Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Álom az élet… – Holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?

Érdekességek2024. május 02.

Hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán… És ma már a paripához sem ragaszkodunk! Van, akinek gyalog is jöhet az a bizonyos királyfi vagy királylány, csak jönne már!

Festmény: Vészabó NoémiKrúdy Gyula azt írta: „Az ­álom: ­játék, mint­ az ­élet…­ Néha ­komolyra ­fordul­ a ­játék. ­Az ­élet ­is,­ az ­álom is.” Mert az álmaink megvalósulhatnak, és ezért nem mindegy, hogy miről vagy kiről álmodozunk. Apropó: álom vagy álmodozás? Nem ugyanaz. Az álmodozás a remélt vagy vágyott dolgainkról való ábrándozás.

Az álom komoly dolog, olyan, mint az élet. Az ókori népek tudták, hogy az álmok idején kapcsolatot tudunk teremteni a természetfeletti és a való élet között. Az álom gyakran előre jelezhet eseményeket is, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi „üzenet” jött álomban ősidők óta. Az álom tökéletes állapot és közeg, hogy az égiek jelezzenek nekünk, csak a mi dolgunk, hogy megfejtsük ezeket. Az ókori népek nagy jelentőséget tulajdonítottak az álomnak, a zsidóság is azt tanította, hogy tanuljunk az álmokból, de kritikusan szemléljük azokat, hiszen vannak kinyilatkoztató álmok, és vannak a mindennapjainkról szóló egyszerűbb álomképek. A Bibliában számos esetet tudunk felsorolni, amikor az „égiek” álom képében adták át az üzenetet. Ezek kinyilatkoztató álmok voltak, és meghatározták az álmodó sorsát. Sőt, az egész emberiségét is olykor! Ha az ember üzenetet kap álmában a Teremtőtől, arra bizonyára emlékszik, hiszen másfajta élményként éli át.

Nagy Konstantin császár 312 októberében a Milvius hídi ütközete előtti éjszakán különös álmot látott: egy hatalmas lángoló kereszt és egy felirat jelent meg álmában: (latinul) „In ­hoc ­signo­ vinces!”, azaz „E jelben győzni fogsz!”. A császár másnap felvarratta a kereszt jelét a katonái ruhájára, és a keresztény isten jelképét és áldását kérte segítségül a csatában. A megdöbbentő álom jóslata bejött, hiszen Konstantin diadalmaskodott, megnyerte a csatát. Az álom miatt véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és gyakorlatilag elősegítette a keresztény vallás térhódítását. A császár a római vallás főpapja maradt, az álom hatására támogatni kezdte a keresztényeket, az utána hozott törvényeiben is tetten érhető a szimpátiája. A Szentföldön templomokat építtetett, és ekkor nyilvánították a vasárnapot ünnepnappá. És mindez egy álom hatására!

Évezredekkel ezelőtt Egyiptomban azt tartották, hogy a léleknek két része van. Az egyik rész éjjel a testben marad, hogy életben tartsa, míg a másik rész utazik, és valójában, amit mi álomnak hiszünk, azt az utat a lélek bejárja, amikor is párhuzamosan egy másik világban megtörténnek a megálmodott képek.

Vajon mikor álmodunk és mikor élünk? Melyik az igazi?

Vannak csodálatos álmaink, és vannak rémálmaink. Azt mondják, hogy nincs rossz álom, mert aki álmodik, az él. Hiszen a halottak már nem álmodnak. Még a legrosszabb álmunkban is lehet valami jó, néha csak annyi, hogy felébredünk és megállapíthatjuk, hogy „csak” álom volt.


Vannak visszatérő álmaink, ezek nyilván az álmodó személyes tapasztalataihoz vagy életszakaszához kötődnek, általában egy bizonyos fel nem dolgozott problémát jeleznek. Néha még a megoldást is megmutatva. Persze mindenhez kell tudatosság, figyelem, mert az álmokat megfejthetjük, ha megértjük az üzenet lényegét. Freud szerint a visszatérő álmokban elfojtott félelmeink, konfliktusaink jelennek meg. Ő bebizonyította, hogy minden álom megfejthető és beilleszthető az életünkbe.

Művészek, zeneszerzők, alkotók gyakran számolnak be „megálmodott” művekről. Amikor a művész sugallatot kap, melyet ébredés után feljegyezve, megdöbbenve tapasztalja, hogy megálmodta következő művét. Igen, ez létező folyamat, néha a költő rímekben, előre megírtan megkapja a versét. De egy nagyon fontos eleme van ennek: ébredés után azonnal le kell írni, különben szétfoszlik az álmodott kép vagy illúzió. Azt mondják a szakemberek, hogy ébren az agy egy bizonyos logika alapján működik, míg álomban nincsenek korlátok, hiszen az egész univerzum végtelenségét járhatja be a lélek álmodás közben. Szóval léteznek ezek a kreatív álmok, sőt, tudatos álmodás is lehetséges, persze kitartó munka és gyakorlat szükséges hozzá. Mint mindenhez az életben!

Álom az élet vagy az élet az álom? Lehet, csak mi tudunk tenni ezért, hiszen teremteni tudunk kimondott szavainkkal, gondolatainkkal és álmainkkal. Jól fontoljuk meg tehát, hogy miről álmodozunk, mit gondolunk, hiszen minden valamiféle energia, és ahol a figyelem, oda összpontosul az életünk is. A velünk megtörtént dolgok már okozatok. Szóval az álmaink, a gondolataink előfutárai az életünknek. Figyeljünk az álmainkra és tervezzük tudatosan az életünket!

Emlékezzünk Krúdyra, aki azt írta: „Álom: játék,­ mint­ az­ élet…­ De­ néha komolyra­ fordul­ a ­játék. ­Az­ élet­ is, az­ álom­ is.”

Vinci- Vészabó Noémi

Leonardo da Vinci díjas festőművész, író

Megyeri Art Management


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...