Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aktinikus keratózis – a bőrrák első jele lehet

Érdekességek2024. július 20.

A bőrből kiinduló rákmegelőző állapotok egyik gyakori formája, a laphámrák (spinalioma) első lépcsőfokának tekintett aktinikus keratózis a bőr immunrendszerét legyengítő és a bőrsejteket károsító, hosszantartó állapot, mely az ismételt, erős napsugárzás hatására jön létre.

A bőrből kiinduló rákmegelőző állapotok egyik gyakori formája, a laphámrák (spinalioma) első lépcsőfokának tekintett aktinikus keratózis a bőr immunrendszerét legyengítő és a bőrsejteket károsító, hosszantartó állapot, mely az ismételt, erős napsugárzás hatására jön létre. A bőr felületén képződő, abból kiemelkedő, általában 3-6 mm átmérőjű, lassan növekvő,  pikkelyes, kérges barnás folt tapintásra kemény, száraz, érdes.

Legjellemzőbb előfordulási  helyei: a homlok, a halánték, az orr, az ajkak és a fülek; a váll és a dekoltázs területe; az alkar és a kézhát; férfiaknál a kopasz fejbőr. Több is lehet belőle egymás mellett, sőt nagyobb összefüggő területeket (homlok, kézfej) is érinthet. Az aktinikus keratózisokból az egyébként megfelelő immunállapotú betegek mintegy 10%-nál,  a csökkent immunképességű pácienseknél viszont már 40 százalékos arányban fejlődhet ki bőrrák, de hogy konkrétan melyikből és mikor, azt szinte lehetetlen előre látni. Ezért rendkívül fontos az elváltozások korai felismerése és következetes kezelése.

 Kezelési lehetőség

Számos eljárás jöhet szóba; a módszer megválasztását a megbetegedett bőrterületek nagysága, elhelyezkedése és száma szabja meg.

A terápiás kör: sebészi vagy lézeres eltávolítás, fagyasztás folyékony nitrogénnel (krioterápia), röntgenterápia, helyi kemoterápia oldat vagy krém formájában, fotodinámiás kezelés és a legújabb innovatív immunológiai terápia, az imikimod. Az összesen több ezer ember bevonásával  végzett nemzetközi vizsgálatok által igazoltan nagy hatékonyságú és biztonságos eljárás lényege: a bőr saját immunrendszerének célzott aktiválása a ráksejtek ellen. Az immunválasz-módosító, vírusellenes és tumorellenes effektusáról ismert imikimodot tartalmazó krém alapvetően a bőrön fejti ki hatásását, szisztémás felszívódása minimális. Ennek a – páciens által, kényelmesen, otthon alkalmazható – terápiának további nagy előnye, hogy a látható elváltozások mellett lehetővé teszi az UV sugárzás által érintett teljes bőrterület, így a nem látható elváltozások, elfajult hámsejtek és sejtkötegek kezelését is. Ez  rendkívül fontos, mert az aktinikus keratózis-elváltozások száma egyenes arányban van a bőrrák kifejlődésének rizikójával. Az imikimod kezelés további előnye, hogy segítségével az elváltozások heg nélkül gyógyulnak, ellentétben a sebészi eljárásokkal, mert ott minden egyes eltávolított lézió hege egy életen át látható marad.


Megelőzés

Bár a már kialakult bőrrák kezelési lehetőségei és a gyógyulási esélyei is  sokat javultak az utóbbi években, változatlanul igaz, hogy jobb megelőzni azt. A bőrdaganatok kialakulásának kockázatát lényegesen csökkenthetik, ha már az első igazi  – a nyárinál nem kevésbé veszélyes! –  tavaszi napsugarak megjelenésétől  rendszeresen használják a bőrtípusuknak megfelelő fényvédőt, és a legerősebb UV sugárzás óráiban kerülik a napot.

 

Magyar Egészségvédelmi Alapítvány(BSD)


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.