Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A táplálkozás betegíthet és gyógyíthat is

Érdekességek2017. május 04.

Napjainkban, amikor sokat hallunk az elhízás alapú betegségekről, a csodadiétákról, a táplálkozási rendellenességekről, ételallergiákról és - intoleranciákról, nyilvánvaló, hogy az étkezés szerepe messze túlnőtt a létfenntartáson. Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ szakmai vezetője, dietetikus a táplálkozás gyógyító szerepét hangsúlyozta. 

Általános elvek – egyéni megoldások

Aki kicsit is nyitott szemmel jár a világban, tisztában lehet az egészséges táplálkozás alapjaival, amelyek tulajdonképpen logikusak.   
- Fenn kell tartani az energia egyensúlyt, vagyis megfelelő étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással ajánlott megelőzni és/vagy csökkenteni a túlsúlyt. 
- A napi egyszeri-kétszeri nagy evések helyett javasolt 4-5 alkalommal kis mennyiségű ételt fogyasztani. 
- A hozzáadott cukrot tartalmazó ételek üres kalóriát jelentenek a szervezet számára, ezért fogyasztásuk nem javasolt nagy mennyiségben.
- Érdemes többségében teljes kiőrlésű pékárut, köretet, gabonaféléket választani, hiszen magas rost-, jelentős ásványi anyag- és vitamintartalommal rendelkeznek.
- Zsírok tekintetében érdemes előtérbe helyezni a telítettlen, növényi zsiradékokat, a főként állai eredetű telített zsírokkal szemben.
- Naponta több alkalommal szerepeljen az étrendben zöldség és gyümölcs, amelyek lehetőleg minél színesebbek legyenek. 
- Előtérbe kell helyezni az alacsony zsírtartalmú, sovány tejtermékek és a magas fehérje tartalmú ételek, mint a baromfi, a sovány vörös húsok, a halak, a hüvelyesek, a sótlan olajos magvak fogyasztását.
- A sóbevitel visszaszorítása érdekében érdemes csökkenteni az étrendben a magas sótartalommal rendelkező kész- és félkész termékek, pékáruk, húskészítmények, sajtok, konzervek fogyasztását. 
- Mértékletességre kell törekedni az alkoholfogyasztás tekintetében. Megengedett mennyiség napi 1 pohár ital nőknek és 2 pohár ital férfiaknak. 
- Férfiaknak napi 2,5 liter, nőknek 2 liter folyadék fogyasztása ajánlott.
Miért kellenek a személyre szabott étrendek?
-    Minden ember más és más, eltérőek a szükségleteink és az igényeink is. Természetes, hogy az előzetes állapotfelmérés, a táplálkozási szokások feltérképezése, a testösszetétel mérés eredményei, a kitűzött célok megismerése, és esetlegesen a szükséges laborparaméterek, orvosi diagnózis alapján egyénre szabott étrendet állítunk össze a pácienseknek – hangsúlyozza Varga Dóra, az Életmód Orvosi Központ szakmai vezetője, dietetikus.  – Ráadásul a táplálkozási irányelvek csak egy általános ajánlást fogalmaznak meg, és minden táplálkozási ajánlás leírja, hogy egyénre szabott étrend összeállítására van szükség, és csak egyéni igényeknek, szokásoknak megfelelő étrend hozza meg a várt eredményt.


Ami az egyiknek gyógyszer, a másiknak árthat

Az általános táplálkozási ajánlások mellett minden esetben mérlegelni kell a páciens aktuális betegségeit és a családi hajlamát egyes betegségekre. Míg egy PCO-val (policisztás ovárium szindrómával), és egy inzulinrezisztenciával küzdő páciensnek meg kell tanulni a szénhidrát számolás alapjait a kezelés sikere érdekében, addig egy magas vérnyomással és egyéb szív-és érrendszeri problémával élő számára a fő hangsúly a telítetlen zsírsavak (tengeri halak, olajos magvak, hidegen sajtolt növényi olajok) bevitelén, a sószegény étrend követésén lesz. Ahogy a manapság népszerű gluténmentes étrend egy lisztérzékeny számára nélkülözhetetlen, de fogyás szempontjából sok esetben megnehezíti a plusz kilók leadását a szükségtelenül tartott gluténmentes étkezés. Varga Dóra dietetikus szerint tehát egészen biztos, hogy csak a személyre szabott étrend hozhat eredményt, szüntetheti meg a panaszokat, végső soron akár gyógyíthat is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.