Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A Szegedi Tudományegyetemen végezték hazánkban az első radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát

Érdekességek2025. március 27.

Fotó: freepik

Országos szinten egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni az SZTE Nukleáris Medicina Intézet. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Prof. Dr. Pávics László intézetvezető beszélt.

A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Pávics László vezetésével működő Nukleáris Medicina Intézetben Dr. Besenyi Zsuzsanna adjunktus és Dr. Farkas István tanársegéd elvégezte hazánkban az első radioiligand kezelést, mely új utat nyit a prosztatarákban szenvedő betegek ellátásában.

A prosztatarák gyógyítására eddig alapvetően a hormonterápiát, a különböző kemoterápiás szereket és a besugárzást alkalmazták, ezeket egészíti ki a radioizotópos kezelés – tudtuk meg Prof. Dr. Pávics Lászlótól. – Mind a diagnosztika területén, mind a terápiában új lehetőséget nyitott az, hogy most már a prosztatarákra jellegzetes biokémiai eltéréseket is meg lehet jeleníteni megfelelő izotópos jelöléssel. Ha olyan radioizotópot használunk megfelelő molekulához kötve, amelynek terápiás (sejtroncsoló) hatása van, akkor nagyon specifikusan tudjuk kezelni a prosztatarák áttéteit (csont, nyirokcsomó, lágyrész és egyéb szervek). A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni – hangsúlyozta Dr. Pávics László. A professzor a legfrissebb tanulmányokra hivatkozva kijelentette: körülbelül nyolcezer prosztatarákos ember eredményeit vizsgálták, és egyértelműen megállapítható, hogy a betegek több mint 50 százaléka már az első kezelésre jól reagált, illetve 80 százalékuk esetében többszöri kezeléssel jelentős javulást értek el jó életminőség mellett.

Az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett prosztataspecifikus membrán antigénen alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. A hazánkban már akkor is úttörő vizsgálati módszer bevezetésével a prosztatarák és annak áttéteinek a jelenleg legmodernebb kimutatását vezették be. 2019-ben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Urológiai Klinikájával együttműködve elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást. 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték  a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami 2022 óta  a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált. A vizsgálatokra jelenleg az ország minden részéből érkeznek betegek egyetemünkre. A mintegy nyolcéves fejlesztő munka eredményeként, az Onkoterápiás Klinika közreműködésével vált lehetővé az első, most már terápiás alkalmazása ennek a fontos anyagnak.


Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A radioizotópos prosztatadaganat terápia intravénásan beadott infúzió formájában történik, jelenleg 2-3 napos kórházi tartózkodással jár. A jövőben a tervek szerint akár ambulánsan is végezhető lesz. Hathetente hat ciklust alkalmaznak, de a kezelések száma szükség szerint növelhető. Egyelőre az SZTE Nukleáris Medicina Intézetében NEAK-támogatással három beteget kezelnek az új módszerrel, közülük ketten már felvették az első kezelést, ők jól vannak – közölte Pávics professzor. Hangsúlyozta: a radioizotópos terápia nem váltja ki az egyéb kezeléseket, hanem egy plusz lehetőség, ami megnyújtja a progressziómentes túlélést és javítja az életminőséget, olyan páciensek esetében is, akiknek előrehaladott, kiterjedt betegsége van.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.