Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Aludhatnánk jobban? Jobbító gondolatok a pihentető alvásért.

Érdekességek2024. május 13.

Jó reggelt!

Nincs jó reggel kellemes, pihentető éjszakai alvás nélkül. Azután jöhet a szép nap és a kellemes esti készülődés. A jó alváshoz. Az alvás olyan fontos része az életünknek, hogy álmosítóan sokat hallunk róla. Az álmosság és az alvatlanság számos betegség oka és előidézője, egyre inkább népbetegség; megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. A magyarországi alvásegészségügy nemzetközileg is elismert szakemberei, a munkájuk összefogására alakult szakmai-társadalmi szervezet, a Magyar Alvás Szövetség munkatársai újabb kötetükkel, a 2019-ben kiadott Magyar alváskönyv 2., átdolgozott kiadásával erősíteni kívánják a globális trendet: az emberiség egyre rosszabbul alszik, ennek megváltoztatása közös feladat.

A legutóbbi esztendőkben sokat változott a világ: világjárvány és háborúk, az életkörülmények módosulása kihat az alvásunkra is. Az alvással foglalkozó tudományok új irányainak a kijelölése, eredményeinek a mielőbbi hasznosítása mindennapi teendőnk: az orvosoknak, a gyógyítóknak, a betegeknek és az egészséges embereknek egyaránt. A magunk részéről üdvözlünk és támogatunk minden törekvést, amely közelebb hoz bennünket az alapvető élettani folyamatok, így a fény, az oxigén, a víz alvásunkra és a mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak a megismeréséhez. Egyre inkább felismerjük, hogy az alvászavarok, miközben számos problémát okozhatnak, valójában rendszerszintű rendellenességek, amelyek többszörösen hátrányos következményekkel járnak. Felborítják az életritmusunkat, széttördelik a szervezetünk és a lelkünk harmóniáját, kikezdik az egészségünket. Az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik. Elmérgesedett az alváshoz való viszonyunk. A szaktudomány alvásválságról beszél, amely világméretű.

Ezt személyesen is megtapasztalhatjuk a háziorvosi és az alvás-szakambulanciai rendeléseken, de mindenki érzékelheti a környezetében és saját magán. Az elmúlt negyedszázadban a kommunikációs technológia olyan mértékű fejlődésének vagyunk a részesei és élvezői, amely a kapcsolatteremtés új dimenzióit hozza a mindennapjainkba – a közvetlen környezetünkkel és az egész világgal. kapcsolattartásra vagyunk beprogramozva: amikor úgy gondoljuk, hogy kikapcsolunk, akkor is az állandóan felfokozott várakozás izgalmi állapotában létezünk, így alvó állapotba kerülni – valljuk be – nem könnyen működik. hovatovább a fennmaradás, a siker kulcstényezője lesz, hogy ki milyen módon tudja a rendelkezésére álló 24 órát a legeredményesebben hasznosítani. Ez pedig – legalábbis napjainkban – leginkább az ébrenlét meghosszabbításával, az éjszaka rovására lehetséges. Egyre többen ismerik fel azonban: az alvás a globálisan versengő világban nemcsak a túléléshez szükséges, hanem az ádáz küzdelemben való helytállás, az eredményesség, a siker, valamint a lemaradástól való félelem és távolságtartás alapvető feltétele.


Az „Aludj többet!”, „Aludj jól!” ma nem szerepel a kívánatos életmódbeli lista élén, és az egészségügyi ellátás rendszerében sem található a létfontosságú feltételek vezető rangsorában. Ki kell mondanunk: az alvás az egészségünk egyik áldozata. Pedig a következményei közismertek.

Az alvásunk jobbításáért nemcsak az egészségügy, hanem számos szakterület is hozzájárul. Az alvásipar az egészségügyi ipar egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Globálisan ezeknek a termékeknek a piaca 2024-ben meghaladta a 95 milliárd dollárt. ahogy az emberek alvási minősége javul, emelkedik a termelékenység és az egészség is. Az alvás jövője magában foglalja a technológia fejlődését, és persze a munka és a pihenés, a test és a lélek optimális egyensúlyát. A Magyar alváskönyv 2. kiadását megjelentető Magyar Alvás Szövetség alapítói a magyarországi egészségügyi kultúra, az alvással kapcsolatos gyógyítás, a tudományos ismeretterjesztés, az oktatás és a képzés területén kiemelkedő tevékenységet folytató intézmények és szakemberek. Kezdeményezésükre és szervezésükkel 15 éve indult el Magyarországon az alváshoz kapcsolódó egészségügyi ismeretterjesztés új formája, a nemzetközi kapcsolatrendszer közreműködésével az alváskultúra széles körű megismertetését vállalták. A World Association of Sleep Medicine és a World Sleep Society partnereként meghonosították és minden évben magas színvonalú eseménnyé tették a World Sleep Day rendezvényeket, megteremtették a széles társadalmi bázisát ennek a fontos, az egészségügyhöz és az életmódhoz kötődő területnek. Európai standardok alapján kidolgozták az alvásminőség-mérés új módszereit, magyarországi alvásminőség-felmérést végeznek, és új szempontú foglalkozás-egészségügyi, munkaegészségügyi szűrési módszereket hoztak létre, kiemelten az elalvásos munkahelyi és közúti balesetek megelőzésére. Orvos és egészségügyi szakembereik teamben végzik munkájukat. Tevékenységüket a nemzetközi alvásszervezet kiemelkedőnek tartja, elsőként kapták meg Kelet-Közép-Európából a Distinguished Activity Award elismerést 2013-ban. Az alváskultúra erősítését céljául választott szervezet széles társadalmi nyitottságra épül, mindazoknak az összefogására, akik életük, munkájuk során szeretnének és tudnak tenni az alváskultúra erősítéséért.

Alapítók: Fusion Vital Hungary, Global Innovation és a szövetség orvosi központja, a Budapesti Alvásközpont/Benyovszky Orvosi Központ. A Magyar Alvás Szövetség vezetői: G. Németh György elnök, c. egyetemi docens, dr. Vida Zsuzsanna szakmai társelnök, Vada Gergely alelnök, Kovács Attila elnökségi tag.

Könyvünk írói szakterületük kiváló hazai képviselői. Elismerés a szerzőknek, külön köszönet a Semmelweis Egyetem kiadójának és a Galenus Kiadónak, dr. Szarvasházi Judit szerkesztőnek az igényes szakmai munkáért.

A kedves olvasóknak kívánjuk, hogy tanulmányozzák bölcsen és élvezettel az alvás könyvét, amellyel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a kellemes, pihentető alvásuk után szép napjuk legyen!

Jó éjszakát!


G. Németh György

c. egyetemi docens

Magyar alváskönyv, főszerkesztő

Magyar Alvás Szövetség, elnök

World Association of Sleep Medicine/Sleep World Society,

közép-kelet-európai koordinátor

gngy@gngy.eu

Részlet a ,,Magyar Alváskönyv 2.” c. könyvből.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...