Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergia gyermekkorban

Érdekességek2024. július 18.

Már a várandósság hónapjaiban eldőlhet, hogy a születendő gyermeknél a későbbiekben jelentkeznek-e majd allergiás tünetek. A betegség kialakulását ezen felül a születési sorrend is befolyásolhatja.

Az allergiások száma világszerte évről-évre folyamatos emelkedést mutat. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-3 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le – mondta el dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusa.

Tünetek

Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légutakban jelentkezhetnek. Testszerte száraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, véres széklet, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia.

Nem csak az ételallergia

Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia éves ülésén bemutatott tanulmányban japán kutatóorvosok több, mint 13,000 iskolás korú gyermek részvételével végzett vizsgálataik eredményét ismertették. Megfigyeléseik alapján a vizsgált családokban az elsőszülött gyermekeknél gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetek, mint később született testvéreik esetében. A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a gyermeknél megjelenő ételallergiás tünetek eredete a magzati, méhen belüli időkre vezethető vissza. A vizsgálatok alapján a születési sorrend kisebb mértékben befolyásolta a gyermekeknél asztma, vagy ekcéma megjelenését, azonban az ételallergiák mellett a szénanátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyakrabban volt megfigyelhető a legidősebb testvér esetében.


Harc a genetika ellen

Az allergiák megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés.-magyarázza dr. Hidvégi Edit. Fontos azonban, hogy soha nem a betegséget, csak a hajlamot örököljük, így amit lehet, meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük kialakulását. Ételallergiás gyermekek esetében például ezért 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást javaslunk. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk.

A légúti allergiák megelőzésével kapcsolatban készült felmérések gyakran példaként említik, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban fordul elő allergiás megbetegedés. Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szükség van bizonyos mikrofertőzésekre, vagyis a túlzott tisztaság egyáltalán nem segít az allergia elkerülésében. Az első gyermeket a szülők rendszerint a széltől is óvják, a később született testvérek esetében azonban elkerülhetetlen például, hogy a nagyobb gyermek által az óvodában, iskolában szerzett fertőzésekkel már kicsi koruktól fogva találkozzanak. A kisebbek immunrendszere ezért más érési folyamaton megy keresztül, mint nagyobb testvérüké. Feltehetően ez az összefüggés állhat a kutatási eredmények hátterében is.www.allergiakozpont.hu(BSD)


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...

Inkontinencia

2026. szeptember 18.

Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.

Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.

Nem könnyen, de gyógyítható

A megoldás mûtéti. Végezhetünk hüvelyplasztikai mûtétet, melynek során a hüvelyfal süllyedését megszüntetjük, és a hüvely felõl alulról megtámasztjuk a hólyagalapot. Elõnye, hogy egyszerû beavatkozás, a mûtéti megterhelés kisfokú. Hátránya, hogy évek múltán az esetek 25-30 százalékában visszatérhetnek a panaszok.