Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Állandóan visszatérő szédülés? Ilyen okai lehetnek

Érdekességek2025. április 09.

A szédülés egy gyakori és általános tünet, ami sokszor nehezen is írnak le az érintettek, így a diagnosztizálás sem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, mi okozhatja a vissza-visszatérő panaszt, nagyon alapos kikérdezés és akár többféle vizsgálat is szükséges lehet. Dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista azokat a gyakori okokat vette számba, amelyek a többször jelentkező, forgó jellegű szédülés mögött állhatnak.

Fotó: andreypopov © 123RF.comA vertigó a forgó jellegű szédülés

A szédülés egy általános fogalom arra az érzésre, amit nehezen lehet leírni, és ami alatt szinte mindenki mást ért. Ezért meg kell próbálni minél pontosabban értelmezni a panaszokat és kitalálni, mit is érezhet a beteg, amikor szédülésről beszél. Előfordul, hogy az egyensúlyzavart nevezi szédülésnek, de ilyenkor sokan hozzáteszik: olyan, mintha részeg lennék. Vannak, akik más jellegű szédüléses állapotot írnak körül, mint a hipoglikémia, a hiperventilláció vagy akár egy ájulás előtti állapot. Azonban, ha a beteg arról panaszkodik, hogy hirtelen vagy fokozatosan forogni kezd el körülötte a világ, vagy úgy érzi, hogy ő forog, akkor beszélhetünk a szó orvosi értelmében forgó jellegű szédülésről, vagyis a vertigóról – hangsúlyozza Gács doktor.
A forgó jellegű szédüléseknek két nagy csoportja van: az egyik csoportba tartoznak azok a helyzetek, amelyek vissza-visszatérnek, a másik csoportnál a szédülés bizonyos idő után – amely lehet akár több nap is – abbamarad. Ez utóbbi csoportban is meg lehet nevezni néhány gyakoribb betegséget.  A leggyakrabban előforduló betegség a belső fülnek, a labyrinth-nak – ahol az egyensúly szervecske is található – a valószínűleg vírusos eredetű gyulladása. Ez a betegség szerencsére az átlagosan egy hétig tartó szédülés után meggyógyul és nem igényel kezelést.

Az ismétlődő, forgó szédülés három gyakori oka

Ha valaki visszatérő, forgó jellegű szédülésről számol be, meg kell tudnunk, hogy egyes szédüléses epizódok mennyi ideig tartanak. Ha kb. 15 másodperctől kb. 3 percig, akkor megkérdezhetjük, mit csinált éppen akkor a páciens. Gyakori válasz, hogy készült lefeküdni, letette a fejét és elkezdett vele forogni a világ. Ez egy kisebb betegség, amit úgy hívnak, hogy helyzetváltozásra rohamokban jelentkező forgó szédülés. Ilyenkor az a rövidítés kerül a leletbe, hogy BPPV, ami a beningnus paroxizmalis pozícionális vertigóra vonatkozik. Ez egy gyakori betegség, ami azonban megijesztheti a beteget, ezért viszonylag gyorsan orvoshoz is fordul. Ezt jól is teszi, ugyanis van egy egyszerű gyógymódja van, az úgynevezett Epley manőver. Ezt bár egyszerű végrehajtani, fontos orvostól megtanulni a pontos kivitelezését – hangsúlyozza dr. Gács Gyula, a Neurológiai Központ neurológusa, szédülés specialista. A visszatérő szédülések második, viszonylag gyakori oka a migrénes szédülés. Amikor tehát valakinek migrén jellegű fejfájása van és szédül is, akkor nagy valószínűséggel a vesztibuláris migrén áll a háttérben. A harmadik jellemző ok a Meniére betegség. Ennél a betegségnél a szédülés időtartama akár néhány óra is lehet. Azonban itt a szédülés csak a három fő tünet egyike, a másik kettő a fülzúgás és a halláscsökkenés az érintett fülön (bár idővel mindkét fül érintett lehet). Természetesen a forgó szédüléses roham a legfeltűnőbb tünet, amit mindenki észlel, ennek oka pedig a labyrinth-ban történő nyomásfokozódás. Az is előfordulhat azonban, hogy a három tünet nem jelentkezik egyszerre, de attól még a kivizsgálás után a Meniére diagnosztizálható. Ez önmagában nem súlyos betegség, de azért kell vele foglalkozni, mert végső soron meg lehet benne süketülni.


Így segíthet a neurológus

Forgó szédülés esetén mindig érdemes orvoshoz fordulni, hogy diagnosztizálni lehessen a pontos okot és ki lehessen választani a megfelelő gyógyszereket – hívja fel a figyelmet Gács doktor. – Szerencsére ma már egyre hatékonyabb gyógyszerek állnak rendelkezésre, Meniére betegségnél például gyógyszerrel csökkenthető a labyrinth-ban lévő nyomás, a migrénnél pedig már nem csak roham esetén alkalmazható, de preventív, folyamatosan szedendő   gyógyszerek is elérhetők, amelyek csökkentik a rohamok előfordulását és/vagy enyhítik azok erősségét. Vagyis, ha valaki az ijesztő forgó szédülést tapasztalja, akár többször is, nem kell pánikba esni, és azonnal valami súlyos betegségre gondolni, de a kellemetlenség csökkentése, megszüntetése érdekében fontos a pontos diagnózis.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.