Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tartós, egészséges súlyvesztés egyszerűbb, mint gondolnánk

Érdekességek2024. február 06.

Eltelt egy hét az új évből és vannak, akik már fel is adták a frissen megkezdett fogyókúrájukat. A szakember szerint az a jó életmódváltás, amiben az étkezéshez nem társul bűntudat, nem kell lemondani a démonizált kenyérről, burgonyáról, tésztáról, édességekről. Tudatossággal, némi tervezéssel és persze türelemmel bárki elindulhat a fogyás útján, amely sokszor együtt jár az egészség megőrzésével is.

Talán nem volt még olyan esztendő az elmúlt két évtizedben, amikor ne jelent volna meg valamilyen divatdiéta vagy táplálékkiegészítő, amely gyors, látványos fogyást ígért. Sokan döntenek egy olyan módszer mellett, amely valamilyen alapanyag megvonására koncentrál, esetleg az étkezés része vagy helyettesítője egy por, vagy kapszula. Dr. Takács Hajnalka PhD., dietetikus szerint a legfontosabb, amikor valaki életmódváltásba kezd, hogy megfelelő türelemmel és hosszú távú odafigyeléssel tekintsen a fogyással kapcsolatos célokra.

„A mai instant világ magával hozta azt is, hogy mindenki, mindent azonnal szeretne. Éppen ezért a testünktől is rapid módon követelünk olyan változásokat, amelyek ellen többnyire évekig tettünk. Az egészséges, káros következményektől mentes fogyás mértéke heti fél-egy kiló. A divatdiéták és csodaszerek azonban ennél sokkal gyorsabb eredményt ígérnek, ezek azonban nemcsak károsak, hanem tartós eredményt sem hoznak” – mondta dr. Takács Hajnalka.

–  Az tud sikeresen, egészségesen és hatékonyan megszabadulni a súlyfeleslegtől, és ezzel elindulni a kiegyensúlyozott, bűntudattól mentes étkezés útján, aki változatosan, sokszínűen és mértéktartóan táplálkozik.”

Miközben egymás után jelennek meg a diéták és gyors fogyással kecsegtető fogyasztószerek, egyre több az elhízott Magyarországon: Európában a három legelhízottabb, világszerte pedig a TOP10 országban foglal helyet hazánk. Arról azonban a legtöbben nem vesznek tudomást, hogy a krónikus, nem fertőző betegségek 80 százaléka az egészségtelen életmód miatt alakul ki. Az elhízást 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) önálló betegséggé nyilvánította. Mivel azonban sokszor és sokáig nincsenek tünetei, „csak” a felkúszó kilók, betegségtudattal sem jár együtt.

„Ami nem fáj, azzal nem foglalkozunk alapon sokan húzzák az utolsó pillanatig a nagy változás kezdetét és fordulnak szakemberhez. Mindezt azért is javaslom mindenkinek, mert éveken, évtizedeken át megszokott, sokszor berögzült szokásokat nagyon nehéz egyedül megváltoztatni. Jó hír azonban, hogy egy átgondolt, megtervezett életmódváltás már az első héten eredményt hozhat és idővel rutinszerűen beépülhet a mindennapokba” – tette hozzá a dietetikus szakember.

Szerinte az egészséges táplálkozásba belefér a rántott hús, a hamburger, a franciasaláta, a tésztás étel, a rakott krumpli, a tiramisu és a sajtos pogácsa is, de fontos a mértékletesség és a kiegyensúlyozott táplálékbevitel, hiszen szénhidrátot, fehérjét, zsírt és rostot is szükséges fogyasztani. 


Dr. Takács Hajnalka

De hogyan kezdjünk bele, hogy ezúttal sikerrel vegyük a pluszkilók elleni harcot és tartósan megtartsuk az eredményt?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.