Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szíve viszi el a legtöbb magyart

Érdekességek2018. február 22.

Az unióban Magyarország harmadik helyen áll a keringési betegségekben elhunytak számát tekintve, ráadásul itthon a szívizom elégtelen vérellátásával járó ischaemiás szívbetegségekben halnak meg a legtöbben.

A szívünk az egyik legfontosabb szervünk, percenként körülbelül 72-szer dobban, azaz húzódik össze, ami azt jelenti, hogy egy átlagos élet alatt ez körülbelül 2,5 milliárdszor ismétlődik meg. A testünkben nagyjából 5,6 liter vér található, amit a szív percenként háromszor keringet át a szervezetben. A szívünkre ráadásul minden kihat: a táplálkozásunk, az életmódunk, a minket érő stressz, a zaj, sőt a gondolataink is. Így nem csoda, hogy az ischaemiás, azaz a szívizom elégtelen vérellátásából adódó szívbetegségek Magyarországon a halálesetek 30%-áért felelősek, de világszinten is ez a vezető halálok 17%-kal. A nemek közel hasonló arányban érintettek itthon: 2016-ban a magyar nők 32%-a, míg a férfiak 27%-a hunyt el ilyen okból.

Sajnos Európában több szempontból is dobogósok vagyunk ezen a téren: szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve szívinfarktus miatt fekszünk kórházban a legtovább (átlagosan 11 napot, szemben a sereghajtó Dániával, ahol ez csak 5,5 nap). Emellett Németország után nálunk írják fel a legtöbb magas vérnyomás elleni gyógyszert, 2000 és 2013 között majdnem megduplázódott a kiállított receptek száma: ez azt jelenti, hogy 1000 emberre átlagosan közel 550 adagra szóló vény jut. Ha a hazai régiókat nézzük, 1998 és 2010 között az Észak-Alföldön haltak meg a legtöbben szívbetegségben, de Észak-Magyarországon is jelentős növekedés volt tapasztaltható. A legkevesebben Közép-Magyarországon voltak érintettek.


Mik lehetnek az okok, és mi segítheti a megelőzést?

A végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri megbetegedések legnagyobb rizikófaktorai között találjuk például a magas vérnyomást: ezen a téren a negyedikek vagyunk Európában, a magyar férfiak közel 35%-a, míg a nők 24%-a küzd ezzel a problémával. Emellett a helytelen táplálkozás és a magas koleszterinszint is nagyban közrejátszhat az ilyen jellegű betegségek kialakulásában.

A megelőzés érdekében fokozottan érdemes odafigyelni a tudatos táplálkozásra: csökkentsük a telített zsírok fogyasztását és a koleszterinbevitelt, és fogyasszunk minél több ómega-3 zsírsavban gazdag ételt. „A mediterrán diétát javaslom, amely sok zöldség és gyümölcs, gabonafélék, hal, olívaolaj, valamint mérsékelt mennyiségű bor fogyasztásán alapul. A dohányzás, a kávé és az alkohol azonban károsan hat a szívrendszerre, ezek elhagyása erősen javasolt” – hangsúlyozza Dr. Bánkuti Erzsébet. Emellett a rendszeres mozgás is elengedhetetlen: „A szívproblémák megelőzéséért már napi 30 perc aktív testmozgással is sokat tehetünk. Nem kell feltétlenül edzőtermi mozgásformát választani, ez lehet akár séta vagy futás is” – tette hozzá. A fokozott kockázattal élő, vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára az egyénre szabott aerob fizikai tréning részeként az úszás és kerékpározás is jó választás lehet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.