Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia gyermekkorban

Érdekességek2024. július 18.

Már a várandósság hónapjaiban eldőlhet, hogy a születendő gyermeknél a későbbiekben jelentkeznek-e majd allergiás tünetek. A betegség kialakulását ezen felül a születési sorrend is befolyásolhatja.

Az allergiások száma világszerte évről-évre folyamatos emelkedést mutat. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-3 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le – mondta el dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusa.

Tünetek

Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légutakban jelentkezhetnek. Testszerte száraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, véres széklet, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.

Nem csak az ételallergia

Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia éves ülésén bemutatott tanulmányban japán kutatóorvosok több, mint 13,000 iskolás korú gyermek részvételével végzett vizsgálataik eredményét ismertették. Megfigyeléseik alapján a vizsgált családokban az elsőszülött gyermekeknél gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetek, mint később született testvéreik esetében. A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a gyermeknél megjelenő ételallergiás tünetek eredete a magzati, méhen belüli időkre vezethető vissza. A vizsgálatok alapján a születési sorrend kisebb mértékben befolyásolta a gyermekeknél asztma, vagy ekcéma megjelenését, azonban az ételallergiák mellett a szénanátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyakrabban volt megfigyelhető a legidősebb testvér esetében.


Harc a genetika ellen

Az allergiák megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés.-magyarázza dr. Hidvégi Edit. Fontos azonban, hogy soha nem a betegséget, csak a hajlamot örököljük, így amit lehet, meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük kialakulását. Ételallergiás gyermekek esetében például ezért 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást javaslunk. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk.

A légúti allergiák megelőzésével kapcsolatban készült felmérések gyakran példaként említik, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban fordul elő allergiás megbetegedés. Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szükség van bizonyos mikrofertőzésekre, vagyis a túlzott tisztaság egyáltalán nem segít az allergia elkerülésében. Az első gyermeket a szülők rendszerint a széltől is óvják, a később született testvérek esetében azonban elkerülhetetlen például, hogy a nagyobb gyermek által az óvodában, iskolában szerzett fertőzésekkel már kicsi koruktól fogva találkozzanak. A kisebbek immunrendszere ezért más érési folyamaton megy keresztül, mint nagyobb testvérüké. Feltehetően ez az összefüggés állhat a kutatási eredmények hátterében is.www.allergiakozpont.hu(BSD)


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.