Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Antibiotikum: barát vagy ellenség?

Érdekességek2019. március 15.

Hazánkban évente a felnőttek 1, a gyermekek 2 doboz antibiotikumot vesznek be, az elmúlt években minden magyar lakosra átlagosan egy doboz antibiotikum jutott, ezzel hazánk a középmezőnybe tartozott Európában. Dr. Sal Péter gyermekorvos, homeopata szerint a legnagyobb sorskérdések között kell kezelnünk az antibiotikum-használatot, hiszen az az 500 ezer tonna antibiotikum, melyet az emberiség elfogyaszt 1 év alatt, megjelenik a világunkban, természeti környezetünkben. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ezzel olyan kórokozókat termelünk ki, melyek le fognak győzni minket.  
A gyermekek kiemelkedően sok antibiotikum-terápiában részesülnek, 2015-ben hazánkban például minden 0-5 éves átlagosan 2 doboz antibiotikumot kapott. A mezőgazdaság, az állatgyógyászat négyszer annyi antibiotikumot használ, mint a humán gyógyászat. A humán felhasználás kb. 90%-a járóbeteg ellátásban történik. Magyarországon a nyugati megyék majdnem fele annyi antibiotikumot használ, mint a keleti megyék.

„A légúti fertőzések 90%-a vírusos eredetű, tíz légúti betegből csak egynek kellene antibiotikumot adni. Minél több antibiotikumot használnak az emberek egy földrajzi egységen belül, annál gyakoribb a rezisztencia, azaz az antibiotikummal szembeni ellenállás. Hazánkban nem kellene, hogy rosszak legyenek a rezisztenciaadatok, de hiába használunk kevés antibiotikumot, azokat igen rosszul tesszük, ez okozza a rezisztencia növekedését” – magyarázta Dr. Sal Péter.

„Az elmúlt 25 évben csak néhány antibiotikumot fedeztek fel, új gyógyszercsoport nem jelent meg ezen a területen, pedig nagy szükség volna rájuk, hiszen az EU-ban évente 25-33 000 beteg hal meg a rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. Amellett, hogy ezek a betegségek szenvedést okoznak, súlyos pénzügyi következményekkel is járnak társadalmunk számára.

A gyógyszerrezisztens fertőzések költségei évente mintegy 1,5 milliárd eurót tesznek ki az Unióban, a megnövekedett egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés miatt. Alexander Fleming a penicillin felfedezésével megváltoztatta a modern orvostudományt, a XX. század utolsó évtizedeitől azonban az antibiotikumok túlzott és nem megfelelő használata vált gyakorivá. 70 évvel ezelőtti bevezetésük óta az antimikrobiális szerek – szűkebb értelemben az antibiotikumok – drasztikusan lecsökkentették a fertőző betegségek okozta halálesetek számát.

Mindazonáltal maga Fleming volt az, aki látta az első antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat és figyelmeztetett, hogy ne alkalmazzunk penicillint, hacsak nincs megfelelően diagnosztizált indok a használatára. Tekintettel a kritikus helyzetre, az Európai Bizottság 2001-ben uniós stratégiát indított az emberi, állati és növényi egészséget is érintő antimikrobiális rezisztencia veszélyének leküzdésére. A homeopátiás gyógymód több, mint 200 éve szolgáltat jó tapasztalatokat a fertőzések kezelésében, és ebből az első 100 év az antibiotikumok előtti korszakban telt el.” – tette hozzá Dr. Sal Péter.

 
Az alapellátásban az antibiotikumok felírásának leggyakoribb oka a felső légúti megbetegedések. Mivel ezeknek a fertőzéseknek csak kis hányadát okozzák baktériumok, nem megfelelő gyakorlat rutinszerűen antibiotikummal kezdeni a felső légúti fertőzések kezelését.[1]. Ha ezen megbetegedések kezelésében első terápiaként, az első néhány nap alatt homeopátiát alkalmaznának, az antibiotikumok felhasználása jelentősen csökkenne, ami támogatná az EU antimikrobiális rezisztencia elleni stratégiájának megvalósulását.

Ezt a tapasztalatot epidemiológiai kutatások is alátámasztják. Franciaországban homeopátiás és konvencionális háziorvosi praxisok eredményeit vizsgálták izom és csontfájdalmak, felső-légúti fertőzések, alvászavar, szorongás és depresszió esetén több mint 8500 betegen, 800 háziorvos bevonásával. Felső-légúti fertőzések kezelésekor a homeopata orvosok 57%-kal kevesebb antibiotikumot írtak fel. A páciensek betegségének lefolyása hasonló volt, mint a konvencionális praxisokban, gyógyulási esélyeik nem csökkentek, miközben jóval kevesebb antibiotikumot kapott a szervezetük.[2].


[1] https://docplayer.hu/3004938-Antibiotikum-terapias-konszenzusnyilatkozat.html
[2] Az EPI3 kutatás felső-légúti fertőzések részeredménye: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24646513

További információkért ide kattints!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Rotavírus-fertõzés

2026. október 18.

A rotavírusok a csecsemõk és a kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozói világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertõzõdik, és a betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik.

A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, mivel náluk nehezebb a folyadék pótlása, és emiatt könnyen kiszáradhatnak. A rotavírus-fertõzés felnõtteket, különösen idõs embereket is érinthet, ám a kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást.

Mik a fertõzés fõbb tünetei?

Rövid, pár napos lappangási idõ után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és hányás, amely 3-7 napig is eltarthat. Ez napi 5-10 (vagy akár több) vizes széklet ürítését jelenti. A csecsemõk és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké. A folyadékvesztés egyik jellegzetes tünete a súlyvesztés. Az ürített vizelet mennyisége csökken, a bõr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhetõ lesz, a szem aláárkolttá/karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüpped, a láz magasra szökik, ritkán tudatzavar, lázgörcs is kialakulhat. A rotavírus- fertõzésbõl a legtöbb beteg meggyógyul, de a súlyos folyadék- és sóvesztés következtében - fõként a csecsemõ - könynyen kiszáradhat. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelõen, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmuszavarhoz, és akár halálhoz vezethet.

Retró fogyi-torna mindenkinek

2026. október 17.

Ki tudja velem dúdolni: "Egy kicsi mozgás, mindenkinek kell, a karosszékbõl álljanak most fel!" - Te is? Akkor bizony itt az idõ egy kis retró tornára, így harminc felett. Segítünk egy klassz fogyasztó torna gyakorlatsorral! Semmi sztárhangulat, ez tényleg eredeti Müller Kati féle torna!

"Majd hétfõtõl fogyózom!" - fogadkozunk, a baj csak az, hogy ez a fogadalom minden hétvégén elhangzik. Másik kényelmes módszer a fogyasztógépek használata, amely drága, viszont gyakran eredménytelen.

Aki valóban szabadulni szeretne felesleges kilóitól, annak be kell látnia, hogy az akaraterõt semmi nem pótolhatja.
Az elsõ lépés a fogyáshoz vezetõ úton a szigorú önvizsgálat.

Négy dolgot érdemes tisztázni.
- Milyenek a táplálkozási szokásaim?
- Naponta mennyit és milyen formában mozgok?
- Mennyi a súlyfeleslegem?
- Lesz-e elég kitartásom?
Ha ezekre a kérdésekre õszintén válaszolunk, rögtön kiderül mi az, amin változtatnunk kell. Tartós súlycsökkenést csak akkor érhetünk el, ha az étkezési és testedzési program elõírásait következetesen, sõt szigorúan betartjuk. A helyes táplálkozásról elegendõ ismerettel rendelkezünk - csak emlékeztetõül: