Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Akik mindig tüsszögnek

Érdekességek2018. március 28.

Hivatalos statisztikai adatok szerint az utóbbi 25 évben az allergiás megbetegedések száma megháromszorozódott. A vészjósló adatok főként azért fontosak, mert a jelenség oka és a megelőzés lehetőségei a legégetőbb tennivalók közé tartoznak. 

Sok még a nyitott kérdés ezen a területen, de vannak bizonyított tények és ismert elhárítható okok is.
A légúti allergiák leggyakoribb formája az allergiás nátha, amely a kisgyermekek mintegy 10, a kamaszok 15%-át érinti.

Hajlam és/vagy környezet?

Az allergia nem más, mint a szervezetnek egy idegen anyag hatására létrejövő túlzott reakciója. E túlzott ingerlékenység a védekezőrendszer egyensúlyzavarából, gyengeségéből adódik. Az allergiára való hajlam örökletes tulajdonság is lehet. A genetikai eredet biztosan szerepet játszik a kialakulásában, bár ezt egyértelműen még nem bizonyították. Tény azonban, hogy az allergiás náthával kezelt gyermekek szülei is gyakran hasonló panaszokkal küszködnek. Tapasztalat szerint az ekcémával kezelt csecsemők között később szintén gyakoriak a légúti allergiák. Az erre utaló hajlam sokszor már csecsemőkorban jelentkezik. A betegség kialakulásában nagy szerepe van tehát az öröklött alkati sajátságoknak. Ehhez társul a környezeti tényező, ami a tünetek kiváltásában perdöntő szerepet játszik.


Jellemző tünetek

A levegő belélegzésével igen sok szennyező anyag kerül folyamatosan az orrüregbe. Normál körülmények között az orrüreg belsejében lévő védelmi rendszer kitakarítja az idegen anyagokat. Az allergiára hajlamos gyermekek szervezete viszont túlzott reakcióval védekezik, és jellegzetes tünetekkel válaszol. Ezek:

A légúti kellemetlenségekhez gyulladásszerű szemtünetek társulhatnak, mert a kötőhártya is fokozott öntisztulási reakciót indít meg. Az állandó könnyezés a szembe jutó szennyeződést mossa ki. Egyidejűleg a kötőhártya vérbő, fájdalmasan viszkető lesz.

Párna, cica stb.

A lakásban, a szűk környezetünkben is sok allergiát provokáló anyag lehet. Ezek viszont egész évben jelen vannak, ekkor a tünetek nem szezonálisak, hanem szinte folyamatosan tartanak. Főként a szőnyegpadlóban, a függönyökben, a vastag kárpitokban fölgyülemlő por okoz ilyen kellemetlenségeket. Nem ritka, hogy a párnák, takarók tollbélésére válik túlérzékennyé a gyermek, vagy a bútorkárpitban szaporodó poratka váltja ki az allergiás tüneteket. Az állati szőrök apró részecskéi a levegőbe kerülve és belélegezve szintén gyakran okoznak allergiát. Főleg a kutya és a macska, a két kedvenc háziállat válhat veszélyforrássá. Fontos még megemlíteni a padlófűtés okozta száraz levegő, valamint a klímaberendezés miatt a levegőben lebegő porszemcsék, illetve a dohányfüst légutakat izgató hatását.

Támpontok 

A csecsemők és az óvodáskorú gyermekek náthája – főként, ha az vízszerű orrfolyással jár – elsősorban vírusos eredetű. Az életkor előrehaladtával, a kisiskoláskorban az allergiás eredet kezd előtérbe kerülni.

Az allergiás tüneteket előidéző anyagok gyakran a szezonálisan (tavasztól őszig) virágzó növények pollenjei lehetnek. Közismert a tavaszi virág- és fűfélék virágzásakor fellépő náthás-hurutos megbetegedések szaporodása. Ez az igazi szénanátha, amelyről a betegség az elnevezését is kapta. Ugyanígy nevezik az őszi formát is, amit az egyre vadabbul támadó parlagfű pollenje idéz elő.

A diagnózis megállapítása nem mindig egyszerű. Az alkar bőrére cseppentett anyagokat piciny karcolással bejuttatják a bőrbe, és bizonyos idő után a kiváltott bőrreakció alapján az allergia oka szerencsés esetben kiderül.

Más speciális kiegészítő vizsgálatok is léteznek, például az orrváladék sejtjeinek mikroszkopikus vizsgálata jó támpontot ad az allergia bizonyítására. Ha tudjuk az okot, akkor fokozott védekezéssel leküzdhető a betegség.

Az allergiás nátha és az asztma kapcsolata sokaknak közismert. Előfordul, hogy a két betegség összekapcsolódik, de ez nem törvényszerű.

Orrtisztaság – Ezért fontos!

Szinte naponta fölmerül a kérdés: hogyan lehet megelőzni az allergiát, vagy ha már kialakult, mit lehet tenni a védekezőrendszer megerősítésére?

A kiváltó tényezők (por, poratka, pollen és a többi) kerülése természetesen nagyon fontos. Az elkerülhetetlenül bejutó szennyeződések mindennapos, rendszeres eltávolítása az orrhigiéné eszközeivel sokat segít. Az orrüreg tisztán tartása, átjárhatóságának biztosítása, a jó orrlégzés fenntartása az alsó légutak védelmét is jelenti.

Több fronton

A szervezet saját erőinek mozgósítása, a természetes ellenálló képesség karbantartása jól kiegészíti a betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos orvosi tevékenységet. Az egészséges táplálkozás alapját képező zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságát érdemes komolyan venni. Az immunrendszer normális működésének biztosításához nagyban hozzájárulnak az antioxidánsként (szabadgyök-fogó) ható természetes vitaminok (A, C, E ). Ha a táplálkozással kevés vitamin kerül a szervezetbe, akkor azt más úton feltétlenül pótolni kell.

Mielőbb meg kell tanítani a gyermeket a helyes orrfújásra. A bennrekedt váladékot rendszeresen le kell szívni (porszívós orrszívóval), majd az orrüregbe tisztító folyadékot kell permetezni. Ez lehet élettani sóoldat, tengervíz, de legjobb a váladékoldót és nyálkahártyaduzzanat-csökkentőt tartalmazó orrszpré.
Az allergiás betegségek esetében a megelőzésnek rendkívüli jelentősége van. A már kialakult baj tüneteinek enyhítésére számtalan jó gyógyszer létezik, de a kialakult allergiát egyik sem szünteti meg végérvényesen. A gyermekorvos, a tüdőgyógyász-allergológus és a fül-orr-gégész jó együttműködése szükséges a gyermek tartós tünetmentességének biztosításához. A legfontosabb feladat pedig a szülőre hárul, aki összehangolja a tennivalókat.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos
www.gyogysapka.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.