Allergiaellenes gyógyszerek a szoptatás alatt?
Érdekességek2018. április 19.
Az allergia valamilyen formája, leggyakrabban a szénanátha, a szoptató nők mintegy ötödét érinti. Lényeges kérdés az, hogy a tüneteket enyhítő allergiaellenes szerek biztonsággal alkalmazhatók-e szoptatás alatt.
Az orrfolyással, orrdugulással, szemvörösséggel, szemkönnyezéssel, tüsszentésekkel jellemezhető szénanátha esetén a valamennyi tünetet enyhítő ún. antihisztamin hatóanyagok kerülnek alkalmazásra. Hasonlóképpen, fémallergia, ételallergia stb. esetén is az antihisztaminok nyújtanak megfelelő megoldást. Az antihisztaminok csoportja nem egységes gyógyszercsoport, azt első és második generációs szerekre osztják. A nagyobb alkalmazási múltra visszatekintő első generációs vegyületek hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatban több információ áll rendelkezésre, mint az újabb, második generációs szerekkel.
Az első generációs antihisztaminok közül leggyakrabban a dimetindent használják. A bőrre kenhető gél szoptatás alatti alkalmazása biztonságos, azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne kiterjedt, nagy felületen vagy a mellbimbókon alkalmazzák a szert, továbbá nyílt sebbe se kerüljön a dimetindenes patikaszer.
A dimetinden szájon át szedhető kapszulaként is forgalomban van,- de vényköteles. Allergiás bőrpanaszok esetén a külsőleges szereket (pl. gél) előnyben kell részesítni a tablettákkal, kapszulákkal szemben.
A dimetinden, az első generációs, szájon át szedett antihisztaminokra jellemző módon álmosító mellékhatású lehet, így a dimetindent szedő szoptató anyának figyelni kell azt, hogy a csecsemőjénél nem tapasztalhatók-e „mellékhatások”, így például hasi fájdalom, aluszékonyság vagy szopásgyengeség.
A második generációs szerek közé ismertebb hatóanyagok, így a reklámokban is szereplő cetirizin, levocetirizin, loratadin, fexofenadin stb. tartoznak. Általában a recept nélkül megvásárolható cetirizin vagy loratadin tartalmú tablettákhoz, kapszulákhoz nyúlnak a betegek. Szoptatás esetén az említett hatóanyagok kiválasztódnak az anyatejbe, emiatt a betegtájékoztatókban az olvasható, hogy a szerek szedése szoptatás alatt nem javasolt,- vagy a kezelőorvosra bízzák a döntést. A legújabb nemzetközi eredmények alapján az említett hatóanyagok ugyan a szoptatott csecsemő szervezetébe is bekerülnek,- azonban csak kis mennyiségben. A példa kedvéért: loratadin esetén a csecsemőknél a testtömegkilogrammra vonatkoztatott hatóanyag-mennyiség az anyánál meghatározott érték maximum mintegy 0,5 – 1,1 %-a.
Tekintve azt, hogy a szoptató anyák előírásszerű antihisztamin-alkalmazása során a csecsemők szervezetébe minimális mennyiségben kerülnek be az említett hatóanyagok, valószínűtlen az, hogy az antihisztaminok mellékhatásokat okoznának a szoptatott csecsemőkben; ritka esetekben azonban mégis nyugtalanság, szájszárazság vagy aluszékonyság figyelhető meg a csecsemőknél.
A vényköteles szerek között kombinációs készítmények is találhatók, azaz olyan loratadint vagy cetirizint tartalmazó filmtabletták, amik az említett antihisztamin hatóanyag mellett érösszehúzó hatású pszeudoefedrint is tartalmaznak. Mivel a pszeudoefedrin az elválasztott anyatej termelését csökkenti, esetleg annak termelődését meg is szüntetheti, ezeknek a szereknek a szedése szoptatás alatt tilos.
Az allergia súlyosabb eseteiben a szteroidok közé tartozó ún. kortikoszteroidok orrsprayként vagy szájon át szedett tablettaként való alkalmazására is sor kerülhet. A „szteroidok” vénykötelesek, és alkalmazásukra kizárólag (szak)orvosi elbírálást, mérlegelést követően kerülhet sor.
Az allergiához kapcsolódó szempanaszok (pl. szemvörösség, kötőhártya-gyulladás) kezelésére és megelőzésére nátrium-kromoglikát tartalmú – vény nélkül is kapható – szemcseppek használhatók. Eddigi vizsgálatok alapján a nátrium-kromoglikát nem választódik ki az anyatejbe, így biztonsággal használható szoptató anyáknál is.
Allergiás orrpanaszok esetén sok esetben ugyanazokat az orrcseppeket vagy orrspray-ket használják a betegek, mint a nátha okozta orrdugulás/orrfolyás kezelésére. Az ártalmatlannak tűnő, recept nélkül elérhető orrcseppek és orrspray-k jelentős része azonban kerülendő szoptatás alatt! Az allergiás eredetű orrpanaszok megszüntetésére használt orrcseppekben és orrspray-kben leggyakrabban érösszehúzó hatóanyagok (oximetazolin, xilometazolin, illetve tramazolin) találhatók, amiknek köszönhetően újra átjárhatóvá válik az orr. Ezek az érösszehúzó patikaszerek a tejelválasztásra kedvezőtlenül hathatnak, szoptatás alatt az említett hatóanyagok a tejelválasztást csökkenthetik; alkalmazásuk még helyileg, az orrnyálkahártyán sem javasolt.
Léteznek olyan orrspray-k, amik hatóanyaga a szemcseppeknél említett nátrium-kromoglikát. Az orrnyálkahártyán alkalmazva ez a hatóanyag rendkívül kis mennyiségben választódik ki az anyatejbe, ezért használatakor a szoptatott csecsemő valószínűleg nincs veszélynek kitéve.
Összefoglalva:
szoptatás alatt elsőként természetes szerekhez kell nyúlni,- allergia esetén is.
A tengeri sós orrspray, a zsíros, vazelines orrkenőcsök alkalmazása a szénanátha enyhébb eseteiben célravezető lehet. Amennyiben a szoptató anyát a napi tevékenységek elvégzésében zavarják az allergiás panaszok, előírásszerű dozírozásban szedhetők az antihisztaminok. Ha antihisztamin alkalmazására kerül sor, cetirizint vagy loratadint tartalmazó készítményt ajánlott választani, mivel ezekkel kapcsolatban több tapasztalat áll rendelkezésre. A rendszeres szedés előtt a kezelőorvossal való konzultáció lényeges, illetve külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a szoptatott csecsemőben esetlegesen kialakuló „mellékhatás”-szerű tüneteket (pl. nyugtalanság, szájszárazság, hasi panaszok, aluszékonyság) észrevegye, és a gyermekorvosnál jelezze az anya.
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
forrás: Bébik.hu
