Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szociális facilitáció

Érdekességek2026. július 20.

Fotó: abdulrazaklatif © 123RF.com

Norman Triplett, az Indianai Egyetem pszichológusa figyelt fel arra, miközben felkérésre az 1897-es kerékpárosrekordokat elemezte, hogy a kerékpárosok jobb időket futnak másokkal együtt, mintha csak az óra ellen kellene versenyezniük. Vagyis jobban teljesítenek, ha nem pusztán egyedül, egy időfutamban kell tekerniük, hanem ott van előttük vagy mögöttük a hús-vér ellenfél, akit le kell, avagy le akarnak győzni.

Triplett ezt a hatást nevezte el társas facilitációnak, azaz serkentésnek, és hipotézise szerint a jelenség lényege, hogy a másik testi jelenléte eleve egy pozitív ingert jelent az egyén számára, amely egy magától fel nem szabaduló idegrendszeri energiát mozgósít.

Hogy hipotézisét igazolja, elvégzett egy kísérletet is. Ennek lényege az volt, hogy a résztvevőknek valami nagyon egyszerű, mechanikus feladatot kellett elvégezniük (ez esetben egy horgászzsinórt feltekerni), egyedül, illetve csoportosan, egymás társaságában is. A tapasztalat pedig az volt, hogy a társas helyzetben következetesen jobban teljesítettek a kísérleti alanyok, mint egymagukban. Feltehetően azért, mert bár a kísérletvezető erre semmilyen módon nem utalt, de a résztvevők maguktól is versenyhelyzetnek fogták fel a feladat végrehajtását, és ez meg is látszott a teljesítményükön.


Ebből aztán sokan vonták le azt a következtetést, hogy mások jelenléte mindig pozitív hatással van az egyén teljesítményére, és sorra születtek olyan kísérleti eredmények, melyek ezt látszottak igazolni. Például hogyha egyedül, de közönség előtt kell valamilyen feladatot megoldani, az is jobb teljesítményt eredményez, mintha közönség nélkül.

És bár a társas facilitáció valóban létező jelenség, de annak ellentéte legalább ennyire az.

Felhasznált irodalom:
Hankiss Ágnes: Társadalomlélektani alapismeretek (In: Kötéltánc, Bp. 1987.)
Diane M. Mackie – Eliot R. Smith: Szociálpszichológia (Osiris Kiadó, bp. 2004.)
Forgács József (Joseph P. Fprgas): A társas érintkezé spszichológiája (Gondolat-Kairosz, Bp. 1996.)

Bácsván László
szociológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem fáj, nem látszik, mégis kockázatot jelent

2026. július 11.

Veszprémben folytatódik a szívbetegségek „láthatatlan” rizikóit feltáró szűrőprogram



A Novartis önkormányzatokkal közös programja 2023 óta támogatja a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését Magyarországon. Idén Veszprém is belépett azon önkormányzatok közé, amelyek helyet adnak az eseménynek, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, a vérzsírértékek ismeretének és a laborleletek értelmezésének fontosságára.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a vezető halálokot[1], az összes halálozás közel felében ezek állnak a háttérben. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kockázati tényezők egy része – például a magas koleszterinszint – hosszú ideig teljesen tünetmentes maradhat, ezért sokan nem is tudnak róla, hogy veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kardiovaszkuláris kockázat gyakran a laborértékek szintjén felismerhető, ezért különösen fontos a tudatosság és a rendszeres ellenőrzés.

Dietetikusok: Miért csak baj esetén fordulunk hozzájuk?

2026. július 10.



A magyarok továbbra is a dietetikusokat tartják a legmegbízhatóbb táplálkozási szakembereknek – derül ki a Szinapszis 2026 júniusában készült, 1000 fős, reprezentatív kutatásából. A válaszadók szerint táplálkozási kérdésekben ők adják a leginkább hiteles, közérthető és szakmailag megalapozott tanácsokat. A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a magas bizalom mellett fontos feladat, hogy a dietetikusok szerepe és elérhetősége a jelenleginél sokkal jobban beépüljön a köztudatba. Az egészségünkről ugyanis érdemes egészségügyi szakemberrel dönteni!

A felmérés szerint a táplálkozással kapcsolatos kérdésekben a magyarok leginkább a dietetikusok szakmai tudásában bíznak. A lakosság 82 százaléka hitelesnek, 81 százaléka szakmailag megalapozottnak, míg 80 százaléka közérthetőnek tartja a tanácsaikat. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az interneten és a közösségi médiában soha nem látott mennyiségben érhetők el táplálkozási tanácsok, gyakran bizonytalan szakmai háttérrel.

Érdemes tudni, hogy dietetikus csak felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember lehet, aki képzése során az emberi szervezet működéséről, a betegségek táplálkozási összefüggéseiről, valamint az élelmiszer-ismeretről és a táplálkozástudományról szerez átfogó tudást. Munkáját folyamatos továbbképzések, szakmai irányelvek és a legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló, evidenciaalapú szemlélet határozza meg. A dietetikusok komplex megközelítésben támogatják a hozzájuk fordulókat, figyelembe véve az egészségi állapotot, az életkort, az életmódot, az egyéni szükségleteket és a hosszú távon is fenntartható megoldásokat.

A gyógyszer sem bírja a kánikulát?

2026. július 10.

A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat



A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel.

Gyógyszer & kánikula

Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki.

Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.

Elvonja a vizet

Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!

A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.

Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.