Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aggasztóan sok kicsi vas- és D-vitamin-hiányos

Érdekességek2018. március 30.

A kisgyermekkori hiánybetegségek megfelelő étrenddel megelőzhetők!

A vas- és a D-vitamin-hiány a leggyakoribb gyermekkori hiánybetegség Közép-Kelet-Európában1. Bár Magyarország a régiós átlaghoz képest jobban teljesít, az eredmények nálunk sem megfelelők: az 1-3 éves korosztályban minden negyedik gyermeknek túl alacsony a vas-, és tízből hét babának túl alacsony a D-vitamin bevitele. 

Ezért nem mindegy, mit eszik a kicsi

Az élet első 1000 napja különösen fontos időszak az egészségfejlődés szempontjából: a helytelen táplálás miatt olyan hiányállapotok és betegségek alakulhatnak ki ekkor, amelyek végigkísérik a gyermek egész életét. A két leggyakoribb hiánybetegség a régióban a vashiány és a D-vitamin-hiány; a közép-kelet-európai kisgyermekek döntő többségét érinti. Mindez komoly problémát jelent, hiszen a vas kulcsszerepet játszik az agyfejlődésben, míg a megfelelő D-vitaminpótlás hozzájárul a csontok, az immunrendszer, valamint az idegrendszer fejlődéséhez és segít a gyermekkori cukorbetegség megelőzésében is.

A hiánybetegségek elkerülése érdekében egészséges, kiegyensúlyozott, D-vitaminban és vasban gazdag táplálkozás, valamint a D-vitamin képződéséhez elegendő idejű napfényen tartózkodás javasolt. Ugyanakkor a gyakorlatban ezen javaslatok követése gyakran nehezen kivitelezhető.


A tehéntej vas- és D-vitamin tartalma nincs összhangban a gyerekek szükségleteivel

A Nutricia Research támogatásával megvalósult IDea kutatás megerősíti, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrend részeként a junior gyerekitalok ajánlás szerint történő napi fogyasztása hatékony módja a vas- és D-vitamin-hiány megelőzésének. A 12 hónapos kortól javasolt gyerekital egy tejalapú készítmény, melyet vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítanak. A randomizált, kettős vak teszten alapuló kutatásban 12-36 hónapos kisgyermekeket vizsgáltak egy 20 hetes időszak során, akiknek egyik csoportja tehéntejet, másik csoportja úgynevezett junior gyerekitalt fogyasztott. A kutatás elején és végén szakértők ellenőrizték az érintett gyerekek vas és D-vitamin szintjét, aminek következtében pontos képet kaphattak a tehéntej és a junior gyerekitalok fogyasztásának hatásairól. A kizárólag tehéntejet fogyasztó gyermekek körében a kutatás végére megduplázódott a vashiányos esetek száma, a D-vitamin-hiányos gyermekek száma pedig bár enyhén, de szintén emelkedett a vizsgált időszakban. A junior gyerekitalt fogyasztók között a vashiányos esetek száma 58%-kal, míg a D-vitamin-hiányos gyermekek száma 78%-kal csökkent a kutatás végére. A vas- és D-vitamin-szintre gyakorolt jótékony hatás már 300 ml-nél is megmutatkozott, viszont mivel hazánkban 1 év felett 500 ml folyékony, tejalapú táplálék (anyatej, annak hiányában junior gyerekital) adása javasolt, ez még inkább biztosíthatja a kisgyermekek vitaminraktárainak feltöltését.

„Az egészséges életmódra való felkészülés már a fogantatás pillanatában elkezdődik. Az élet első 1000 napjában a gyermek méhen belüli, majd a születést követő optimális tápanyagellátása és táplálása különös jelentőséggel bír ebből a szempontból – mondta el az egészségügyi világnap alkalmából Dr. Tokodi István, gyermek-gasztroenterológus. „A kisgyermekkori vashiány főként étrend eredetű problémákra vezethető vissza. Ez sok esetben csak annyit jelent, hogy a baba válogatós, azaz bizonyos ízű és állagú ételeket elutasít. Az ízpreferenciák már a méhen belüli életben kialakulnak, ezért nagyon fontos, hogy a várandós anya étkezése kellően változatos legyen. Azok az ételek, amelyeket a terhesség alatt gyakran és szívesen fogyasztunk, születendő gyermekünk számára is könnyebben elfogadhatók, „szerethetők” lesznek. Így megelőzhetjük, hogy a baba étrendje túlzottan egyoldalúvá váljon. Ez ugyanis fontos tápanyagok, leggyakrabban például a vas rejtett hiányához, súlyosabb esetben pedig vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet. Egyéves kor felett napi 7 mg vas bevitelére van szükség, amit valamilyen formában mindenképpen pótolni kell. Ha a szülő legkitartóbb próbálkozása ellenére is elutasítja a kisded a húsféléket, próbálkozhatunk vasban gazdag zöldséglevekkel, vagy a korosztály igényei szerint kialakított gyerekitalokkal is.” – tette hozzá a szakértő.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.