Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amikor semmi nem jön össze – túlélőtippek

Érdekességek2024. július 12.

Reggeli veszekedés, a mosógéphiba, a beteg gyerek és kimondhatatlanul rossz hangulat… Amikor csőstől jönnek a gondok, és még a munkahelyen sem lehet megúszósan csinálni. Egy nehéz napon pozitívan?

1. A problémák viszonylagosakNem érdemes túldramatizálni. Végül is egy rossz nap nem más, mint várhatóan kedvezőtlen kimenetelű, kisebb jelentőségű események sorozata. Vannak ennél sokkal nagyobb csapások, amik akár meg is történhettek volna, mégsem ütöttek be.

2. Egyszerre csak egyet lehet megoldaniHa mindent egyszerre kell megoldani, akkor az aktuális problémaegyüttes tutira betemet. Külön-külön viszont kezelhető kis csomagokká válnak. Innentől már csak a kezelés helyes sorrendjét kell kialakítani. Mennyire súlyos ez a gond? Ennyire sürgős? Hátha mégsem – hogyan tudnám megoldani?

3. Néhány lépéssel messzebbre menni a problémátólHa pár lépés távolságról szemlélik az adott problémát (nem azonnali felháborodással, hanem kissé mérsékeltebb érzelmekkel gondolkodva), könnyebben jön a megoldás. S ha megoldódott a probléma, akkor utána könnyebben lehet a jó feszültséglevezetőket is megtalálni.

4. Problémamegoldás szüneteltetése: néha segít, elvonjuk a figyelmetElvonhatja a folyton az adott problémákra irányuló figyelmet egy rövid séta a szabadban, némi egyéb testmozgás, telefonálás egy megértő baráttal, társsal, esetleg egy kellemes zeneszám meghallgatása. Ezek az apró momentumok segíthetnek elűzni a sötét gondolatokat, legalábbis egy rövid időre – de lehet, hogy épp eközben keletkeznek „mentő gondolatok”.


Egy másik egyszerű technika: csukjuk be a szemünket, és gondoljunk életünk egy kellemes pillanatára, eseményére, és koncentráljunk egy darabig arra. Ez a módszer azon felül, hogy nyugodt perceket szerez számunkra, és a lelki nyomás alól pillanatnyilag felszabadít, jobb közérzetet biztosít a későbbiekben is. A leggyakrabban lehetővé teszi, hogy ne érezzük magunkat beszorítva a negatív gondolatok által meghatározott lelkiállapotba.

5. Félig tele, félig üresA problémák megoldhatók, és sokat lehet tanulni megoldásából, még ha nagyobb erőfeszítést is igényel. Ennek szellemében érdemes ismételgetni, és meggyőzni az elmét arról, hogy „egy kis erőfeszítéssel túljutok rajta” vagy „nagyobb az esély, hogy sikerrel járok, ha teszek az ügy érdekében valamit, mintha csak folyton arra gondolok: nem fog menni, túl nehéz számomra megoldást találni”

6. Fel a fejjel! (A szó szoros és átvitt értelmében is)A testtartás és lelkiállapot nagy hatással van egymásra. A rossz testtartás nagyobb veszély a balszerencsés napokon, nyomott hangulatkor. Ám a testtartás megváltoztatásával befolyásolni lehet az érzelmeket. Egyenes hát, felszegett fel, nyílt tekintet és fürgébb mozdulatok megnövelik a hatékonyságot, és javítják a hangulatot. És nem szabad megfeledkezni a mosolyogásról sem, még ha a napi gondokkal van tele. Mosolyogva könnyebben jönnek a megoldások, könnyebben lehet segítséget kérni, ráadásul ugyanannyi jót teszünk vele magunknak, mint másoknak…


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.