Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergénspecifikus immunterápia

Érdekességek2018. május 05.

A súlyosabb allergiás nátha kezelésének hatékony és biztonságos módja.

Az allergénspecifikus immunterápia, melyet korábban allergéndeszenzitizációnak vagy hiposzenzitizációnak is neveztek, az allergiás megbetegedések egyetlen oki kezelése, azaz nemcsak a tüneteket csökkenti, hanem magára az allergiás folyamatra is hat.

Az eljárás során az allergént nagy adagban alkalmazva injekciók vagy nyelv alól felszívódó tabletták, cseppek formájában az immunválasz megváltoztatható, így a tünetek néhány hét alatt jelentősen csökkenthetők. Hosszabb távon, jellemzően 3-5 éven át alkalmazva pedig ezen túlmenően az allergiás folyamatok tartósan elnyomhatók.

A hatás a kezelés befejezését követően még akár 7-8 évig fennmarad

Az immunterápia eredeti formáját, melynek során az allergént injekcióban alkalmazták, mára többségében felváltották a nyelv alatti készítmények. Ezek alkalmazása kényelmesebb, biztonságosabb, ugyanakkor hatékonyságuk hasonló az injekciós kezeléséhez. Utóbbit szublinguális (nyelv alatti) immunterápiának, SLIT-nek nevezik, és bizonyítottan hatékonyan javítja a pollen- és háziporatka-allergia kiváltotta náthát, a kapcsolódó szemtüneteket és allergiás asztmát. A kezelést általában 4 hónappal a pollenszezon előtt kezdik és az egész szezonban folytatják. Atkaallergia esetén a készítményeket egész évben, folyamatosan kell használni. Bár a tünetek néhány hét-hónap alatt jelentősen enyhülnek, a tartós hatás eléréséhez legalább 3 szezonon/éven át történő használat szükséges.


Ezért hatékony és biztonságos a SLIT

Az immunterápia legnagyobb veszélye a súlyos allergiás reakciók kialakulása, ami a SLIT esetében nagyon ritka, ezért azt a betegek otthonukban alkalmazhatják, ellentétben az injekciókkal, amelyeket csak kórházi körülmények között adhat be az orvos. Gyakori mellékhatásként a SLIT helyi reakciókat, pl. szájnyálkahártya-duzzanatot, viszketést, torokkaparást okozhat, ezek általában 1-2 hét kezelést követően enyhülnek, megszűnnek. Az immunterápia a gyógyszerekkel nem lép kölcsönhatásba, így szükség esetén, kiegészítésként allergia elleni tüneti szerek alkalmazhatók. Ugyanakkor néhány más betegség, pl. a magas vérnyomás vagy a szívbetegségek kezelésére használt gyógyszer hatással lehet az esetleges allergiás mellékhatások ellátására, ezért a rendelő orvost a teljes gyógyszerelésről tájékoztatni kell.

A SLIT tehát a leggyakoribb allergiás betegségek kezelésének hatékony és biztonságos módja. A tartós hatás eléréséhez azonban fontos, hogy a kezelés a tünetek enyhülését követően is, legalább 3 évig tovább alkalmazandó, ellenkező esetben ugyanis az allergia gyorsan visszatérhet.

 

Dr.Tábi Tamás
egyetemi adjunktus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.