Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor az anya szervezete a saját gyermekét támadja

Érdekességek2017. április 06.

Második trimeszteri spontán vetélés, halvaszületés, vagy amúgy teljesen egészséges újszülöttnél súlyos agyvérzés (NAIT) – mindezek esetében érdemes egy ritkán felismert, holott magas hatásfokkal kezelhető betegségre gyanakodni. Annak ellenére, hogy a NAIT nagyságrendileg minden ezredik terhességet érint, a pontos diagnosztizálása világszerte gyerekcipőben jár. Ez ellen küzd az angol Naitbabies non-profit szervezet március végi kampányában (NAIT Awareness Week).

Hazánkban is nehéz helyzetben van egy szülő, ha magzata a várandósság második harmadában minden előjel nélkül elhalt, vagy halott magzatot szült, vagy gyermekénél a születést követő néhány napban agyvérzést diagnosztizálnak, és tanácstalan az okokat illetően. Ilyen esetekben érdemes a NAIT-ra gyanakodni, amely jelenléte legtöbbször mind az orvosok mind a szülők előtt ismeretlen marad.


A NAIT a magzatok, újszülöttek betegsége

A NAIT rövidítés a magzati és újszülöttkori alloimmun thrombocytopenia (fetal and neonatal alloimmune thrombocytopenia, FNAIT vagy NAIT) kezdőbetűiből képzett műszó. A NAIT által okozott thrombocytopenia (a keringő vérlemezkeszám csökkenése) ugyan legtöbbször tünetmentes, de okozhat ún. középidős (13-23. hetes) spontán vetélést, vagy méhen belüli elhalást, továbbá az újszülöttben vérzést. „A súlyos NAIT legnagyobb veszélye az agyvérzés, amely 10 százalékban magzati, illetve újszülöttkori halálhoz vagy 20 százalékban tartós idegrendszeri károsodáshoz vezet” – mondja Prof. Dr. Pajor Attila, az MTA doktora, egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika). „Kevésbé súlyos esetben születést követően bőrvérzés, véraláfutások, a köldökcsonk vérzése jelentkezhet” – teszi hozzá Dr. Kállay Krisztián, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejttranszplantációs Osztály osztályvezető helyettes főorvosa. Ezekre a jelekre is érdemes figyelni, hiszen a NAIT a következő terhességet nagy valószínűséggel érintheti, és egyre súlyosabb formában jelentkezhet.

Hogyan alakul ki? 

Abban az esetben alakulhat ki a NAIT, ha az anya és az apa eltérő antigénekkel (human platelet antigen, HPA) rendelkezik, és a magzat az apa antigénjeit örökli. Ekkor az anya idegenként kezelheti a magzatot, amely ellen antitesteket kezd termelni. Ezek az ellenanyagok átjuthatnak a placentán, bejuthatnak a magzat véráramába, és megtámadhatják annak thrombocytáit. A thrombocyták a véralvadásban fontos szerepet játszó sejtes elemek, alacsony számuk esetén vérzésveszély áll fenn.

Hogyan állapítható meg a NAIT jelenléte?

Az összeférhetetlenséget az anya és az apa véréből állapítják meg. „Ehhez szükség van az anyai és az apai vérmintából a thrombocyta antigének genotipizálására, amelynek során kiderül, hogy a szülők mely thrombocyta antigéneket hordozzák. A thrombocyta-ellenes antitestek kimutatása pedig az anya savójából történik, sőt lehetőség van arra is, hogy egy keresztpróba során megállapítsuk, hogy a kimutatott antitest az apai thrombocyta ellen irányul-e” – ismerteti Dr. Gazdag Éva, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) szerológusa. A szerológus hozzáteszi, hogy az anyai antitestek a NAIT esetén a thrombocyták membránján lévő számos HPA antigén közül 80 százalékban a HPA-1 nevű antigénhez kötődnek. A magzat pl. akkor veszélyeztetett, amikor egy HPA-1b/1b nő partnere egy HPA-1a/1a vagy HPA-1a/1b férfi, és így HPA-1a antigént örökölt, mert ekkor az anya a számára idegen HPA antigén ellen antitesteket kezd termelni. „A tapasztalatok szerint a veszélyeztetettek 10 százalékánál következik be ellenanyag termelés, és így az újszülöttek egy ezrelékében alakul ki NAIT” – mondja Prof. Dr. Pajor.

Milyen gyakoriságú?

Az OVSz Közép-magyarországi Regionális Vérellátó Központjában évente nagyságrendileg 25 NAIT-gyanús esetet vizsgálnak, ami töredéke a valós esetszámnak (a KSH adatai szerint tavaly 93100 gyermek született, így ekkor hazánkban közel 100 újszülöttet érinthetett a NAIT valamilyen formában). Becslések szerint Magyarországon évente kb. 9-10 csecsemő szenved károsodást vagy hal meg a NAIT által okozott agyvérzés következtében.

Hogyan lehet kezelni?

Azoknak, akiknek a vizsgálat igazolta, hogy a NAIT esetükben fennáll és korábbi terhességüket ez érintette, több kezelési lehetőségük is van annak érdekében, hogy a magzati kockázatot csökkentsék a következő terhesség során. Jelenleg a legelfogadottabb eljárás a várandósság 16-30. hetétől kezdődően heti rendszerességgel adott intravénás immunglobulin, melyet kortikoszteroiddal lehet kiegészíteni. „A rendkívül drága gyógymód magas hatásfokkal bír, de hangsúlyozni kell, hogy magának az immunglobulin és a kortikoszteroid kezelésnek is lehetnek szövődményei” – foglalja össze Prof. Dr. Pajor.

Megfelelő terhesgondozással jó eséllyel meg lehet védeni a babát az antitestektől, ennek ellenére az újszülött szoros monitorozására van szükség. „Az anyai antitestek a szülés pillanatától már nem jutnak át a csecsemőbe, így egyre csökken az antitest mennyisége, az egészséges csontvelő pedig pótolja a vérlemezkéket, így elméletileg egy héten belül emelkedni fog a számuk” – mondja Dr. Kállay. A gyermekhematológus főorvos hozzáteszi, hogy a thrombocyták számát eleinte gyakran, később ritkábban kell ellenőrizni, és növekedésük esetén teendő nincsen. Csökkenés, vagy nagyon alacsony thrombocytaszám esetén azonban szükség lehet az újszülött kezelésére (thrombocyta transzfúzió, prednizolon, immunglobulin).

Naitbabies: az információs platform

A 2011 óta működő angol Naitbabies non-profit szervezet évről évre egy hetet (NAIT Awareness Week) szervez március 25. és 31. között annak érdekében, hogy minél több szülő, orvos, szülésznő megismerje a NAIT-ot, illetve szűrésének és kezelésének módjait. „A figyelemfelkeltésen túl célunk, hogy az érintett családokat ellássuk információval, valamint, hogy megteremtsük azt a platformot, ahol a sokszor magukra maradt szülők megtalálhatják azokat a szakembereket, akik segíteni tudnak nekik igen magas rizikójú terhességük során” – mondja Thea Palmer, a Naitbabies non-profit alapítvány alapítója, megbízott elnöke. A szervezetnek a világ minden tájáról vannak tagjai, képviselői folyamatosan kapcsolatban állnak olyan orvosokkal, akik naprakészek a kezelést illetően.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.