Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A reggeli - a diétázók titkos fegyvere

Érdekességek2026. november 11.

Fotó: pixabay.comAkik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? 

Kiadós reggelit!

Kezdjük egy olyan hírrel, amelyik bizonyára meglep sok embert: azok, akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? Például az, hogy a reggelizés segíthet abban, hogy elkerüljük a veszélyes nassolást és "túlegyük" magunkat az egyes fõétkezések során. Élelmezéstudománnyal foglalkozó szakemberek felismerése szerint a rendszeres reggelizõk általában kisebb súlyúak, mint a reggelit elmulasztók.

Hurrá! Ehetünk reggelire mindenféle finomságot, gondolhatnánk. De hogyan is áll a dolog valójában?

A táplálék nem más, mint üzemanyag

A reggelizéssel tulajdonképpen feltöltjük egy autó üres tankját. Amikor reggel felkelünk, testünk "benzintartálya" üres. Ha ekkor eszünk, ezzel két dolgot érünk el:

· energiát biztosítunk a napi tevékenységek számára és
· feltehetõleg elejét vesszük a nap folyamán a "zabálásnak".


Mit "tankoljunk"?

A test "üzemanyagai" sem egyenértékûek, természetesen. A legtöbben jobban "mûködünk" egy kis korpás süteménytõl és egy pohár sovány tejtõl, mint egy nagy adag narancslétõl. Egyszerû a magyarázat: a narancslében lévõ cukor sokkal hamarabb felhasználódik, elég, mint a süteményben és a tejben levõ szénhidrát.

"Az ideális reggeli elsõsorban szénhidrátból és fehérjébõl áll" - ez a véleménye G. Harvey Anderson professzornak, a torontói egyetem élelmezéstudománnyal foglakozó kutatójának. A professzor jelenleg a legjobb jóllakottság-érzetet biztosító élelmiszerkombináció megtalálásán dolgozik. Elmélete szerint az ideális reggeli tartalmazzon egy gyorsan ható energiabombát, ami rövid idõ alatt megemeli a vércukorszintet, ezen kívül egy hosszabb idõ alatt ható, nagy rosttartalmú, összetett szénhidrátot és fehérjét biztosító, valamint az emésztést lassító, hosszabb idõ alatt leadható energiatartalékot.

Hogyan lehet a fenti célt elérni például a manapság olyannyira népszerû cukros zabpehely illetve müzli segítségével? Öntsünk belõle egy marokkal egy tál alacsony zsírtartalmú joghurtba és keverjük össze az egészet valamilyen rostos gyümölccsel. De van még néhány további tippünk is a finom és egészséges reggelihez:

· zsírszegény sajt és paradicsomszeletek teljes õrlésû gabonából készült süteménnyel
· magas rosttartalmú zabpehely zsírszegény tejjel, szárított vagy friss gyümölccsel
· mogyoróvaj és gyümölcszselé sokféle maggal megszórt kenyérrel
· (kemény)tojás vagy rántotta néhány darab búzás keksszel
· zsírszegény joghurt és magokban gazdag müzliszelet
· egy banán és egy kis mogyoró vagy mandula

Nincs kifogás! Reggelizni muszáj!

Van néhány, sokak által hangoztatott ürügy arra, miért "lehetetlen" reggelizni... Vegyük csak szépen sorra ezeket!

1. kifogás: Nincs idõm arra, hogy reggelit készítsek magamnak, legföljebb az automatából tudok venni valami édességet, süteményt!

Ha szorít az idõ, leleményesnek kell lenni. Legyen mindig legalább egy (kemény)tojás a hûtõben, néhány keksz és sajt. Arra az esetre pedig, ha tényleg nagyon rohannunk kell, legyen a munkahely fiókunkban egy müzliszelet, egy doboz mazsola vagy hasonló "életmentõ csomag".

2. kifogás: Egyszerûen képtelen vagyok bármit is enni déli egy óra elõtt!

Nem kell persze akkor ennünk, amikor a kakas kukorékol, de igenis célszerû a felkeléstõl számított néhány órán belül. Ha nem tudunk sokat enni, mert nincs hozzászokva a gyomrunk, legalább néhány szõlõszemet vagy egy kekszet és egy fél pohár gyümölcslét vegyünk magunkhoz. Néhány nap múlva már igényelni fogjuk ezt a kis reggeli "tankolást", és egy kicsit kiadósabb ételekkel is próbálkozhatunk.

3. kifogás: Reggeliznék én, de attól félek, hogy akkor csak még éhesebb leszek!

Gyakran tapasztaljuk, hogy azok, akik többször, de keveset esznek naponta, elkerülik a valóban egészségtelen nassolgatást. Az ilyen gyakori evõk nemcsak soványabbak, hanem általában egészségesebbek is azoknál, akik csak egy vagy két kiadós evést engednek meg maguknak.

Feledjük el hát az összes kifogást, és reggelire fel!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.