Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

A zen meditáció

Érdekességek2021. október 17.

A zen (kínaiul csan, szanszkritül dhjána) szó elmélyülést, meditációt jelent. A szó az évszázadokon keresztül meghonosodott használat alapján egy bizonyos módszer segítségével való elmélyülést jelenti: a légzés figyelésén keresztől való elmélyülést.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mivel egy, évszázadok alatt egészen Buddháig Buddha koráig visszanyúló, sőt az azt megelőző időkben kicsiszolt, valláshoz nem kötődő gyakorlatról van szó, szabadon végezhetjük, felekezeti, vagy hitbéli hovatartozástól függetlenül. Tehát a zen valójában egy tárgyas meditáció, melynek tárgya a légzés. Ez maga a gyakorlat: a légzés figyelése, s ebben is a nagyobb hangsúly a kilégzés figyelemmel kísérésére esik.

A zen nem vallás, a hagyományos értelemben, hanem egy gyakorlat, Buddha tanításán és és az azt követő nemzedékek tapasztalatán kicsiszolódott gyakorlat. A zen meditáció, egy bizonyos testtartás felvéve a légzés figyeléséből, a légzés folyamatának figyeléséből áll. A légzést természetesen mindenféle testtartásban lehet figyelni, de a zenben ez inkább ülést jelent. Ennek neve zazen.

A testtartás

Az ülésnek több formája lehet, de mindegyikben az a legfontosabb, hogy a csípőnk egy kissé, mintegy 15 fokban előredőljön, éppúgy mikor állunk, mert ha megfigyeljük, állás közben a csípő kissé előredől. Általában a széken ülve a csípőnk berogy, ami itt, a gyakorlat szempontjából helytelen, mert a csípő előredőlése biztosítja a szabad energia áramlást, s segíti azt is, hogy az idegrendszer nyugodtabb allapotba kerüljön, valamint a hátunkat sem kell megfeszítenünk, hogy egyenes legyen - a csípő dőlése ezt a feladatot is elátja.

Az ülés

A csípőnek ezt a dőlését úgy érhetjük el, ha - amennyiben a földön ülünk, a fenekünk alá teszünk egy 5-15 cm magas nem túl puha párnát. A lábunkat négyféleképpen tehetjük, nehézségi sorrendben:

a,1 
Üljünk a párna szélére, s lábainkat helyezzük lótusz ülésbe, azaz egyiket a másik combra, és viszont. Ez a legkényelmetlenebb, számunkra legszokatlanabb,de a leghatékonyabb is, s egyben ez a legszabályosabb ülésmód is.

A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,2
Üljünk a párna szélére törökülésben, majd az egyik lábunkat helyezzük a másik láb vádlijára, vagy combjára. (Un. féllótusz ülés) A hasat kicsit toljuk előre, hogy enyhén kidülledjen. Ebben az ülésben is igaz az, hogy a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,3
Üljünk a párna szélére. Az egyik sarkunkat magunk alá húzzuk, körülbelül a gát elé, (ez azért lehetséges, mert a párna szélén, és magasabban ülünk, mint a sarkunk ), a másik sarkunkat tegyük a gát elé helyezett sarkunk elé, s a csípőt, ahogy már mondtuk toljuk előre, hogy a has egy kissé kidülledjen. (ennek a légzésnél lesz szerepe) Ebben az ülésben a test három ponton nyugszik: a farcsontokon és a két térden.

a,4
Ha túlnehéz lenne bármelyik tartás, akkor üljünk egy magasabb párnára lovaglóülésben úgy, hogy a csípőt itt is döntsük kissé előre! (Ha nem elég magas a párna ez nem fog menni) Európaiaknak általában ez az ülés a legkényelmesebb. Előfordulhat, hogy kissé merev a lábunk s túl kényelmetlen, olyannyira, hogy már a meditáció rovására megy, akkor ülhetünk széken is.

a,5
Ha széken ülünk - csússzunk egészen előre a szék szélére, egészen addig, amíg a csípönket előre tudjuk dönteni úgy, hogy a hasunk egy kissé kidülled. Ebben az esetben lábunkat kis terpeszbe nyissuk szét, a talpunk feküdjön a talajra. A test itt is három ponton nyugszik: farcsontok, és a két talp.


A fej, a kéz, és a hát, szem, nyelv

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Az fentebb leírtakból adódóan a hát egyenes, de feszítés nélküli. ( A csípő tartja a gerincet.) A vállakat kicsit ejtsük le, az állakat viszont húzzuk be, hogy a fejbúbunk legyen a legmagasabb pont. Ezáltal a nyakunk kiegyenesedik, s megnyitja a nyaknál elzáródó energiákat.

Az egészet úgy érezhetjük meg legjobban, ha elképzeljük azt, mintha egy rongybabát emelnénk meg a feje tetején lévő hajánál fogva. A kezünk két középső ujját egymásra helyezzük, úgy, hogy a jobb kéz legyen alul, aztán egymásra fektetjük a többi ujjunkat, és a hüvelykujjaink begyét finoman egymáshoz érintve egy tojást formázunk, melynek alakját alul a kézfej, felül az egymáshoz érő hüvelyujjak adják.

A szemünk nyitva van és nagyjából 1-2 m-re magunk elé nézünk, úgy, hogy nem fókuszálunk sehova. Kezdetben segítséget jelent, ha a padlón egy pontra fókuszálunk, de később ez akadállyá válhat. Valójában befelé figyelünk a légzés érzetére. A nyelvünk a fogaink mögött a szájpadláshoz simul.(Ez szintén energiapályákat köt össze)

A légzés

A legfontosabb: hasi légzéssel lélegzünk, úgy, ahogyan a csecsemők. Kezdetben talán szokatlan lehet ez, különösen a nők számára, hiszen ők általában mellkasba lélegeznek, de itt mégis meg kell tanulnunk, azaz visszaszoknunk a hasi légzésre, mert ez mélyebb, nyugodtabb, mint a mellkasi légzés.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Maga a testtartás, - az, hogy a hasunkat kicsit előre toljuk, - segít megérezni azt, ahogy légzés közben a has emelkedik és süllyed. Természetesen, minden erőfeszítés nélkül lélegzünk be, a kilégzést pedig elengedjük, s megpróbáljuk hagyni, hogy teljesen távozzon. Általában légzésünk felszínes, így sokkal hamarabb kezdünk belélegezni, mint ahogy minden levegő távozott, s most megtapasztalhatjuk, hogy sokkal tovább tart, s több levegőt tudunk kilélegezni, mint gondolnánk. Amikor a kilégzés végére érünk, még egy picit "ráfújunk", kipréselve a maradék levegőt, s ekkor a belégzés természetessé válik. A hasunk tehát egyenletesen emelkedik éds süllyed, de a kilégzés tovább tart, mint a belégzés, gyakran 2-3, gyakorlottaknál 5-ször annyi ideig, mint a belégzés. Egy fontos, hogy akaratunkkal semmiképp se erőltessük a hosszú kilégzést, ez magától fog beállni, ahogy tudatunk csendesedik. (A gyakorlat során a percenkénti légzésszám is lecsökken az átlag 16-ról 10-re, majd még tovább, akár 1-2-re, s mégsem lesz légszomjunk. A légzés megnyugvásával mi is egyre nyugodtabbá válunk, mutatva azt, hogy mély összefüggés van a légzés és a tudatállapot között.)

Tehát figyeljük, és itt érzetről van szó, a has emelkedését süllyedését, s különösképpen próbáljuk megtalálni a köldök alatt 2-3 ujjnyival fekvő energiaközpontot a testünk belsejében. A kilélegzés lélegzetét szinte ebbe engedjük bele. Japánul a pont neve tanden. Nem baj, ha nem érzékeljük rögtön, a fontos a lélegzet elengedése. Figyelhetjük a levegő útját is, e második esetben a belégzésre nem kellkülönösebb figyelmet fordítani. Gondolatban nem kell kommentálnunk sem, hogy "most belélegzek", "most kilélegzek". Sőt, amikor figyelmünk elkalandozik, s ezt észrevesszük, a gondolatainkat elengedjük, nem tapadunk hozzájuk, legyenek azok akár kellemesek, vagy kellemetlenek, - azonnal térjünk vissza a légzés figyelésére. Ne kommentáljuk, ne minősítsük a felbukkanó gondolatokat, hogy "ez jó", "ez rossz", akármilyenek legyenek is. Ez most nem számít. Pontosan a megítélő tudatunkat akarjuk egy kicsit pihentetni, hisz leggyakrabban ez a megítélő tudat a nehézségeink forrása.

A gyakorlat kulcsa az, hogy most semmi sem fontos

Csak ez, ami most van. A lélegzetre figyelünk. Mindegy mi történt, mindegy mi fog történni, most ez van. Bármi eszünkbe jut, azonnal visszatérünk, a lélegzethez, ez a visszatérés a nyugalmunk, és a belső csendünk kulcsa. Tudatunkat nem hagyjuk vad lóként száguldani egyik gondolatról a másikra, hanem kipányvázzuk a lélegzethez.

S egy idő múlva azt vesszük észre, hogy egyre kevesebb a gondolatunk, egyre kevesebbszer kalandozunk el, s talán elérjük azt az állapotot is, melyben egyáltalán nincs gondolatunk, csak a puszta figyelmünk gondolatok nélküli éberen ragyogó tiszta tudatosságunk. A terhek valahogy lehullanak rólunk, s ez nem jelenti felelősségünk elvesztését, csak sorsunk terhe alóli felszabadulást. Ami eddig nehéz volt, most könnyűvé válik.

Amennyiben nehézségünk támadna, s túl gyakran kalandozunk el, segíthet a számolás. Minden kilélegzés után számolunk egyet, valahogy így: belégzés, kilééééééééééégzés "egy" , belégzés, kilééééééééééégzés "kettő", egészen tízig, majd tíztől újrakezdjük a számolást, belégzés, kilééééééééééégzés "egy" , megint tízig, és így tovább. (Természetesen nem mondjuk, nem kommentáljuk, hogy "belégzés", csak érezzük, vagy pusztán, szavak nélkül figyeljük.) Fontos megjegyezni, hogy a meditáció helyének nyugalmas helyet válasszunk, ahol kevés inger érhet minket, mert a külső ingerek a meditáció során felerősödhetnek.

Kerüljük magunk előtt a túlságosan tarka szőnyeget, legjobb egy semleges egyszínű felület, esetleg a fal felé is fordulhatunk. Zenét semmiképp se használjunk!, hiszen itt a csendről és nyugalomról van szó. Ennek a nyugalomnak az elérése miatt is fontos, hogy döntsük el, mennyi időt szánunk a meditációra, s azt az időt, akármi történik, mozdulatlanul töltsük, mert a mozgással együtt jár a tudat mozgása is, ami nyugtalanságot okoz. Ha így járunk el, a különböző érzetek, gondolatok nem rángatnak minket ide-oda, s belátjuk, hogy akár még a lelki, testi fájdalom is a tudatban van, az is egyfajta gondolat, amit el tudunk engedni.

A zen nem filozófia

A zen egy gyakorlat, egy gyakorlaton alapuló életrend. Bár gazdag esztétikai, elméleti háttérrel bír, nem szükséges mindazt ismernünk, amit zen-buddhizmusnak neveznek. Nem kell a világot bejárnunk. A zenben csak a saját világunkat járjuk be, saját világunkkal találkozunk, melynek a legmélyén egy ego nélküli tiszta világ, egy tiszta tudat rejtőzik, amely mindannyiunkban közös.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Miért fontos megelőzni a láb bütykeinek kialakulását?

2024. november 28.



A hallux valgus, hétköznapi nevén bütyök, egyike a láb leggyakoribb deformitásainak. Akkor beszélhetünk bütyök kialakulásáról, ha a nagy lábujj alappercén csontkinövés keletkezik.

Torzítja a láb külsejét, és meglehetősen nagy esztétikai gondot okoz a hölgyek és urak körében is, elsősorban mégis a gyengébbik nemet sújtja.

Fő okozói

A rosszul megválasztott lábbelik, a lábujjakat összenyomó magas sarkúk, körömcipők, de a láb harántboltozatának süllyedése, a lúdtalp is okozhatja.

A lúdtalp következtében megváltozik a láb terhelése, a lábfej a lábujjak tövénél szélesebbé válik, és a megváltozott súlyeloszlás következtében az inak a nagylábujjat a másik négy ujj felé húzzák.
A nagyujj vagy más néven öregujj elhajlása okozza azt, hogy az alapperc az ellentétes oldalon kitüremkedik, és hosszabb távon csontkinövés jön létre. 

Kezdetben ezt a jelenséget esztétikai problémaként éljük meg, és a cipővásárlásnál okoz gondot, később azonban egyre több fájdalommal is jár! Az állandó irritáció miatt, létrejövő nyomás hatására a kitüremkedés könnyen gyulladásba jön, és ilyenkor égető fájdalmat okoz. A dörzsölődés hatására ezen a területen, akár fekélyes seb is kialakulhat.

Minél később kezdjük el kezelni a láb deformitásait, annál komolyabb, csúnyább és súlyosabb ortopédiai elváltozásnak tesszük ki magunkat.

A megfelelő cipő kiválasztása már fél siker lehet a megelőzés terén

Mindenképpen érdemes olyan lábbelit választani, ami illeszkedik lábaink anatómiai formájához, nem okoz nyomást sehol, nem szoros. A rossz cipők nem csak bütyköt, lúdtalpat vagy vízhólyagot okozhatnak, de tyúkszemet, erős bőrkeményedést, és visszafordíthatatlan bőrelváltozásokat is. A bütyök kialakulásához az eddig felsoroltakon kívül örökletes hajlam is vezethet, valamint különféle ízületi gyulladások is okozhatják, de a rosszul megválasztott lábbeli minden esetben csak tovább ront a helyzeten.

Kevesen tudják, hogy az anatómiailag előnytelen cipő képes megváltoztatni a lábméretet, elősegítheti az inak rövidülését, ami szintén nagyfokú deformitáshoz vezet. Az a cipő, ami abszolút lábra termett, sehol sem nyomja a lábat, nem szorítja egymáshoz a lábujjakat, egyenletesen oszlik el benne a súly, a sarka közepesen nagy, nem lapos, de nem is túl magas.

A megelőzést a jó lábbelin túl tovább segíti a harántboltozatot megemelő lúdtalpbetét, amivel megállítható a kezdeti folyamat, megelőzhető a nagylábujj elfordulása, a bütyök, csontkinövés kialakulása is, de a gumiból készült, rugalmas bütyökkorrektor is nagyon hatásos megoldás megelőzés esetén is.

Gyanú esetén érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni a problémával, így személyre szabott talpbetét is készíttethető, mivel a szabvány betétek nem mindig felelnek meg mindenkinek.

A már említett bütyökkorrektor, vagy a pihenési időszakban alkalmazható lábujjsín szintén segíthet megelőzni az öregujj deformációit, de ajánlott a lábak, lábujjak rendszeres tornáztatása is.

Reumás csomók: mi a teendő velük?

2024. november 28.

A reumás csomók jellegzetes, bár általában ártalmatlan tünetei a sokízületi gyulladásnak – tudtuk meg Dr. Kiss Csabától, az Immunközpont reumatológusától, akit arról kérdeztünk, mi a teendőnk a bőr alatt megjelenő kisebb-nagyobb elváltozásokkal. 

A bőr alatt tapintható puha vagy félkemény lágyrész képletek, reumás csomók a krónikus sokízületi gyulladás, vagy latinul rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei. Többnyire a betegség előrehaladottabb szakaszában jelennek meg, sokszor a rosszabb prognózisra utalva, az immunrendszer gyulladásos reakciójának következményeként.

A rheumatoid arthritiszról dióhéjban

–A sokízületi gyulladás egy autoimmun megbetegedés, ami legtöbbször lassan, fokozatosan alakul ki, időszakos fellángolásokkal. A betegség az ízületi belhártya gyulladását, végső soron pedig a porc, a szalagok, később a csontos képletek károsodását okozza, emellett azonban belszervi szövődményeket is előidézhet – ismerteti Dr. Kiss Csaba.

A betegek kezdetben csak a kéz vagy a láb kisízületeiben éreznek fájdalmat, később a csukló, boka, könyök, a térdek és vállak is érintetté válnak. A gyulladt ízületek megduzzadnak, érzékenyek lesznek, a felettük lévő bőr meleg tapintatú. A gyulladásra jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelentkezik, tehát mindkét testfélen kialakul. Gyakori, hogy a betegek fáradékonyságról, rossz közérzetről, gyengeségről és ébredés utáni ízületi merevségről számolnak be. Az életminőség romlásának megakadályozása érdekében fontos mihamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kezelés nélkül az érintett ízületek deformálódnak, kontraktúrák alakulhatnak ki és az izmok is elgyengülnek. Mindez az ízület mozgásterjedelmének súlyos csökkenését eredményezi.

Reumás csomók 

A sokízületi gyulladás egyik jellegzetes tünete a reumás csomók (nodulusok) megjelenése is, amelyek a betegek 30-40%-ánál alakulnak ki, általában több évvel az ízületi panaszok megjelenését követően. A jól körülhatárolható, hússzínű csomók főként a végtagok feszítő oldalán, jellemzően a nyomásnak vagy traumának kitett területeken (könyök, ujjak, alkar) jönnek létre.  Az ágyhoz kötött vagy tolószékes betegeknél a sarok, az Achilles-ín, a fej hátsó része, a csípő és a keresztcsont gyakran érintettek; szemüveget viselőknél pedig az orrnyeregben is kialakulhatnak elváltozások. Ugyanakkor a csomók más, nem tipikus testtájakon (pl. hangszálakon, a tüdőben, a szívben) is megjelenhetnek befolyásolva a szervek működését.

A csomók mérete változó: néhány milliméterestől egészen több centiméter átmérőig terjedhetnek. Általában nem okoznak fájdalmat, inkább esztétikai problémát jelentenek a betegek számára, bár rendkívül kellemetlenek lehetnek. Ha ugyanis aktív gyulladás vagy mögöttes struktúra (pl. ideg, ín, csonthártya) közelében találhatók, akkor fájdalmat is okozhatnak; esetenként kifekélyesedhetnek. Előfordulhat, hogy a könyökben kialakuló csomó miatt a beteg képtelen kiegyenesíteni a végtagot, vagy fájdalmat okoz számára az asztalon, széken való megtámaszkodás.

A kisfiúkat érintő leggyakoribb urológiai problémák, amelyekről minden szülőnek tudnia kell

2024. november 27.

November a férfiegészség hónapja, ami minden évben ráirányítja a figyelmet a férfiak egészségére, különösen az őket érintő urológiai problémákra és azok megelőzési lehetőségeire, beleértve a szűrővizsgálatokat. Fontos azonban, hogy ennek kapcsán ne csak a felnőtt férfiakra gondoljunk, hanem az egészen kisfiúkra is, hiszen az ő esetükben a korai felismerésnek még fontosabb szerepe van. A Budai Egészségközpont szakmavezető főorvosa, dr. Póth Sándor bemutatja a fiúkat érintő leggyakoribb gyermekurológiai betegségeket, azok okait, tüneteit, továbbá hasznos tanácsokat ad a komolyabb szövődmények megelőzéséhez és a kezeléshez.

„Mindkét nem esetében előfordulhat, hogy születés után kialakul valamilyen nemi szervet vagy húgycsövet érintő rendellenesség, a későbbi életszakaszokban pedig leginkább húgyúti fertőzésekkel fordulnak a páciensek, illetve a szülők a gyermekurológushoz, újszülöttkortól egészen 18 éves korig. Sajnos a jó indulatú, életminőséget érintő problémáktól kezdve – pl. rejtett here, fitymaszűkület, éjszakai bevizelés –, akár az életveszélyes, pl. daganatos vagy komoly funkcionális zavart okozó elváltozások is megjelenhetnek ebben a korosztályban. Azonban a betegségek jórésze időben felismerve hatásosan kezelhető, az életminőség megtartása mellett” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus főorvosa.

Rejtett here, ingahere (hereleszállási zavarok)

A rejtett here (kriptorchizmus) az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség a fiúgyermekeknél, amely során az egyik vagy mindkét here nem száll le a hasüregből a herezacskóba születés előtt, vagy után. Jellemzően a hasüregben, a lágyékcsatornában vagy a herezacskó felett helyezkedik el. Az esetek 90 százalékában kizárólag az egyik here, 10 százalékában mindkét oldali here rejtett. Ennek oka lehet hormonális zavar, genetikai hajlam vagy mechanikai akadály. Emellett 10-ből 7-9 esetben a hereleszállási zavarokhoz kísérőbetegségként lágyéksérv vagy vízsérv is társul.

A rejtett here enyhe formája az „ingahere”, amikor nyugalmi, ellazult helyzetben a herék megtalálhatók a herezacskóban, ám időnként bizonyos ingerek hatására felhúzódnak innen. Ez az állapot alapvetően nem kóros és általában nem igényel kezelést, de ha három hónapos kor felett is fennáll, szükség lehet orvosi beavatkozásra. 

Ha a rejtettherűség kezeletlen marad, felnőttkorban termékenységi gondokhoz és daganatos elváltozások kialakulásához vezethet. A kezelési lehetőségek között szerepel a hormonterápia, illetve a sebészeti beavatkozás, amellyel a herét a herezacskóba rögzítik. A műtétet 6-12 hónapos kor között, de legkésőbb 18 hónapos korig optimális elvégezni.

Fitymaszűkület

A fitymaszűkület (fimózis) olyan állapot, amikor a fityma nem húzható vissza a hímvessző makkjáról. Ez lehet veleszületett vagy szerzett (például fertőzés vagy gyulladás következménye). Kisgyermekkorban természetes jelenség is lehet, amely általában magától rendeződik, de bizonyos esetekben, különösen, ha fájdalmat, vizelési nehézséget vagy fertőzést, gyulladást okoz, kezelést igényel. A szűkület típusától függően megoldást jelenthet a konzervatív terápia, mint például a krémek, kenőcsök használata, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozás, például fitymaeltávolítás (körülmetélés) javasolt.