védekezzünk tudatosan: használjunk magas faktorszámú napvédő krémet. A nyári tűző napon napjainkban már nem csak a világos bőrűeknek ajánlottak az 50 faktoros készítmények, hanem a sötétebb,barnább bőrűeknek is. Egész testünket óvjuk a napsugaraktól, tetőtől talpig. A naptej mellett ilyenkor elengedhetetlen a megfelelő öltözködés is. Ne felejtsünk el a kalapot, sapkát sem magunkkal vinni, és ne feledkezzünk meg a strandkendőről sem, illetve jó szolgálatot tehetnek a könnyű, fehér – például lenvászon –  ingek is abban az esetben, ha huzamosabb ideig, egy-egy ebéd vagy fagylaltozás erejéig közvetlen napsugárzásnak tesszük ki magunkat. Akinek érzékeny a szeme, UV-szűrős napszemüveggel is védheti magát.

– Menjen biztosra, és használjon erős védelmet biztosító, akár 50 faktoros naptejet!

– Kenje be egész testét még indulás előtt, nem kihagyva sem az arcot, sem a lábfejet. Ma már számos helyen, nem  utolsó sorban a patikákban jó minőségű naptejeket kaphatunk, amik garantált védelmet nyújtanak.

– Kétóránként érdemes újrakenni a testet, főképp, ha közben vízben is tartózkodtunk. Ez a tanács akkor is érvényes, ha vízálló napvédőt használunk.

– A naptej nem véd a napszúrástól! Aki nem hűsíti magát rendszeresen, haját is bevizezve, mindig viseljen kalapot, sapkát, és lehetőleg sokat tartózkodjon árnyékban.

– Ne felejtse: a bőr hosszú távú egészsége fontosabb, mint a barnulás!

3. Kompenzáljuk az izzadást bőséges folyadékfogyasztással !

Nagy melegben különösen fontos, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget. Próbáljunk meg naponta legalább 3-4 liter folyadékot fogyasztani. Bár általánosságban elmondható, hogy a tiszta víz a legmegfelelőbb a szomjoltásra, nagy melegben nyugodtan igyunk gyümölcslevet, vagy bármilyen olyan, lehetőleg alkoholmentes italt, ami jólesik. Fogyasszunk lédús gyümölcsöket, a gyerekeket pedig sűrűn kínáljuk meg valamilyen kedvükre való innivalóval, hogy az izzadással elveszített folyadékot biztosan pótolhassuk. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.