Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szociális gátlás

Érdekességek2026. október 12.

Fotó: teacherphoto © 123RF.comElőfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.


 

Felhasznált irodalom:
Hankiss Ágnes: Társadalomlélektani alapismeretek (In: Kötéltánc, Bp. 1987.)
Diane M. Mackie – Eliot R. Smith: Szociálpszichológia (Osiris Kiadó, bp. 2004.)
Forgács József (Joseph P. Fprgas): A társas érintkezés pszichológiája (Gondolat-Kairosz, Bp. 1996.)

Bácsván László
szociológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A mérték a lényeg

2026. október 02.

A szociális kapcsolatok zavara viszonylag rövid idõ után jelentkezik az alkoholizálók körében, míg egyéb, egészségügyi problémák fokozatosan fejlõdnek ki, és csak hosszabb távon mutatkoznak meg. A máj az alkohol által leginkább érintett szerv. A krónikus, mértéktelen alkoholfogyasztás elõször májnagyobbodáshoz (annak zsíros elfajulásához), majd májgyulladáshoz vezet - és ha nem marad abba az ivás, a hepatitis halállal végzõdik. Másik súlyos következmény: a tíz-húsz évig tartó alkoholizálás májzsugorodást (cirrózist) okoz, mely visszafordíthatatlan, és szintén halállal végzõdik. 

De nem csak a máj betegedhet meg a túlzott alkoholfogyasztás miatt: az artériás magas vérnyomás is gyakran annak tudható be, szívproblémák (szapora szívverés, remegés) elõidézõje lehet, és hatására növekedhet egyes rákfajták (garat-, gége-, hasnyálmirigy-, nyelõcsõrák) kialakulásának az esélye. A sok szeszes ital az egyik fõ oka lehet még a gyomorhurutnak, a rossz bélmûködésnek és emésztésnek, ami az iszákosoknál egyes tápanyagok, vitaminok hiánybetegségéhez is vezet.

A kökény

2026. október 02.



Egy ma már kevéssé ismert gyógynövény, amelynek terápiás tulajdonságai még nem kellően bizonyítottak.

Egy-egy hosszabb vonatút során a borongós, szürke őszi tájképet itt-ott kékre festik a kökénybokrok. Az elvadult mezőkön, az erdők szélén sorakozó tövises cserjék csak úgy vonzzák magukhoz a madársereget, amelyek lázasan lakmározzák a hamvaskék gyümölcsöket. Nemcsak a madarak kedvelik a kökényt, hanem a gasztronómiában is értékes alapanyag: többek között lekvárok, befőttek, sütemények, szörpök, mártások, alkoholos italok (gyümölcsborok, likőrök, pl. a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán ital) készülhet belőle. A kökény erjesztett, fermentált levét lúggal keverve régen tinta pótlására használták. Festő tulajdonságából adódóan textilfestésre is alkalmazták: az éretlen termés kékre, az érett vörösesre festette a vásznat. Használták még borok javítására, tartósítás céljából, amikor nem volt elég savas a bor, hiszen a jó eltarthatóság két alappillére a megfelelő alkoholtartalom és a savasság, kérgének fekete, lúgos ázatát sajtokhoz adták, hogy azok tovább elálljanak, így tehát a kökény az adalékanyagok ősének tekinthető. A növény leveleit – külső hasonlóságaik alapján – teahamisításra gyűjtötték.

Terápiás tulajdonságai

Bár találkozhatunk kökényből készült termékekkel, ezeknek többször a valóságosnál markánsabb hatásokat tulajdonítanak. Közép- és Kelet-Európában termését és virágát a népi gyógyászatban húgyúti betegségek és gyulladások kiegészítő kezelésére használták. Laboratóriumi tesztek során bizonyított antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása igazolhatja ezen felhasználását. A szeptemberben érni kezdő termés kifejezetten fanyar, ezért a csipkebogyóhoz hasonlóan akkor érdemes szedni, amikor a dér már megcsípte, kissé megpuhul, és savanyú ízét felváltja édes, gyümölcsös zamata. A kökénygyümölcs alkoholos kivonata jelentős antioxidáns hatással rendelkezik (vélhetően a sok fenolos komponensének köszönhetően), és az eddigi laboratóriumi kísérletek szerint csökkentheti bizonyos daganatos sejtek életképességét, ennek humán alkalmazhatóságához azonban további vizsgálatok szükségesek. A kökény azonban nem része a modern fitoterápiának, nem végeztek vele humán vizsgálatokat, és a hagyományos felhasználása sem dokumentált eléggé ahhoz, hogy hatásossága és biztonságossága igazolható legyen.

Az idő - barát vagy ellenség?

2026. október 01.

Az idő, bár nyomasztó, nem az ellenséged, hanem a barátod lehet. Nem ellened dolgozik, hanem lehetőséget ad elmédnek, gondolataidnak, tudatodnak hogy feltöltődjenek, mert megajándékozza az anyagi dolgokat, így agyadat, annak működését is, a feltöltődés, a pozitív irányba való megváltozás lehetőségével. Az idő kincs és kasza - használd ki okosan!  

Azon a délutánon a Mester a szokott hangulatban ült le közénk. Nem ült magaslatra, sohasem ült előttünk székre, és nem volt velünk lenéző. Közénk ült, épp csak annyira feltűnősködve, hogy mindenki lássa. Diavetítést ígért. Azt reméltem, egyik utazását mutatja majd be nekünk. A diavetítő kisvártatva elő is került, s ő bajlódott valamit vele.

Nem volt felvezetés, s még a szokásos monológját sem mondta el, hanem csak halkan így szólt: Mára egy kis vetítést ígértem.

Két istenszobrot mutatott a diákon. Először az egyiket, majd a másikat. Kicsit később visszalépett az elsőre, és megismételte ezt a folyamatot párszor.

- Jól figyeljétek meg - kért bennünket.

Mi pedig bámultuk az istenszobrokat. Nem tudtam eldönteni, melyik istenség lehet rajta. Az világos volt, hogy egy félig nyitott templomban készülhetett, a fényviszonyokból ítélve, természetes fény is tükröződött. Az oltár maga is nagynak tűnt, de a szobor rajta hatalmasnak, azt hiszem magával az oltárral volt egybeépítve, talán egy darabból lett kifaragva. Sötét, bordó, fekete és arany színeket láttam rajta, de bronz és réz árnyalataiban is játszott körötte megannyi virág, fehér, sárga és leveleik a zöld minden pompájában játszottak.

A két kép szinte ugyanazt ábrázolta, nem sok különbséget véltem felfedezni, de a villogásból  érezhető volt diák oda-vissza való váltása. Szinte film lett belőle.