Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A SZEBB-program segít!

Érdekességek2024. január 31.

Kérdezze meg gyógyszerészét… De miről, és miért? Ehhez ad segítséget a betegnek a program, és ehhez ad egységes útmutatást a gyógyszerésznek a betegtanácsadásban.

Fotó: 123rf.comA gyógyszertár és a gyógyszerész kulcspozíciója a betegek gyógyszerellátásában vitathatatlan. Ez nagy felelősséggel, de nagy lehetőséggel is jár. 

Felelősség, hogy a beteg hozzájusson a neki az orvos által elrendelt gyógyszerekhez, ill. az önszántából kért termékekhez.

Lehetőség azon szakmai felülvizsgálatra, hogy mindezen gyógyszerek, gyógyászati termékek összessége, azok együttes használata, a beteg gyógyszerszedési szokása, a terápiában való együttműködése valóban megfelelő-e.

Köztudott, hogy a gyógyszerek hatalmas segítséget jelenthetnek a betegségek gyógyításában, de a nem megfelelő használatuk súlyos egészségkárosodást okozhat. Számtalan nemzetközi felmérés ismert, amelyek a gyógyszerek hibás használatához kapcsolódó, nemkívánatos események egészségügyi és gazdasági következményeit igazolják. 

Uniós felmérések szerint a kórházi beutalások több mint 5%-áért a hibás gyógyszeralkalmazás a felelős.

Korábbi hazai vizsgálatok is azt igazolják, hogy a gyógyszerészek sokat tehetnek a gyógyszeralkalmazás biztonságáért, a gyógyszerek helyes használatáért, így az ezzel járó kockázatok csökkentéséért. Az eredményes és biztonságos gyógyszeralkalmazás feltétele annak, hogy a betegek együttműködése eredményes legyen e téren, és emiatt ne szenvedjenek újabb betegségektől, panaszoktól.

A gyógyszerészek feladata és felelőssége – a jogszabály szerint is – a betegek teljes körű tájékoztatása, kiszolgálása, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése mind a gyógyszerek, mind a patikában forgalmazott egyéb termékek viszonylatában. 

A most indított SZEBB-program célja a szükséges, az eredményes, a biztonságos gyógyszerhasználat segítése a beteggel való együttműködés kialakításával, erősítésével, a kommunikáció tudatos fejlesztésével.

Ehhez persze az is fontos, hogy a beteg is „befogadó” legyen minderre, és igényelje a segítséget.


Ne siessen annyira a patikában! Legyen pár perce a saját biztonságára és hallgassa meg a gyógyszerész tanácsait, és ha valamit nem ért, kérdezze meg!

– A gyógyszerbiztonság egy hosszú folyamat eredménye, ami már a kutatólaboratóriumokban a kutatással, a fejlesztéssel kezdődik. 

– Majd folytatódik a gyógyszergyárak munkafolyamatában, a gyártás szigorú feltételeinél.

– A gyógyszer-nagykereskedőknél is elengedhetetlen a gyógyszerbiztonságra való törekvés.

– A gyógyszertárakra is fontos jogszabályok vonatkoznak ennek érdekében.

– De mit sem ér mindez a törekvés, ha a beteg nem viszonyul kellő tudatossággal a terápiája iránt. A betegnek is hozzá kell tenni azt a segítséget, hogy betartja az orvos utasításait, figyel a gyógyszerész tanácsaira, és igényli a segítséget, tehát, ha valamit nem ért, felteszi a kérdéseit!

A gyógyszer hasznos, de a nem megfelelő használat esetén káros lehet!

A SZEBB-program szakmai hátterét jelentő kiadványt már megkapta a 9600 gyógyszerész, akik az ország 2300 gyógyszertárában a tára mögött fogadják a betegeket, és válaszolnak a kérdéseikre. De irányelveket is kaptak ahhoz, hogy ők milyen kérdéseket tegyenek fel adott esetben a betegeknek. 

Természetesen felmerülhetnek a gyógyszerszedésnek problémái, melyek lehetnek

– szakmaiak (pl. nem megfelelő a gyógyszer),

– használathoz kapcsolódóak (pl. nem megfelelő a gyógyszerforma),

– kényelmi funkciót érintő problémák (pl. túl sok gyógyszert kell egyszerre bevenni),

– edukációt érintő problémák (pl. a beteg nem ért bizonyos dolgokat a gyógyszerszedéssel kapcsolatban), 

– hanyagság, nemtörődömség miatti problémák (pl. nem a megfelelő időben, mennyiségben szedi a gyógyszert a beteg). 

De lehet még számtalan olyan eset, tényező, amely a gyógyszerszedést befolyásolja, nem a jó irányba viszi a terápiát, és így a gyógyulás, a javulás esélyét. Mindezekben segíteni tud a gyógyszerész, ha azt a beteg is igényli és szívesen fogadja.

A gyógyszerészek készen állnak a betegek segítésére!

Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő, gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.