Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A nyugtalan lábak tönkretehetik az alvást

Érdekességek2024. július 23.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokak életét megkeseríti, mégis csak ritkán sikerül azonosítani a nyugtalan láb szindrómát, amely - többek között - a nyugodt alvást is ellehetetlenítheti. Egyes becslések szerint a felnőtt lakosság legalább 10 százalékát érinti, és bizonyos tényezők hajlamosíthatnak is a tünetegyüttesre. A megoldási lehetőségekről dr. Vida Zsuzsanna, szomnológus főorvos beszélt.  

Enyhébb és súlyosabb panaszok

A nőknél nagyobb arányban jelentkező probléma nem tartozik a könnyen beazonosítható és kezelhető alvási rendellenességek közé, hiszen nem olyan feltűnő, mint például a horkolás. A nyugtalan láb szindrómások maguk is nehezen tuják leírni azt a furcsa, bizsergő érzést, ami lefekvéskor vagy alvás közben megjelenik a lábszárukban. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy a panaszok mögött betegség húzódhat.

A legjellemzőbb tünet, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A tünetek megjelenése napszaki ingadozást mutat. A reggeli időszakban általában nem jelentkeznek a tünetek, azonban a nap folyamán elsősorban nyugalmi helyzetben egyre gyakrabban megjelennek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé, megakadályozva a pihenést, alvást.

Éppen ez a nyugtalan láb szindróma leggyötrőbb velejárója: amennyiben a tünetek hosszabb időn keresztül fennállnak és viszonylag súlyosak, tönkreteszik az esti, éjszakai pihenést, megzavarják az alvás szerkezetét, megakadályozzák a fiziológiás mélyalvást. Ennek következménye alvászavar, napközbeni fáradtság, álmosság, aluszékonyság, a mindennapi teljesítőképesség csökkenése, figyelem-, és memóriazavar, koncentrálóképesség csökkenése. Amennyiben a probléma nappal is jelentkezik, különösen erős szorongást, stresszt okozhat, hiszen az ilyen betegek nem tudnak hosszabb időn át nyugodtan ülni. Ennek akár az is lehet a következménye, hogy nem vállalnak pl. hosszabb utazásokat, különösen repülőgéppel nem, ami akár munkalehetőségeiket is korlátozhatja. A mielőbbi felismerés és kezelés érdekében minden esetben alvás-specialistát (szomnológust) ajánlatos felkeresni, hiszen a tünetek megszüntetésével jelentős életminőség javulás érhető el.


Hajlamosító tényezők

Mivel a nyugtalan láb szindróma pontos kiváltó oka és létrejöttének mechanizmusa még nem ismert, csupán megfigyelések, tapasztalatok útján lehet megnevezni néhány tényezőt, amely növeli a gyakoriságot.
Nőknél a terhesség alatt jelentkezhet és általában a szülés után meg is szűnik. Gyakran társul vashiányos vérszegénységhez, ennek rendezése a tüneteket enyhíti. A másodlagosan kialakuló szindróma hátterében lehet még vesebetegség, Parkinson-kór, cukorbetegség, reumatológiai beegségek. A betegség egy része genetikai eredetű, generációkon keresztül öröklődik, gyakori a családi halmozódás.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Megoldások, kezelések

Az első lépés a pontos diagnózis felállítása. A beteg panaszainak pontos kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján nagy valószínűséggel felállítható a diagnózis, azonban gyakran van szükség alváslaboratóriumi kivizsgálásra, melynek során az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk regisztrálni. – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, szomnológus főorvos.    

Amennyiben másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése szükséges. Ha kimutatható, meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről. A rendszeres testmozgás is hozzájárulhat a probléma csökkenéséhez és az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához.
Amennyiben az életmódbeli változások ill. az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápia jöhet még szóba. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja a szomnológus feladata.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.