Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Allergiás a pázsitfűfélékre? Erről tudnia kell!

Érdekességek2024. március 14.

Fotó: 123rf.com

Az esős, borús hűvös időben aligha jut eszünkbe a közelgő allergiaszezon, pedig annak, aki tartósan megszabadulna a tüneteitől, már most kell készülnie! A pázsitfűfélék virágzása áprilistól akár október közepéig is tarthat. Ha nem szeretne hónapokon át gyógyszereket szedni, vagy nem érzi kielégítőnek az eddigi tüneti kezelést, érdemes allergén immunterápiát kezdenie. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy ebben az évben erre még március elejéig van lehetőség.

Hónapokon át tartó szénanáthás tünetek

A pázsitfűfélék rendkívül változatos családjába több ezer növényfaj tartozik, ezek pedig eltérő időpontokban virágoznak, ezért húzódik hónapokig a fűpollen allergiások számára az allergiaszezon. Ráadásul a fűpollen allergenitása magas, emiatt a pázsitfű allergia az egyik leggyakoribb allergia hazánkban. 

Tartós megoldás tüneti kezelés helyett

A hónapokon át tartó allergiaszezon jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét, emiatt egyre többen keresnek tartós megoldást a tüneteik enyhítésére. 

Az allergén immunterápia a tüneti kezeléssel (például: antihisztamin tabletta szedése, szteroid orrspray) szemben nemcsak az allergia tüneteit kezeli, hanem a kiváltó okra hat. Az allergén immunterápiás kezelés során azt az anyagot kell szedni, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek a készítmények az allergén magas fokban tisztított kivonatát tartalmazzák, melyet szigorúan ellenőrzött adagolás szerint kell használni. A készítmények segítségével az immunrendszer működését hangoljuk át, ami így idővel megtanulja elviselni azt az anyagot, amire a beteg allergiás, ami a tüneteit okozza. A hatás ezáltal nemcsak átmeneti, hanem valóban tartós.

Ha a tüneti szerek szedését abbahagyjuk, akkor allergiaszezonban az allergiás panaszok néhány nap múlva ismét jelentkezni fognak. Ezzel szemben a 3-5 éves kezelést követően az allergén immunterápia hatása akár 10-12 éven át is tart, vagyis ez idő alatt az allergiás tünetek nem fognak jelentkezni.

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a kezelés hatása már az első évben érezhető. Ilyenkor szükség van még a szokásos tüneti szerek használatára, de jelentősen kevesebbszer kell például orrspray-t is használni, ezt pedig idővel akár teljesen el lehet hagyni, ahogy a kezelés halad. 


Már csak néhány hétig kezdhető!

A tüneti kezeléssel szemben, amit akkor kell elkezdeni, amikor az allergén pollenek megjelennek a levegőben, az allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén a kezelés március elejéig kezdhető, így aki még ebben az évben szeretné elkezdeni, keresse fel mielőbb allergén immunterápiás kezelést végző allergológusát!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.