Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tej - élet, erõ és egészség

Érdekességek2026. augusztus 12.

Fotó: pavelbalanenko © 123RF.comMiért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.


A nyers tej zsírtartalma általában 3,8%. A tehéntej zsírjában találhatók azok a kis szénatomszámú zsírok, melyek növekedési faktort tartalmaznak, ezért gyerekeknek a minél magasabb zsírtartalmú (3,6/2,8%) tej fogyasztása javasolt, legalább napi fél liter mennyiségben. A tejben ezenkívül fehérje, tejcukor, vitaminok, víz és ásványi sók - kalcium, foszfor, magnézium, cink, vas, fluor - találhatók. Az ásványi sók és a tejcukor a tejben lévõ vízben oldódnak, a fehérjék a tej kolloid diszperz rendszerét, míg a legnagyobb méretû zsírgolyócskák a tej emulziós fázisát adják.

Napi két deci tej, ami mindenkinek kell

a fejlõdõ szervezetnek...

Két deciliter tej fedezi a napi ajánlott tápanyagszükséglet jelentõs hányadát.

A tej és a belõle készült tejtermékek fõleg a fejlõdõ szervezet szempontjából döntõ fontosságúak. Az erõs csontváz felépítéséhez és a csonttömeg fenntartásához a megfelelõ mennyiségû kalcium és D-vitamin bevitele a fejlõdõ szervezet számára elengedhetetlen, hiszen a maximális csonttömeget fiatalkorban kell kialakítani. Kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a kalciumszükséglet 75%-át a tej és tejtermékek fedezik. A tej kalciumtartalma csökkenti a fogzománc oldhatóságát is.

...és a felnõtteknek

A fejlõdõ szervezet fehérjeigénye is nagyobb, mint a megállapodotté. Fél liter tejben több fehérje van, mint két tojásban, s csaknem annyi, mint például 10 dekagramm marhahúsban. Ám a felnõttek tejfogyasztása is nagy jelentõségû a napi tápanyagbevitel szempontjából: egy 70 kilogrammos férfi esetében két deci tej a napi ajánlott mennyiségnek kalciumból a 30%-át, B12-vitaminból a 30%-át, B2-vitaminból a 23%-át, fehérjébõl a 12%-át és vasból a 3%-át fedezi.

A tej egyéb alkotóelemei is igen fontosak. A tej 4,7% tejcukrot tartalmaz, amely gyorsan feldolgozható energiaforrás. A zsír szerepe meghatározó a hõszigetelõ zsírpárnák kialakításában, melyek a tápanyagtartalékokat is biztosítják. A fehérjék szolgáltatják az aminosavakat, melyek a szervezet legfontosabb építõanyagai. A kórokozókkal szembeni védelem eszközei az immunfehérjék. A sokféle vitamin és ásványi só a sejtszintû mûködés zavartalanságát biztosítja. És persze ott a víz, mely közegként és reakciópartnerként egyaránt fontos szerepet játszik.

A kereskedelemben kapható tej biztonsággal fogyasztható, mivel szinte csíramentes. Az úgynevezett tartós tej például azért nem romlik meg, mert a nyers tejet 128-140 °C-ra melegítik, majd 1-3 másodpercig ilyen melegen tartják. Ettõl szinte az összes baktérium elpusztul, ezután pedig ötrétegû, belülrõl sterilezett csomagolókarton védi a tejet.

Tejcukor- és tejfehérje-allergia

Sajnos a tej még így sem mindenki számára fogyasztható eledel, mivel egyesek érzékenyek lehetnek a tejcukorra, illetve a tejfehérjére. A tejcukor lebontását az emésztés során a béta-galaktozidáz enzim végzi. Egyeseknél születésüktõl, másoknál felnõttkorban már nem mûködik kellõ hatékonysággal ez az enzimrendszer (egyes népcsoportoknál csaknem 100%-osan hiányzik a tejcukorlebontó képesség). Kevesen tudják, hogy a felnõtt lakosságnak csaknem a fele, még ha nem is tud róla, küszködik ezzel a problémával. Szerencsére a tünetek általában csak abban nyilvánulnak meg, hogy az illetõt "meghajtja" a tej. Szerencsére a laktózt igen sok mikroba tudja bontani. Így a fermentált tejtermékek (aludttej, kefir, joghurt, túró, sajt stb.) laktóztartalma már jelentéktelen.

Ha valaki laktózintoleranciája ellenére is ragaszkodna a tejiváshoz, jó ha tudja, hogy már lehet kapni laktózmentes tejet is - igaz, nem olcsón.

A tejfehérje- (kazein-) érzékenység sajnos genetikailag kódolt adottság. A fogyasztás ilyenkor súlyos állapotokhoz is vezethet. Ebben az esetben mindennemû tejtermék kerülendõ, alternatív megoldás lehet viszont a szójatej, amely (és már a rizstej is) a nagyobb élelmiszerüzletekben megvásárolható.

A szójatej házilag is elkészíthetõ: a szójababot áztassuk be egy éjszakára vízbe, majd vizet hozzáöntve turmixoljuk össze. Ezután szûrjük át, s közben öntsünk hozzá annyi vizet, hogy tejszerû lé legyen belõle. A szójatejet ízesíthetjük pici citromlével, mézzel. Végül forraljuk fel. Ha kakaóként isszuk, az íze nem hasonlít tökéletesen a tejhez, viszont azoknál az ételeknél, ahol tejet használunk, szinte tökéletes a hasonlóság. Pl. tejbegríz, sütemények. A maradék, túrós részbõl majonézt, túrót, krémet készíthetünk


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.