Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A tüdőszűrés jelentősége

Érdekességek2024. február 28.

Magyarországon a tuberkulózis (tbc) visszaszorítására az 1960-as években kötelező tüdőszűrési rendszer került bevezetésre.

Fotó: pexels.comA kötelező lakosságszűrés évenkénti mellkasi röntgenvizsgálaton, ernyőképszűrésen alapult. A tüdőszűrés célja elsősorban a tbc-s betegek megtalálása, a tüdőrákos betegek korai felismerése ennek „melléktermékeként” jelenik meg. A gümőkóros megbetegedések gyakoriságának 25‰-es határ alá csökkenése a lakossági kötelező tüdőszűrés változását vonta maga után. 2013. július 1-jétől az általános lakossági tüdőszűrés helyett rizikócsoportos szűrés valósul meg.

A fejlett nyugati országokban és hazánkban is vezető haláloknak számít a tüdőrák, és sajnos már nem csak a férfiak körében; a nők esetében a 2. vezető halálok. A tüdőrák kialakulásának legfontosabb rizikófaktora a dohányzás.

Hogyan változott meg a tüdőszűrés rendszere?

Az új tbc-s megbetegedések alacsony száma indokolta a hazai kötelező tüdőszűrési rendszer átalakítását. Megszűnik a lakosság egészére (30 év feletti korcsoportra) vonatkozó, általánosan kötelező tbc felderítésére irányuló tüdőszűrés. Ernyőképszűrés elvégzésére az állandó lakcím szerinti tüdőszűrő állomáson van lehetőség. A tüdőszűrés nem igényel előkészületet, fájdalommentes. Terhesség esetén: az első 3 hónapban a magzat érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra, de elővigyázatosságból a terhesség végéig kerülni kell a röntgenvizsgálatokat. Szoptató kismamákra nem jelent veszélyt a tüdőszűrés során ért röntgensugárzás.

2014. január 1-jétől évente egyszer kötelesek tüdőszűrésen részt venni:

• hajléktalanok,

• hajléktalanokat befogadó menedékhelyek dolgozói, utcai szociális munkát végzők,

• azok az önkéntesek, akik hetente min. 16 órát hajléktalanokkal foglalkoznak,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó dolgozói,

• büntetés-végrehajtási intézetek fogvatartottjainál a befogadás napjától számított 15 napon belül, valamint a befogadás napjától számítva évente egy alkalommal,

• befogadó állomások, közösség szállások dolgozói,

• rendőrségi fogdák és őrzött szállások dolgozói,

• egészségügyi szolgáltatók patológiai és sürgősségi osztályainak dolgozói,

• pulmonológiai osztályok és mikrobiológiai laboratóriumok egészségügyi dolgozói,

• tbc-s betegekkel érintkező személyek.

Tüdőszűrés ajánlott:

• 40 év felett – térítésmentesen igénybe vehető!

Tüdőszűrés igénybe vehető a következő esetekben:

• 18–40 éves kor között, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat céljából – beutaló és 1700 forint térítés ellenében!

• Szakképzési intézményekben vagy felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai céljából – beutaló szükséges, de ingyenes.

Milyen tünetek utalhatnak tuberkulózisra?

• Véres köpet.

• Állandó kínzó, száraz köhögés, krákogás.

• Mellkasi fájdalom.

• Fogyás.

• Éjszakai izzadás.

A megyei tiszti főorvos elrendelheti a kötelező tüdőszűrést (ingyenes) a 30 év feletti lakosság körében, ahol 100 ezer főre vetítve a tbc-megbetegedések száma meghaladja a 25-öt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2013. december 31-ig kötelező, Hajdú-Bihar vármegyében jelenleg elemzések folynak, így visszavonásig kötelező a tüdőszűrés.


Dohányzás és tüdőrák

A korai, 65 év alatti halálozásokat tekintve a magyar férfiak a tüdőrák, a magyar férfiak és nők a koszorúér-betegség okozta halálozásban állnak az élen. A legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező világszerte és Magyarországon is a dohányzás. Magyarország az elsők között van Európában a naponta elfogyasztott cigaretta mennyiségében. Az aktív dohányzás mellett a környezeti dohányfüst expozíció is jelentősen károsítja az egészséget. Az utóbbi években előtérbe került a dohányzásról való leszokás elősegítése, támogatása. A nemdohányzók védelmében is születtek döntések, melynek következtében a zárt légterű munkahelyeket, buszmegállókat, pályaudvarokat, egészségügyi intézményeket, aluljárókat, zárt nyilvános helyeket, éttermeket füstmentessé nyilvánították.

A dohányzás leszokásához többféle módszer és program vehető igénybe. Kérje kezelőorvosa és gyógyszerésze tanácsát!

A dohányzó emberek esetében különösen ajánlott a tüdőszűrés igénybevétele, mert a tüdőrák korai felismerésével az operálhatóság, gyógyíthatóság esélye növekszik!

Dr. Papp Anett
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.