Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A spenót – Popeye és az duzzadó izmok titka

Érdekességek2024. március 27.

Fotó: pixabay.com

Vajon tényleg jelentős hatása van ennek az élelmiszernövénynek az emberi izomzatra?

A spenót egy széles körben elterjedt lágyszárú élelmiszernövény, melynek leveleit fogyasztjuk főzelékként, saláták részeként. Ha szóba kerül a spenót, sokaknak eszébe jut a népszerű képregényfigura, Popeye, akinek méretes izmait a köztudat spenótban gazdag étkezésének tulajdonítja.

A spenót vastartalma magasnak mondható, viszont tévhit, hogy Popeye erejét csak a növényben található vasnak köszönheti. A köztudatban sokáig élt az a felfogás, hogy kiemelkedő vastartalma miatt növeli az izomerőt és az izmok méretét is. Mára azonban beigazolódott, hogy ez nem teljesen így van, mivel más élelmiszernövényekkel összehasonlítva a spenót vastartalma nem mondható kiemelkedőnek, és az emberi szervezet azt nem is tudja teljes mértékben hasznosítani a növényben található oxálsav miatt, mivel az gátolja a vas felszívódását.

Valószínűbb, hogy az A-vitaminnak tulajdonítható a spenót jótékony hatása az emberi (így a kitalált tengerész) izomzatára. Több kutatás is bizonyította, hogy az A-vitaminban szegény étrend hozzájárulhat a vázizomzat minőségi és mennyiségi romlásához. Fontos még megemlíteni a spenótban található ekdiszteroidokat is. Egy szegedi kutatócsoport több növényfaj között a spenótból nyerte ki ezen vegyületcsoport számos képviselőjét. A kapcsolódó kutatások során azt figyelték meg, hogy a vegyületeknek anabolikus és adaptogén hatásuk van. Tehát serkentik a szervezet felépítő folyamatait és javítják annak külső stresszorokkal szembeni ellenállását.

A vegyületcsoport jótékony hatásaira felfigyelve, sok cég megpróbálkozott azok étrend-kiegészítő formájában történő forgalmazásával. Főleg a német piacon jelent meg sok spenótkivonatot tartalmazó termék. Mivel a spenótnak viszonylag alacsony az ekdiszteroidtartalma, felmerülhet a kérdés: valóban spenótkivonatból származik a készítményekben található ekdiszteroid?

Erre vonatkozóan is végeztek kutatásokat, amelyben Európában forgalmazott termékeket vizsgáltak. A kutatások azt mutatták, hogy a termékek nagy részében egy másik, kínai növény (Cyanotis arachnoidea) kivonata szerepelt, mivel ennek jelentősebb a hatóanyag-tartalma.


Az utóbbi években felmerült, hogy a spenót hatásait az idősödő társadalmunk javára fordíthatnánk. Az idős emberek közül sokan küzdenek az izomtömeg-csökkenéssel és az izomminőség romlásával. Egy kis létszámú résztvevő bevonásával végzett vizsgálat során igazolták, hogy a spenótkivonat alkalmazásával az izomműködés, izomösszetétel minősége javítható. Ahhoz azonban, hogy a spenótot rutinszerűen ajánlhassuk erre a célra, további vizsgálatok szükségesek, melyek során az ideális kivonat, adagolás és alkalmazási időtartam meghatározható.

Elek Petra
gyógyszerészhallgató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.