Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szájüregi szűrés is fontos lehet méhnyaki HPV-fertőzés esetén

Érdekességek2025. július 25.

Több mint kétszer nagyobb eséllyel található meg a HPV a szájüregben is azoknál a nőknél, akik a méhnyakukon már fertőzöttek – derül ki a Semmelweis Egyetem friss nemzetközi kutatásából. A vizsgálat szerint minden nyolcadik, méhnyaki HPV-pozitív nő orálisan is fertőzött volt, ami növeli a szájüregi daganatok kockázatát.

Fotó: vadimjoker © 123RF.comA Semmelweis Egyetem kutatói 41 nemzetközi tanulmány* több mint 5000 női résztvevőjének adatait elemezték. Ez az első vizsgálat, mely arra kereste a választ, hogy a méhnyaki HPV-pozitivitás növeli-e az orális fertőzés kockázatát.

Az eredmények szerint a vírus a méhnyaki fertőzöttek 13 százalékánál fordult elő a szájüregben is, míg a méhnyaki HPV-negatív nők csupán 4 százalékánál találtak orális HPV fertőzést. Mindez 2,22-szeres kockázatnövekedést jelent.

Azoknál a nőknél, akiknek a HPV-fertőzés mellett kóros volt a méhnyaki citológiájuk is, az orális fertőzés aránya 17 százalékra emelkedett.

A HPV a leggyakoribb szexuális fertőzés, becslések szerint világszerte mintegy 630 millió ember érintett és az összes daganatos megbetegedés körülbelül 5 százalékáért felelős – áll a Journal of Dental Research oldalain megjelent publikációban. Míg a méhnyakrák és a HPV közötti összefüggés jól ismert, a vírus egyre gyakrabban azonosítható a szájgarati daganatok kiváltó okaként is, különösen a mandulák és a nyelvgyök régiójában.


„A méhnyaki HPV-fertőzés intő jel lehet, hiszen a vírus más testrészeket is megfertőzhet” – mondta Dr. Rózsa Noémi Katinka, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának igazgatója, a tanulmány vezetőszerzője. „A méhnyaki HPV-vel fertőzött nők közül minden nyolcadiknál a szájban is kimutatták a vírust – teljesen tünetmentesen, míg a méhnyaki HPV-negatívaknál ez csak minden huszonötödik nőre volt igaz.”

A HPV nem a véráramon keresztül, hanem bőr és nyálkahártya kontaktussal terjed, így juthat el a vírus a méhnyakról a szájüregbe. Gyakori, hogy a méhnyaki HPV-pozitív nő megfertőzi partnerét, majd orális szex útján visszafertőződik. Az is előfordulhat, hogy a férfi egy korábbi kapcsolatból hozza a vírust, és így adja át jelenlegi párjának.

A HPV-nek mintegy 200 típusa ismert, ezek közül több mint húsz lehet rákkeltő. A legtöbb szexuálisan aktív ember élete során megfertőződik HPV-vel, amit az immunrendszer gyakran magától leküzd. Ha a fertőzés tartósan fennmarad, rákmegelőző állapot, később akár daganat alakulhat ki.

Bár a HPV legismertebb szövődménye a méhnyakrák, egyre gyakoribb, hogy a vírus más testtájakon – például az ánuszban, péniszen, hüvelyben, szeméremtesten és a szájgaratban – is daganatokhoz vezet.

Bár ez a vizsgálat kizárólag nőkre fókuszált, férfiaknál jóval gyakoribb a HPV-eredetű szájgarati daganat: évente globálisan csaknem 22 000 új esetet regisztrálnak, és a férfiak négyszer gyakrabban érintettek, mint a nők. Ez valószínűleg a méhnyakon előforduló magasabb vírusterheléssel magyarázható, tehát a heteroszexuális férfiak nagyobb mennyiségű vírussal találkoznak orális szex során.

„A legmagasabb orális HPV-fertőzöttséget azoknál a nőknél találtuk, akiknél a méhnyaki HPV mellett már citológiai elváltozás is megjelent, ami szinte minden esetben a vírus hatására alakul ki. A kóros sejtelváltozás arra utal, hogy a vírus már hosszabb ideje jelen van a méhnyakon, ami növelheti a szájüregi és szájgarati átterjedés kockázatát” – mondta Dr. Mózes Adél Eszter fogorvos, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy bár a rendszeres szűrésnek köszönhetően a méhnyakrákos esetek száma jelentősen csökkent a fejlett országokban, a HPV-eredetű szájgarati daganatok előfordulása egyre növekszik.

Jelenleg nincs standardizált szűrés az orális HPV kimutatására, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) sem javasolja a lakossági tesztelést, mivel nincs még elfogadott diagnosztikai eszköz, és a vírus előfordulása általában alacsony. A mostani eredmények azonban arra utalnak, hogy bizonyos magas kockázatú csoportokban jóval gyakoribb lehet a fertőzés, mint ahogy azt korábban feltételezték.

„Mivel jelenleg nem ismerünk olyan kóros elváltozást, amely megelőzné a HPV okozta szájgarati daganatokat, a korai felismerés rendkívül nehéz.

Ha azonban a méhnyaki HPV-fertőzött nőket kiemelten veszélyeztetett csoportként azonosítjuk, lehetőség nyílhat célzott megelőző lépésekre, például a rendszeres felülvizsgálatra fül-orr-gégésznél vagy fogorvosnál

– tette hozzá Dr. Mózes Adél Eszter.

Megbízható orális HPV-szűrés hiányában jelenleg a védőoltás a leghatékonyabb megelőzés.

„A HPV elleni vakcina akár 90 százalékos védelmet nyújthat legalább 15 évig azon típusok ellen, melyek a legnagyobb eséllyel okoznak daganatot. Ennek ellenére globálisan továbbra is alacsony az átoltottság és a lakosság tájékozottsága hiányos” – mondta Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója, a tanulmány társszerzője.

A HPV elleni első vakcinát 2006-ban hagyták jóvá, 2020-ban pedig az FDA engedélyezte a 9 legveszélyesebb HPV-típus elleni védőoltás használatát a fej-nyaki daganatok megelőzésére is. A nyájimmunitás azonban még messze van az ideálistól: a WHO régióiban az átoltottság jelenleg csak 29–60% közötti, szemben a kívánt 80-90 százalékos céllal.

Magyarországon jelenleg a hetedik osztályos fiúk és lányok önkéntesen és térítésmentesen kaphatják meg a HPV elleni vakcinát. 2024 augusztusáig csaknem 425 ezer tanulót oltottak be az iskolai kampány magyarországi kezdete óta (2014).** A szakemberek szerint a vakcinát idősebb korban is ajánlott beadatnia bárkinek, aki szexuálisan aktív. A védettséghez 2 vagy 3 dózis szükséges, a megfelelő protokollt követve.

A magas kockázatú méhnyaki HPV-fertőzések tünetmentesek. Kizárólag szűrővizsgálattal (HPV-teszt, Pap-teszt) derülhet fény a fertőzésre, ezért is kiemelten fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrés.

*A metaelemzésben szereplő összes tanulmány szigorú feltételeknek felelt meg, többek között vizsgálniuk kellett azt a HPV elleni vakcina által lefedett kilenc HPV-típust, melyek a legnagyobb daganatkockázattal járnak.
**https://www.nnk.gov.hu/index.php/kozlemenyek/2623-szeptember-13-ig-nyilatkozhatnak-a-szulok-a-hpv-elleni-ingyenes-vedooltas-igenyleserol.html

Fotó: Zellei Boglárka, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élet a digitális és a való világ között

2026. szeptember 16.

Z generációsként a gyógyszertárban



A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére. A gyógyszertárban ez kulcsfontosságú, hisz az egészségünkről van szó.



A Z generáció szülötteként egyszerre élsz a digitális világ pörgésében, ugyanakkor fontos számodra, hogy minél tudatosabb életmódot alakíts ki. A gond csupán az, hogy a közösségi médiában nem mindig egyértelmű, hogy mi működik ténylegesen, és mi az, ami csak egy újabb trend. A patikában viszont valódi, személyre szabott tanácsot kapsz, nem általános tippeket. A gyógyszertár nem csak akkor hasznos, ha már baj van, a szakemberek megelőzéssel, bőrápolással és mentális jólléttel kapcsolatban is hiteles infót adnak számodra.

Használd ki, hogy itt kérdezhetsz!

Nem kell kísérletezned vagy bizonytalanul vásárolnod, a patikai dolgozók segítenek abban is, hogy melyik vitamin, étrendkiegészítő vagy szépségápolási termék passzol hozzád, és mi az, ami nem ajánlott az életmódod vagy az egészségi állapotod függvényében.

Itt nemcsak eladnak neked valamit, hanem meghallgatnak, kérdezhetsz és választ kapsz. Úgy, hogy biztos lehess benne, hogy amit hazaviszel, az tényleg jót tesz neked.

Gondolj a megelőzésre is! Ne várd meg, amíg baj lesz. Jöhetsz tanácsokért is, hogy energikusabbnak érezd magad, hogy még szebb legyen a bőröd vagy hogy jobban aludj.


Z generáció: Hogyan hat a digitális élet a mozgásra?

2026. szeptember 15.

A Z generáció életének természetes része a digitális jelenlét. Az okostelefonok, a közösségi média és az online kommunikáció gyakorlatilag a születésük óta körülveszik őket. A tanulás, a kapcsolattartás, a szórakozás és sokszor még a kikapcsolódás is a képernyőkhöz kötődik. Bár a technológia számos előnnyel jár, az egyre inkább ülő életmód a test működésére is hatással van.



A hosszú ideig tartó képernyőhasználat, a kevés mozgás és a tartós statikus testhelyzetek miatt a Z generáció tagjainál is egyre gyakrabban jelennek meg olyan panaszok, amelyeket korábban inkább az idősebb korosztályokra voltak jellemzőek. A nyakfájás, a vállfeszülés, a derékpanaszok vagy az általános fáradtság ma már nem ritka a fiatalok körében sem. Ezek a tünetek azonban nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem fokozatosan, a mindennapi szokások következményeként.

A digitális élet új testtartása

A modern technológia használata gyakran együtt jár az előrehajtott fejtartással, a görnyedt háttal és a hosszú ideig fenntartott ülőhelyzettel. Telefonhasználat közben sokan automatikusan lefelé néznek, míg a laptop előtti munka vagy tanulás során a vállak előreesnek, a hátizmok pedig folyamatos terhelés alatt maradnak. Ez a testhelyzet idővel fokozhatja:


a nyak- és vállövi feszülést,
a hátfájást,
a derékpanaszokat,
a fejfájás kialakulásának esélyét is.


A probléma tehát nem önmagában a technológia használata, hanem az, hogy a test hosszú időn keresztül kevés változatossággal, szinte mozdulatlan helyzetben marad.

A PCOS új változata a PMOS

2026. szeptember 15.

A korábban használt PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma új nevet kapott: poliendokrin metabolikus ovárium szindróma (PMOS).

Az új elnevezés pontosabban tükrözi a betegség komplex természetét, hiszen nemcsak a reproduktív rendszert, hanem az anyagcserét is érinti. A betegség a reproduktív korban lévő nők kb. 10–15%-ánál fordul elő.

Diagnosztikájához a három fő kritériumból kettő egyidejű megléte szükséges.


Hiányzó vagy ritka ovuláció, mely a gyakorlatban 35 napnál hosszabb ciklusokat jelent.
Kismedencei ultrahangvizsgálat során a petefészkek „policisztás” szerkezete, melyek tulajdonképpen nem valódi ciszták, hanem az érésben megrekedt, kis méretű tüszők.
Magas férfihormonszintek klinikai vagy laboratóriumi jelei. Ez lehet a hirsutizmus, mely erős, sötét szőrzet megjelenését jelenti férfiakra jellemző testtájakon, mint a bajusz, áll, mellkas, köldök alatti terület, derék, farpofák és belső combok. Idetartozik még a súlyos akne, valamint a fejtetőn jelentkező kopaszodás.


A minimum két kritérium megléte mellett azonban van még egy fontos kitétel: minden hasonló tüneteket okozó egyéb betegséget ki kell zárni. Ebből már látható, hogy a PMOS diagnosztizálásához komplex kivizsgálás szükséges:


részletes anamnézisfelvétel,
fizikális vizsgálat,
kismedencei ultrahang,
laboratóriumi vizsgálat.