Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A szülők felkészültebbek egészségből

Érdekességek2019. június 14.

Jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra és többet tudnak az ételek tápanyagtartalmáról azok a nők, akiknek van gyermeke – ez derül ki a Nestlé számára készített reprezentatív felmérésből. A kutatásban azt vizsgálták, hogy az elhízás és allergia megelőzésében jelentős fehérjéről mennyit tudnak az édesanyák és a gyermektelen nők.

Fotó: 123rf.comA fehérjék rendkívül fontos szerepet játszanak a táplálkozásban, a szervezet fő építőanyagai, így elengedhetetlen, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű fehérjét fogyasszunk. Különösen igaz ez a csecsemőkre és kisgyermekekre, hiszen a túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása az első két életévben növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát.

Ezért fontos, hogy az édesanyák és a leendő édesanyák tisztában legyenek a fehérje jelentőségével. Erre kérdezett rá a Nestlé az NRC-vel közös reprezentatív kutatásában, amelyből kiderült, az édesanyák ha kicsivel is, de többet tudnak a fehérjék szerepéről és az egészségtudatos táplálkozásról, mint a gyermektelen nők.

A gyermekes nők általánosságban is egészségtudatosabbnak vallják magukat, 77 százalékuk igyekszik egészségesen táplálkozni, 74 százalékuk szívesen olvas ebben a témában cikkeket, míg a gyermektelen nőknél ez az arány 67 és 64 százalék. Ennek némileg ellentmond, hogy arra a konkrét kérdésre, melyik energiát adó tápanyagból van a legkisebb mennyiségben szüksége a szervezetnek, az anyák 52 százaléka a zsírokat nevezte meg, míg a gyermektelen nők szerint ez a szénhidrát.

A helyes választ, a fehérjét csak az anyák 6 és a gyermektelen nők 4 százaléka nevezte meg helyesen, ami nagyon alacsony arány, és azt feltételezi, hogy nem ismertek számukra a tápanyagok helyes aránya, ez pedig a helytelen táplálkozás egyik oka lehet.


A fehérje mást jelent a nők számára, ha van gyermekük: ekkor elsősorban a növekedéshez kapcsolják (24%), míg a gyermektelen nők az izomépítést (36%) kapcsolják össze vele. Abban azonban mindkét csoport egyetért, hogy a szervezet számára elengedhetetlenül fontos alkotóelem (63%). A nők kicsivel több, mint fele, 54 százaléka tudja, hogy a fehérjék aminosavakból állnak, és hasonló arányban tudják azt is (52%), hogy mi a különbség a növényi és állati fehérjék között.

A válaszadók 72 százaléka tisztában van azzal is, hogy különbség van a tehéntej és az anyatej fehérjéje között, 58 százalékuk pedig azt is tudta, hogy mennyiségi és minőségi különbség is van köztük. Nem meglepő, hogy az édesanyák nagyobb százaléka (65%) válaszolt helyesen erre a kérdésre, szemben a gyermektelen nők 51 százalékával.

Fotó: 123rf.comAzt azonban szinte minden nő (87%) tudja, miért az anyatej a megfelelő táplálék a csecsemőknek. Azzal azonban már csak a nők harmada (36%) van tisztában, hogy pontosan milyen aminosavakra van szüksége a csecsemőknek.

Érdekes adat, hogy az édesanyák között különbség van abban is, hogy első, második, vagy harmadik gyermeküket hogyan táplálták. A többgyermekes édesanyák közel fele mondta azt, hogy különböző módon táplálta gyermekeit a hozzátáplálás során. Ennek oka leginkább az első gyermeknél megszerzett tapasztalat és az ebből fakadó kevésbé aggódó hozzáállás volt. Legtöbben, 38 százalékuk a szoptatás időtartamát nevezték meg különbségként, ezt követi a bátrabb hozzátáplálás (31%), majd a tej különböző életkorokban történő bevezetése (18%).

A kutatás adataiból megállapítható, hogy a gyermekvállalással megszületik egy igény is az egészségesebb életmódra, egy egészségtudatosabb életmód kialakítására, az azonban biztos, hogy van még mit javítani az édesanyák információval való ellátottságán.

Aminósav

A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, melynek fehérjetartalma és összetétele nem véletlen. Az anyatej a tehéntejjel összevetve például kisebb arányban tartalmaz fehérjét, de ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy, az ember számára nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb, mint harmadannyit tartalmaz.

Fehérje – miért fontos?

A fehérje az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makro-tápanyag, amely 21 aminosavból áll össze. A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. Katalizátora szinte minden kémiai folyamatnak a testben, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a sav-bázis egyensúlyért, a megfelelő emésztésért, a jó anyagcseréért.

A megfelelő fehérjebevitel tehát életfontosságú: a minőségi alultápláltság hosszútávon fejlődésbeli elmaradáshoz, a kognitív fejlődés és, vagy a fizikai állapot előre haladásának zavarához vezet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.