Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nők védik a férfiak szívének egészségét?

Érdekességek2018. augusztus 03.

Kardiológusok megfigyelése szerint sokszor a nők jelentik be, kísérik el párjukat az egészségi szűrésekre, hiszen az urak hajlamosak legyinteni az enyhébb tünetekre. Írásunkban Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa hívja fel a figyelmet a korai felismerés jelentőségére – mindkét nem esetében.

A férfiak hajlamosak a halogatásra

Külföldi és hazai felmérések is igazolják, hogy a nők nyitottabbak az életmóddal kapcsolatos információkra és gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon, mint a férfiak. Az erősebb nem tagjai ugyanis hajlamosak félresöpörni az általánosabb panaszokat, többségük csak a párja unszolására jelenik meg orvosi vizsgálaton. Ugyanakkor az Amerikai Egészségügyi és Szociális Minisztérium adatai valamint a magyar lakossági felmérések alapján a férfiak többet dohányoznak és több alkoholt is fogyasztanak életük során, mint a nők. Vagyis nekik különösképpen szükségük van támogatásra a korai felismerés érdekében.

Az Egyesült Államok és hazánk férfilakossága körében is a szív-és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot. Ezt követik a daganatos betegségek, míg a harmadik helyen az USA-ban a balesetek, míg Magyarországon az emésztőszervi megbetegedések állnak. A szív-és érrendszeri betegségek megjelenése férfiak körében már 50 éves kor előtt megkezdődik. Ezért rendkívül fontos a megelőzés és a korai megjelenés a szűrővizsgálatokon. A megelőzésben alapvető szerepe van az egészséges életmódnak és a szív-érrendszeri rizikófaktorok kiküszöbölésének.


Mi növeli a rizikót?

A szív- és érrendszer betegségei évszázadokkal ezelőtt nem is voltak jelen. Mára azonban eltunyultunk, rendszeresen többletkalóriát fogyasztunk, ráadásul szénhidrátban, sóban és cukorban gazdag gyorsételek formájában, dohányzunk, és jóval több a feszültség a napjainkban, mint száz évvel ezelőtt. Az emberi szervezet nem erre van konstruálva, hanem vadászatra, menekülésre, fizikai aktivitásra. Ám hiába feledkeztünk meg erről az elménkben, a testünk nem felejt, és rosszul reagál arra, ha egész nap a képernyő előtt ülünk.

Látható, hogy a probléma gyökere sokszor a mozgásszegénység, így rendkívül fontos a rendszeres, tudatos testmozgás – emelte ki Vaskó doktor.  A magas vérnyomás, valamint az emelkedett koleszterin- és vérzsírszint életmódváltással és később, szükség esetén gyógyszeresen is kezelhető, rendszeres kontrollja elengedhetetlen.

Ezen kívül fontos rizikófaktor a dohányzás, mely sok esetben már fiatalon is jelentős elváltozásokat okoz. Éppen ezért is adta ki korábban a Magyar Kardiológusok Társasága a kockázatokat csökkentő ajánlást az alábbi javaslatokkal:
- rendszeres testmozgás, a testsúly normalizálása,
- a dohányzás mellőzése,
- a vérnyomás-, koleszterinszint és vérzsírszint normál tartományban tartása,
- friss zöldségek és gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabona és alacsony zsírtartalmú tejtermék, szárnyasok, halak és olajos magvak rendszeres fogyasztása,
- a telített- és transzzsírokat, hozzáadott cukrot és sót tartalmazó ételek fogyasztásának visszaszorítása.
 

 

Miért szükséges a szűrés?

Megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint a kialakult helyzetet visszafordítani. Éppen ezért fontos, hogy különösen, akiknél a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség, infarktus vagy stroke, esetleg nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, legalább kétévente panaszmentesség esetén is vegyenek részt szív- érrendszeri komplex vizsgálaton. Ennek a viziten túl része a nyugalmi- és terheléses EKG, a nagylabor, a szívultrahang, az arteriográfos érállapot felmérés és természetesen a vérnyomásmérés, testösszetétel meghatározás. Ugyanígy fontos felfigyelni a kisebbnek tűnő panaszokra is, mint pl. a fáradékonyság, a korábbinál nehezebb teljesítőképesség. Természetesen az ismert, típusos panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji akárcsak enyhe, pár perces nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.