Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szorongás csapdájában: tehetünk ellene

Érdekességek2024. február 04.

Szorongás, ideges feszültség, aggodalom a jövő miatt – a rossz lelkiállapot sokunk problémájává vált napjainkban. De mit tehetünk ellene?

A fotó illusztráció: pixabay.comA nemkívánatos szorongásos érzések hatásainak és előfordulásának csökkentésére segíthetnek pl. a táplálkozási és életmódbeli változtatások. Íme, 5 megoldási javaslat.

1. Kiegyensúlyozott vércukorszint a nyugodt lelkiállapotért

A szorongás súlyosbodhat, és vele együtt nőhet a félelem, a nyugtalankodás, ha nem figyelünk a táplálkozásunkra, és többek közt finomított élelmiszerekben bővelkedő étrendet követünk. Különösen rossz hatású lehet ebből a szempontból is a finomított szénhidrátok, pl. kekszek, sütemények, fehér lisztből készült termékek és üdítők gyakori fogyasztása. Ezek mind megterhelhetik a vércukorszintet szabályozó mechanizmusokat.

Finomított cukor helyett inkább nádcukor vagy méz.

Ez a fajta egyensúlyhiány befolyásolhatja a hangulatunkat is, ami észrevehető pl. abból, hogy ilyenkor ingerültebbek, zaklatottabbak, feszültebbek vagyunk. Ugyanis a vércukorszint csökkenése nemcsak éhséget okozhat, hanem a stresszhormonok termelődését is elősegítheti, amitől szorongóbbnak érezhetjük magunkat, mint általában. (Ez akkor következik be, amikor a testünk inzulin felszabadításával küzd azért, hogy megvédje magát a túlzott mennyiségű cukor hatásaitól.)

Állítsuk meg ezt a folyamatot teljes kiőrlésű, finomítatlan, egészséges zsírokat és fehérjéket tartalmazó élelmiszerek, pl. hüvelyesek, halak és tojás fogyasztásával, az egyenletesebb energiaellátás érdekében.

Fehér helyett inkább teljes kiőrlésű, finomítatlan liszt.

2. Juttassunk táplálékot az agynak a szorongással kísért aggodalom leküzdésére!

A szorongás legyőzéséhez hasznos lehet az is, ha pl. növeljük a halfogyasztásunkat, ezért együnk minél több ómega-3 zsírsavban gazdag halat. Egyes felmérések szerint pl. a napi 2 g ómega-3 zsírsav-bevitelt biztosító személyeknél kevesebb szorongásos tünet tapasztalható a halolaj jótékony hatásainak köszönhetően. Ez utóbbiak közé tartozik még a gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonság, valamint az agy táplálása és jó véráramlásának helyreállítása, támogatása.

Olajos hal kikeverve kevés citrommal, pirítósra kenve.


3. Próbáljuk meg elhagyni vagy csökkenteni a koffeinmennyiséget!

A koffein a kortizolt és az adrenalint az akut stressz során tapasztalt hormonszinthez hasonló mértékben emeli, ezáltal stresszes állapotot teremtve a szervezetben, ezért törekedjünk minimális fogyasztására vagy teljes elhagyására. Azonban az egyes emberek különböző érzékenységet mutatnak a koffeinnel szemben, ezt mindenki kitapasztalhatja saját magán. Vannak szorongástól szenvedő személyek, akiknél a napi (több) csésze kávé, tea, kóla vagy energiaital után fordítva lépnek fel a tünetek, pont, hogy enyhítve a szorongást.

4. Jó alvásminőséggel csökkenthető a szorongás

A stressz okozta szorongást a túlzott fáradtság is kiválthatja. Ahhoz, hogy kipihentek legyünk, törekedjünk jó, nyugtató alvási rutinra, lehetőleg azonos alvásminőséggel minden este, természetesen mobilozás, komputerezés nélkül az alvás előtti órában, és kapcsoljuk ki a készenléti állapotban lévő berendezéseket is az összes egyéb wififorrással együtt. Az okostelefonok használatáról a lefekvés vagy közvetlenül az elalvás előtti időszakban számos kísérlet kimutatta, hogy a kék fény, az élesen megvilágított képernyő negatív hatással van a melatoninszint alakulására (ez a hormon szabályozza az alvást).

5. Ismerjük fel a testedzés szorongásoldó hatásának jelentőségét!

A jelen pillanatban élni remek orvosság a szorongás ellen, a testmozgás pedig bevezet minket a jelen pillanatába, és segít a stresszhormonok anyagcseréjében. Tanácsos tehát egy olyan fizikai aktivitást, sporttevékenységet keresnünk, amelyet kedvvel végzünk otthon is, és amelybe belefeledkezhetünk úgy, hogy közben múlik a szorongás, frissül az elme, erősödik a test.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.