Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

Érdekességek2017. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.


Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

Vizsgálat és kezelés

Ha az előző évben már jelentkeztek a tünetek, ne várjuk meg a következő pollenszezont, idejében tegyünk lépéseket a megelőzésre – javasolja dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa. Az allergiás tünetek eredményes kezeléséhez ugyanis már a panaszok megjelenése előtt meg kell kezdeni a terápiát.

Ha a vizsgálat során igazolódik a pázsitfű allergia, több lehetőség közül választhatunk. Dönthetünk a hagyományos gyógyszer, orrcsepp, szemcsepp megoldások mellett, vagy ha hosszú távú megoldást szeretnénk, választhatjuk az immunterápiát.

Az immunterápia előnye, hogy alkalmazása mindössze napi pár percet vesz igénybe, s hatása már az első évben is jelentős változást hoz a betegek állapotában. Az allergén-specifikus immunterápia során a beteg azt az allergént szedi ellenőrzött, tisztított – tabletta, vagy cseppek - formában, amely a tüneteit kiváltja. Az immunterápia során nagy adag allergént juttatunk a szervezetbe, ezáltal az immunrendszer más úton aktiválódik, a korábban a tünetek kiváltásában szerepet játszó ellenanyagok nem termelődnek.

Immunterápia: hosszú távú hatás

A kezelés hatására az allergiás tünetek már az első évben is jelentősen csökkennek, a terápia teljes időtartama 3-5 év, mely idő alatt a tünetek folyamatosan csökkennek, majd megszűnnek.

A kezelés az immunreakció lefolyásának megváltoztatásával részben megakadályozza azt, hogy a betegnél újabb allergiák jelenjenek meg,  és a vizsgálatok szerint számottevő mértékben csökkenti a súlyosabb allergiás betegség, az allergiás asztma kialakulását. A kezelés hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Az immunterápiát március végéig meg kell kezdeni!

A téli hidegben még viszonylag kevesen gondolunk az allergiás tünetekre, pedig a megelőzés már ebben az időszakban el kell kezdeni. A pázsitfű allergia kezelésére alkalmazott immunterápia megkezdésének utolsó időpontja március eleje, hiszen az időjárás függvényében a növények virágzási ideje is módosulhat.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.