Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akár a duplájára is nőhet a betegszám a traumatológián a csúszós utak miatt

Érdekességek2025. január 30.

Fotó: ribalka © 123RF.com

Drasztikusan megnövekszik az ellátottak száma ónos eső, jeges, havas, csúszós utak esetén a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikáján. Ilyenkor akár ötven százalékkal is több beteget látnak el az orvosok, mint egy normál, csapadékmentes, téli napon. A betegek leginkább végtagsérülésekkel, törésekkel vagy ficamokkal érkeznek a klinikára, az idősebb korosztálynál a csontritkulás miatt azonban súlyosabb váll- vagy csípőtáji sérülések is előfordulhatnak. Éppen ezért ilyen időben csak az induljon útnak, akinek feltétlenül muszáj – figyelmeztet a klinika igazgatója.

„Összességében a szezonális ingadozás tíz-húsz százalék körüli a téli időszakban az év többi részéhez képest, vagyis átlagosan ennyivel több sérültet látunk el a klinikán a tavaszi, nyári, őszi időszakkal összehasonlítva. Ha azonban ónos eső miatt csúszóssá válnak az utak, lényegesen megnő az ellátásra szoruló sérültek száma, és a növekedés akár a negyven-ötven százalékot is elérheti” – mondja dr. Bodzay Tamás, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinika igazgatója.

„Ilyenkor jellemzőek az elesések, csonttörések, vagyis a kis energiájú erőbehatásra bekövetkező végtagkárosodások. Az idősebbek a csontritkulás miatt másfajta töréseket szenvednek el, mint a jó csontállománnyal rendelkező fiatalok és középkorúak.”

Fiatalabbaknál zömében csukló és bokatáji, illetve lábszársérülések fordulnak elő, míg időskorban inkább váll-, csukló- és csípőtájéki sérülésekkel, vagy szeméremcsont törésekkel találkozunk. Az esetek súlyossága a beteg általános állapotától is függ.

– mondja a traumatológus.

Átlagosan száz páciensből tíz-tizenkettő szorul kórházi kezelésre, a többiek járóbetegként elláthatók, illetve a törések gipszeléssel rögzíthetők – ismereti a klinikaigazgató. Hozzáteszi, hogy a közlekedési balesetek száma is megnő ilyenkor, ezek ugyanakkor nagy energiájú erőbehatás következtében történnek, éppen ezért okozhatnak életveszélyes sérüléskombinációkat is.


Fontos tudni, hogy alsó végtagi sebesüléseknél, akár gipszrögzítés történik, akár műtéti ellátásra szorul a beteg, véralvadásgátló kezelés is szükségessé válik.

Jótanácsok csúszós utak esetén:

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem – illusztráció: iStock


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...