Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Alkoss, mert tudsz!

Érdekességek2017. április 01.

Óooollyan bééénaaa vagyok..! Sóhajtott fel valaki a minap - nos, túl azon, hogy vigyázni kell az efféle mondatokkal, mivel hogy teremtő erejük van, nagyon is sok embertől hallottam már! Éspedig mindig akkor, amikor szóba került, hogy: hogyan is állsz a kreativitással? Mikor művészkedtél egy jót? Mikor voltál elégedett azzal, ami a kezed alól kikerült - legyen az főzés, kerti munka, vagy szó szerinti képzőművészet?

A legtöbb ember megerősítést vár a „teremtésével” kapcsolatban. Az étel sosem tökéletes, a ruha sosincs jól megvarrva, a házibuli is sikerülhetett volna jobban. Ezt persze szóvá is teszik, így provokálják ki a közönség dicséretét – illedelmes szerénységnek álcázva!

Még rosszabb a helyzet akkor, ha nem erről a kis játszmáról van szó, hanem arról, hogy az illető valóban elhiszi magáról: nem képes jó dolgot alkotni. Ezért aztán meg sem próbálja! 

Sajnos iskolarendszerünk egyáltalán nem alkotásbarát. A tankönyv szélére rajzolt kisgrafikákért bünti jár, végül kamasz korra már csak büntetendő és szembántó útja marad az önkifejezésnek: a graffiti és a firkamonogram (tag) a busz oldalán. Tetkó, bőrfej, netán az emo túlkapásai: bizarr öltözködés, hegek a csuklón.

 


De miért is volna fontos alkotni? - kérdezhetné valaki. Egy tízmilliós ország nem tud túl sok költőt, táncost, festőművészt, feltalálót, webdesignert eltartani, no meg fontosabb, hogy a gyerek értelmes szakmát tanuljon, mondjuk legyen ügyvéd, vagy mérlegképes könyvelő, nemdebár? Nos, én azt mondom: a könyvelő is boldogabb, ha kreatív (ismerek könyvelőt, akinek verseskötetei jelentek meg). Bármely szakma képviselőjének kiteljesedésével jár, ha jó kedvvel alkot, nem a művészi színvonal a lényeg, hanem a kikapcsolódás, öröm, játék.

Hihetetlen, de majdnem mindenkinek vannak a fiókjában versek, forgatókönyvek, rajzocskák, amiket soha senkinek nem mert megmutatni.  

Nem véletlenül terjedtek el a hobbyboltok, rajz- vagy fotótanfolyamok, kézművesvásárok! A magyarok különösen nagy alkotóerővel megáldott nép, és bizony ahol a tehetség „beszárad”, ott nem sok jó vár az egyénre. Adósság a lélek felé, ha tehetségünk elszárad, tálentumainkat nem kamatoztatjuk. Ez az adósság depresszióhoz vezet – a lélek gyászolja az elhanyagolt tehetséget, nem véletlen, hogy a depresszió gyógyításában annyira nagy szerepe van a művészetterápiának, és sok, lelkileg érzékeny ember ösztönösen is megtalálta a gyógyulásnak ezt az útját – nem utolsósorban nagyszerű alkotásokat hozva létre eközben. Nagy költőinkre, művészeinkre, feltalálóinkra gondolok.

De nemcsak a kiemelkedő tehetségek számára adott az alkotás útja, hanem mindenkinek. A szunnyadó kreativitás felébreszthető, ha ismét hagyjuk lelkünket játszani, élményekkel töltjük fel, és elkezdünk csinálni – bármit. Egy finom étel, egy megvarrt ruha, egy kitalált reklámszlogen, egy újjávarázsolt üléshuzat, egy megbütykölt vízcsap, megépített sziklakert mind-mind alkotás.

Aztán csak a dicséreteket „kell” lekaszálni – álszerénység nélkül… Hiszen az alkotás akkor az igazi, ha mások is örömet lelnek benne. Végtére is, ki sütne tortát saját magának? És miért ne lehetne: együtt sütni-főzni, nemezelni, grillsütőt építeni?

Kezdd azzal: örülsz annak, ami kikerül a kezed alól, nem kritizálod tönkre… örülsz a más alkotásának, legyen az a gyereked kis rajzocskája (ha netán a tapétán, inkább vegyél nagy, cserélhető papírlapokat a falra), dicsérd meg a házisütit, amivel megkínálnak, vagy a szomszéd erkélyládáját! Töltsd fel élménybankodat a természet látványaival vagy kiállítások műtárgyainak szépségével! 

Ha elmész egy modern galériába, és azt érzed, hogy „ilyet én is tudnék”, akkor nosza! Az unalmas desszert helyett találj ki verset a kollégád névnapjára! Próbáld ki, hogy milyen érzés, ha csupasz bőrödre hull az eső (zivatarban nudizni hihetetlen élmény…)! Kezdj játszani a festékekkel, mint egy gyerek, táncolj ötletszerűen arra a zenére, ami éppen jön a rádióból, és ne törődj a belső hanggal: „nem tudok táncolni”. Találj ki extrém palacsintákat (levegőben pörgetéssel). Vegyél fel valami egészen agyament ruhát! Csiholj ki hangokat bármiből fakanállal, dúdolj duettet a mosógéppel, és ismét csak ne törődj a belső hanggal: „mit szólnának ha látnának, bolond vagy?. Na és? 

Sokszor összetévesztjük a boldog embert a bolond emberrel – ez önmagában is sokat elmond világunkról. Akár össze is lehet fogni más „bolondokkal” – játsszunk, alkossunk együtt! Így születnek a kórusok, tánckarok, szakkörök is, nem igaz? 

Szóval: alkoss, mert tudsz! 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.