Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Amit a hozzátáplálásról tudni kell

Érdekességek2017. május 17.

Hozzátáplálás – mikor kezdjük, megfőzzük vagy inkább a boltban vásároljuk meg babánk ételét? Ízesítsük a kicsi ebédjét vagy jobb, ha csínján bánunk a fűszerekkel? Ezer és ezer kérdés, amit nem árt tisztáznunk! 

A következőkben a hozzátáplálással kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre keresünk válaszokat szakértőnk segítségével.

Mikor kezdjük?

A babák emésztőrendszere a 4. és 6. hónap között éri el a megfelelő fejlettséget, a hozzátáplálást tehát ebben az időszakban kezdhetjük meg – magyarázza a gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A mai ajánlások a gyermek 6 hónapos koráig kizárólagos szoptatást javasolnak, ennél tovább valóban nem szabad várnunk az új ételek bevezetésével. Lehetőség szerint a hozzátáplálást még a szoptatás időszaka alatt kezdjük meg, így az anyatej védőfaktorai segíthetnek az allergiás reakciók megelőzésében.

Bolti vagy házi?

A készen vásárolható bébiételek utazások alkalmával nyújtanak nagy segítséget, de használhatjuk őket például az otthon elkészített fogások mellé köretként is. A kész bébiételek szigorú előírások szerint készülnek, a baba életkorának megfelelő összetevőket tartalmazzák. Az otthon készített fogások valamivel kisebb költséggel valósíthatók meg, és mindig a gyermek szája íze szerint alakíthatjuk az összetevőket. Érdemes mindkét változatot megkóstoltatnunk, ebben a kérdésben valószínű, hogy gyermekünk dönt majd.


Ízesítsük-e a babaételeket?

Kezdő szülőként aggódva figyeljük, vajon elnyeri-e gyermekünk tetszését az első bébiétel. A kezdeti kudarcok után se csüggedjünk, az étel elutasításának ugyanis több oka lehet. Az elválasztást fokozatosan kezdjük, az első falatokat szoptatás után egy-két kanállal kóstoltassuk meg a picivel, így előfordulhat, hogy egyszerűen nem éhes. Érdemes hetekkel később visszatérni a „nemszeretem” ételekre, elképzelhető, hogy akkor jóízűen elfogyasztja majd.

Minden babának meg kell tanulnia a kanállal történő étkezést, ez gyermekenként eltérő hosszúságú időt vehet igénybe. A tanulási folyamatot segíthetjük azzal, ha kezdetben csak a gyümölcsök (alma, őszibarack) levével kínáljuk meg, a pépes ételek kóstoltatása csak ezt követően történjen.
A gyümölcsök természetes formában is tartalmaznak gyümölcscukrot vagy más néven fruktózt, mely kellemes, édes ízt biztosít a baba ételeinek. A főzelékeket a baba számára a már jól ismert anyatejjel hígítva szintén kellemes ízű ételt készíthetünk számára. Külön sózásra, édesítésre éppen ezért a kezdeti időszakban nincs szükség.

Allergének az étlapon

Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbi időpontra tevődött át a glutén bevezetésének időpontja.

Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént az élet 17. és 24. hete között, kis mennyiséggel kezdve adjuk.

A gluténtartalmú élelmiszerek fokozatos bevezetésével a „lisztérzékenység”, a coeliakia kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már coeliakiás beteg.

Mi a glutén?

A búza, árpa, rozs, zab fehérjéje, amely a mindennapi étkezésben, a szervezet számára fontos energiát szolgáltató élelmiszerekben, a cereáliákban fordul elő. Olyan esetekben, ha a gyermek szervezete nem képes a gabonafélékben lévő fehérjét, a glutént megemészteni, akkor „lisztérzékenység”, coeliakia alakul ki. A glutén megfelelő időben történő bevezetése segíti nemcsak a gyermek sokoldalúbb táplálkozását, de a coeliakia és a gabonaallergia kialakulásának csökkenését is.

Mikor adhatunk tehéntejet a babának?

Az ételallergiák megelőzéséért sokat tehetünk, ha az allergizáló összetevőket később vezetjük be a baba étrendjébe. Különösen azokban a családokban fontos erre ügyelni, ahol előfordul allergiás betegség. Mivel a tehéntej gyakran okoz allergiát, fogyasztását egyéves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Főzelékek készítéséhez egyéves kor alatt használjunk inkább anyatejet vagy tápszert.

Meddig főzzünk külön a kicsiknek?

A baba a hozzátáplálás megkezdését követő fél évben, nagyjából 6–12 hónapos kora közt számos új ízt ismer meg. Egyszerre csak egy új ételt vezessünk be, így könnyen azonosíthatjuk az étel fogyasztását követően esetleg jelentkező szokatlan tünet (kiütés, hasmenés) okát. Különösen többgyermekes családokban gyakori, hogy a legkisebb is azt az ételt szeretné fogyasztani a közös étkezések során, amelyet a testvérei. Itt is fontos, hogy figyelembe vegyük az egyéni különbözőségeket. Vannak babák, akik már hat hónaposan kinézik a szüleik szájából a falatot, mások még kétévesen is a babaételeket szeretik. Ha úgy látjuk, hogy a kicsi szívesebben fogyasztja a nagyobbaknak készített ételeket, és életkora engedi, készítsük el számára is ugyanazt a fogást, néhány apró változtatással. A kicsinek szánt ételeket fűszerezzük kevésbé, tehéntej helyett főzzük tápszerrel vagy anyatejjel. Egy év közeli gyermeknél, ha módosítunk a család többi tagja számára készült ételek összetevőin, a kicsit is bátran kínálhatjuk belőle. Ilyen esetekben fontos, hogy zsír helyett olajat használjunk, és az étel ne legyen se túl sós, se túl fűszeres. Kipróbálhatunk olyan egészséges fogásokat is, amelyeket a kicsi is nyugodtan fogyaszthat. Ez lehet akár grillezett hús sok friss zöldséggel, de készíthetünk párolt ételeket is.

Így készíts egészséges és finom ételeket a babádnak!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.