Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akadozik a vizelete? Urológusnak kell látnia

Érdekességek2024. február 29.

Férfiaknál leginkább a prosztataproblémákra szokás gondolni, ha a vizelet akadozásának, gyengülésének okait keressük, holott ennél jóval több betegség, állapot magyarázhatja a problémát, ami nőknél is előfordul. Dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész az akadozó vizelés okait vette számba.

Fotó: 123rf.comNehéz az indítás, szakaszos a vizelés

Az akadozó vizelet többféle tünet gyűjtőneve. Ezek a tünetek a következők: nehéz vizeletindítás, gyenge vizeletsugár, szakaszos vizelés, vizeletvisszamaradás-érzés. A vizeletelakadás a legsúlyosabb fokozat, amely sürgős urológiai ellátást (katéterezést) igényel. A vizeletelakadás és vizeletrekedés tulajdonképpen szinonimák. Vizeletürítési nehézségek esetén fontos az urológiai kivizsgálás, ugyanis nagyon sokféle ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel.

Ilyen betegségek miatt akadozhat a vizelet

Mechanikai akadály

A mechanikai akadályok a húgycső jelentősen nagyobb hossza, és a prosztata miatt férfiaknál sokkal gyakrabban fordulnak elő. A prosztatát érintő mindenféle betegség: jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, prosztatarák, idült- és heveny prosztatagyulladás, tályog okozhatnak akadozó vizeletet vagy teljes vizeletelakadást, mert a prosztata a húgyhólyag alatt mandzsetta-szerűen fogja körbe a húgycsövet, és bármilyen eredetű duzzanata beszűkítheti vagy elzárhatja azt.

A másik gyakori mechanikus ok a húgycsőszűkület, amely lehet veleszületett is, de gyakoribb a gyulladásos eredet (például gonorrheás fertőzés után) vagy húgycső-sérülés, urológiai beavatkozások: katéterezés, húgycsövön keresztüli műtétek után. Kifejezett fitymaszűkület szintén okozhat akadozó vizeletet.

A felsoroltakon kívül, mindenféle kismedencei térfoglaló folyamat: daganat, ciszta, gyulladás, vérömleny szűkítheti az alsó húgyutakat. Továbbá, húgyhólyagkő és a húgycsőbe került kő szintén okozhat vizelet-ürítési zavarokat, de az esetek nagy részében más alsó húgyúti szűkülettel kombinálódva.

Mechanikus akadályt képezhet például erotikus játék során a húgycsőbe helyezett idegentest vagy beszakadt, beszorult orvosi eszköz (például húgycsőkatéter) is.

Záróizmok beidegzését befolyásoló betegségek

Az akadozó vizelést magyarázó másik nagy csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek a húgyhólyag-húgycső-záróizmok beidegzését befolyásolják vagy károsítják. Ezek a betegségek gyakran késztetéses vizelési panaszokat: gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, parancsoló vizelési ingerek, késztetéses vizelet-visszatartási nehézség (urge inkontinencia) is okoznak.

A húgyhólyag és húgycső, záróizmok beidegzése sérülhet a központi idegrendszer: gerincvelő, agy, illetve a perifériás idegek szintjén.
Mindenféle agyi károsodással-leépüléssel járó állapot, például agyi sérülés, stroke, agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór okozhat vizelési panaszokat. A gerincvelőt károsító ismertebb betegségek is ide sorolhatók: nyitott gerinc, gerincsérülések, porckorong-sérv, Sclerosis multiplex. A perifériás idegek károsodhatnak anyagcsere-betegségektől, mint például a cukorbetegség, májbetegség, idült veseelégtelenség vagy mechanikai behatásra, mint például kismedencei térfoglaló elváltozások, baleseti sérülések, műtétek.


Gyógyszer mellékhatás, drogok, mérgek

Egyes kémiai anyagok szintén befolyásolhatják az alsó húgyutak működését. Számos pszichiátriai gyógyszer okozhat vizelet-visszamaradást. Az opioid típusú, erős fájdalomcsillapítóknak is jól ismert mellékhatása a székrekedés és vizelet-visszamaradás. Ennek megfelelően az opioid-típusú kábítószert (például heroin) használóknál számolni kell ezzel a szövődménnyel is. A késztetéses vizelési panaszokra alkalmazott urológiai gyógyszerek szintén okozhatnak vizelet-visszamaradást.

Pszichés okok

Az akadozó vizelet és egyáltalán a vizelési panaszok hátterében gyakran nem lehet szervi elváltozást kimutatni. Ilyenkor gondolni kell a pszichés ok vagy éppenséggel pszichiátriai betegség lehetőségére is. Jól ismert jelenség, hogy egyes személyeknél stressz hatására gyakori vizelési inger jelentkezik, de akadozó vizelet és vizelési képtelenség is előfordulhat. A késztetéses és elzáródásos tünetek keveredhetnek is egymással. Súlyos pszichotikus krízisben (például skizofréniában) az inkontinencia mellett teljes vizelet-elakadás is kialakulhat.

Urológiai kivizsgálásra van szükség


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.