Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető

Érdekességek2024. június 21.

A postpartum, azaz a szülés utáni vérzés sok kismama félelme, hiszen van, hogy ez áll az anyai halálozások hátterében. A vérzés hátterében veleszületett vérzékenység is állhat, ezért még a gyermekvállalás előtt érdemes speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kizárni a véralvadási zavar meglétét. Hogy erre mikor van szükség, arról dr. Szélessy Zsuzsannával, a Trombózisközpont hematológus főorvosával beszélgettünk.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés gyakran elkerülhető post thumbnail imagePostpartum vérzés

A szülés során és a gyermek világrahozatala után a vérzés természetes folyamat, ám van, hogy ennek mértéke meghaladja az elfogadhatót. Általánosságban elmondható, hogy 300-500 ml vér elvesztésével lehet számolni egy szülés során. Ha ennél nagyobb mennyiséggel állunk szemben, akkor posztpartum vérzésről beszélhetünk (természetesen azt, hogy kinek mekkora vérveszteség jelent gondot, pontosan nem lehet megmondani, így a posztpartum vérzésnek a szülő nő hemodinamikai egyensúlyát veszélyeztető veszteséget tekintjük). A jelentős vérvesztést igen komolyan kell venni, mivel az anyai halálozások jelentős részéért felelős.

A postpartum vérzés lehet primer vagy secuder. Első esetben a szülés közben, vagy az azt követő 24 órában fellépő vérveszteségről beszélünk, míg a secunder vérzés a szülést követő 6 napon belül, speciális betegség kialakulása esetén hetek elteltével is jelentkezhet. Az anyai halálozások több, mint fele az első 24 órában történik, így ilyekor az orvosok és a szakszemélyzet szoros megfigyelés alatt tartják a kismamákat.

A szülés utáni nagyobb vérvesztés okai

A vérzés okai között megtalálhatóak a veleszületett tényezők is, de szerzett rizikófaktorokkal is számolni kell.

Veleszületett betegségek között szerepelhet bármely véralvadási faktor hiánya, vagy alacsonyabb aktivitása- az egyik leggyakoribb veleszületett vérzékenység a von Willebrand betegség. Ugyancsak szerzett állapot az immun thrombocytopenia (ITP), mely a terhesség alatt is jelentkezhet, ez vérlemezkék számának csökkenését jelenti. A kockázatot növelhetik még a terápiás célú antikoagulánsok (véralvadásgátlók) adása, esetleg más gyógyszerek véralvadásgátló hatása.

Súlyos, szerzett vérzékenység alakulhat ki – szerencsére nagyon ritkán- a szülés után pár nap/néhány hét elteltével, ha kismama saját szervezete autóantitestet kezd termelni a VIII- s alvadási faktor ellen, ahhoz hozzákötődik és hatástalanítja. Ily módon súlyos gátlótestes hemofília alakul ki, mely életveszélyes vérzékenységi állapot. Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa elmondta, fontos megjegyezni, hogy a vérzékenység bizonyos formáit, pl. a von Willebrand szindrómát sokszor igen nehéz felismerni, mivel tüneteik igen enyhék is lehetnek. Azonban kivizsgálásra adhat okot a gyakori orrvérzés, az indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés vagy a nehezen múló fogínyvérzés.


Az enyhe és közepesen súlyos vérzékenység a terhességet nem befolyásolja, hisz a terhesség alatt vWillebrand faktor mennyisége is megnövekszik, így gyakorlatilag eltűnik a vérzékenység. Természetesen a szülés után néhány nappal már újra alacsonyabb a kismama véralvadási faktor szintje és akkor vérzés alakulhat ki. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kiderüljön az esetleges alvadási faktorok csökkent működése, mert a szüléshez és a gyermekágyban a megfelelő kezelést csakis így lehet megkapni és így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények.

Fotó: 123rf.com

A posztpartum vérzés kezelése és megelőzése

A postpartum vérzés kezelése a fejlett országokban jól megoldott, hiszen a szülés a legtöbb esetben, korházban zajlik, ahol gond esetén műtő, felszerelés, vérkészítmények és szakképzett személyzet is rendelkezésre áll.

Azonban a legfontosabb mégis a prevenció: fontos, hogy a vérzékenységre utaló tünetek esetén – illetve, ha a családban előfordult vérzékenység – beszéljen szakemberrel a leendő anyuka, ugyanis ma már léteznek olyan korszerű eljárások, melyekkel kiszűrhető a betegség. Amennyiben bebizonyosodik az állapot fennállása, szükség esetén a hiányzó alvadási faktort pótlása/vérplazma/vérlemezke sűrítmény adása lehet indokolt – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, aki a paciensek visszajelzései alapján elnyerte a Trombózisközpont Év Kiváló Orvosa díjat.

Emellett fontos, hogy a kismama ossza meg hematológus orvossal, milyen gyógyszereket, táplálék kiegészítőket, gyógynövényeket szed rendszeresen! Egy részük ugyanis növelheti a vérzékenységet, így a terhesség alatt, különösen a szülés előtt ezek alkalmazásának felfüggesztése lehet indokolt, illetve más készítményre való áttérés válhat szükségessé.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.