Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szenior korosztály a fájdalom miatt nem mozog eleget!

Érdekességek2017. november 26.

A magyarok fele hetente többször is mozog saját bevallása szerint, a legnépszerűbb mozgásforma egyértelműen a séta és a gyaloglás. Míg a fiatalabbak elsősorban az időhiányra fogják, hogy kevesebbet mozognak a kelleténél, addig az idősebbek körében bizony a testi fájdalmak akadályozzák a legtöbb embert a rendszeres sportban. – derült ki egy májusi reprezentatív felmérésből, ami a hazai 30 év feletti lakosság sportolási és mozgási szokásait vizsgálta.

Úgy gondoljuk, hogy eleget mozgunk!

Általában elmondható, hogy a magyar felnőttek közel fele mozog rendszeresen, ezzel a saját bevalláson alapuló kutatás eredményei igen pozitív képet festenek a magyarok mozgási és sportolási gyakorlatáról annak ellenére, hogy az elhízásbeli és életmódbeli tapasztalatok nem a fenti eredményt mutatják. Egy tavalyi felmérés szerint hazánkban minden harmadik ember súlyosan elhízott, így Európa legkövérebb országa lettünk, ami bizony szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal is.  Dr. Nagy Sándor, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének szenior mozgásszakértője hozzátette: a rendszeres mozgás a 60 év felettiek körében még ritkább, hiszen ilyenkor a túlsúly mellett már megjelennek a különböző betegségek, mozgásszervi, ízületi fájdalmak, amik akadályozhatják a rendszeres sportot.


Az idősebbek a fájdalom miatt nem mozognak többet

A kutatás rákérdezett azokra az okokra is, amelyek leginkább megakadályozzák az embereket a rendszeres sportban. Dr. Nagy Sándor fenti állítását támasztják alá az eredmények is! A 30-40 év közöttiek és a 40-50 év közöttiek körében egyértelműen az időhiány az, ami megakadályozza a rendszeres mozgást. 48%-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs ideje rendszeresen, hetente többször mozogni. 14%-uk még nem találkozott olyan mozgásformával, ami örömet jelentene számára, ezért nem sportol, míg minden 10-edik válaszadó valamilyen testi fájdalommal él, és ezért nem tud rendszeresen sportolni. Az idősebbek között viszont ezek az indokok némiképpen átalakulnak, itt már minden harmadik ember testi fájdalommal indokolta, hogy nem mozog többet és csupán a válaszadók 21%-a indokolta időhiánnyal. Érdekes, hogy az idősek egy jó része (39%) egyáltalán nem tudja, hogy miért nem sportol rendszeresen vagy miért nem mozog többet.

A legjobban sétálni szeretünk!

Sport terén egyértelmű népszerűségnek örvend a séta és a gyaloglás. Az idősebbek 83%-a gyalogol rendszeresen, akár hetente többször, de a fiatalok jó része (72%) is erre a könnyed mozgásformára esküszik. A szeniorok 40%-a rendszeresen használ kerékpárt is, a fiatalabb felnőttek körében a biciklizés némiképpen népszerűbb, a válaszadók fele rendszeresen biciklizik. A kirándulás, természetjárás szintén népszerű mozgásformának  számít, a 30-50 év közöttiek közel 40%-a választja ezt a mozgásformát, míg az idősebbek közül minden harmadik válaszadó kirándul rendszeresen. A komolyabb igénybevételt jelentő sportok közül a fiatalabbak közül minden ötödik válaszadó rendszeresen fut, ugyanakkor csak 10%-uk úszik. Az idősebbek –a már gyakori testi fájdalmak következtében – nem igazán futnak, csupán 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen kocogna, ugyanakkor az úszás – mint ízületkímélő mozgásforma – jóval népszerűbb a körükben (14% rendszeresen úszik.) A csapatsportok, a küzdősportok és az extrémsportok csak a felnőttek igen kis részét érdeklik.

Országos szenior sportprogramok várják az idősebb korosztályt

A Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége évek óta misszióként tekint a szenior sportra, és különböző események szervezésével igyekszik meghozni az idősebb korosztály sportolási kedvét. Ennek érdekében számos sport és táncos eseményt szerveznek rendszeresen regionális tagszervezeteiken keresztül, amelyek célja, hogy minél több nyugdíjasnak lehetőséget biztosítsanak a mozgásra. Májustól idén is országszerte zajlanak majd a különböző szenior sportversenyek, sétatúrák, sportnapok, amelyek célja felhívni a figyelmet az egészségtudatos életmódra. Idősebb korban is a testi és lelki egészség kulcsa a rendszeres mozgás. Sajnos ebben az életkorban gyakran előfordulnak olyan ízületi, mozgásszervi problémák, amelyek megakadályozzák a rendszeres sportot, ugyanakkor léteznek olyan külsőleg használható fájdalomcsillapító krémek és gélek, amelyek megszüntetik a fájdalmat, hatásuk akár 12 órán keresztül garantált és lehetővé teszik a könnyed mozgást. Dr. Nagy Sándor szenior mozgásszakértő elmondta: „Ha valaki a séta, kirándulás, gyaloglás és könnyed sport mellett dönt, az számos előnyt könyvelhet el: a közös sport/mozgás átmozgatja a testet, segít a testsúly kordában tartásában és nem utolsó sorban kiváló társas tevékenység, szórakozás, amely lelkileg is építi a résztvevőket. Éppen emiatt a nyugdíjasok szövetsége évek óta kiemelt figyelmet fordít a különböző regionális és országos szenior programok szervezésére, hogy aki szeretne, lehetőséget kapjon a sportra, a mozgásra! ” Az országos és regionális szenior sporteseményekről a mozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.