Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ártalmas is lehet az ízületek túlzott védelme?

Érdekességek2018. január 14.

Az ízületeket nem kell feltétlenül kímélni, a mozgásszegény életmód ugyanannyira veszélyes lehet, mint a túlzott igénybevétel. A sportbalesetek, sérülések ellen védelmet jelenthet az ízületek természetes mozgásterjedelmének megőrzése, amit rendszeres testmozgással lehet elősegíteni. A tévhitekkel ellentétben nem minden esetben a kerékpározás és az úszás a legjobb sportok az ízületek számára, fontosabb, hogy mindenki a korának és edzettségi állapotának megfelelő testmozgást végezzen – mondta Dr. Horváth Nikoletta, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi tanársegédje.

Ha valaki – életkortól függetlenül – szabadidősportolásba kezd, fontos, hogy úgy építse be a testmozgást a mindennapjaiba, hogy ne kényszerüljön azt túlterhelés miatt abbahagyni – hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Nikoletta. A sportolás közben vagy után fellépő fájdalmak esetén meg kell különböztetni a betegségre utaló vagy azt kísérő fájdalmat az ún. jó fájdalomtól, például az izomláztól – mondta. Ha egyetlen ízülettel van probléma, nem kell feltétlenül az összes többit is kényszerpihenőre ítélni, az ízületeknek ugyanis az árt a legjobban, ha nem használjuk őket, mivel az ízületek és a gerinc védelme érdekében fontos megőrizni a veleszületett mozgásképességet. A sportbalesetekkel, az ízületek, szalagok, csontok sérülésével szemben védelmet adhat az izomerő fejlesztése mellett az ízületek és a gerinc mozgásterjedelmének megőrzése, az izmok megrövidülésének megakadályozása, és a koordináció fejlesztése. Ezért rendkívül fontos a bemelegítés és a levezetés, valamint a megfelelő technikával hosszan végzett alapos nyújtás – figyelmeztet a tanársegéd.

A biciklizés sem jó mindenkinek

Az ízületkímélő sportolásról a legtöbb embernek az úszás, kerékpározás és séta jut eszébe, azonban ma már más lehetőségek is léteznek. A kerékpározás bizonyos esetekben akár jelentős térdfájdalmakat is okozhat – figyelmeztet Dr. Horváth Nikoletta. Kiemelte, hogy az ortopéd szakorvosok körében még nagyon sok hasonló, mára megcáfolt tévhit él, ráadásul az interneten is káros jótanácsok terjednek. Ilyen például az, hogy ha egy gyereknek gerincferdülése van, akkor úsznia kell, és nem vehet részt testnevelésórákon. Ezzel szemben ahelyett, hogy betegségtudatot alakítanának ki bennük, az adekvát kezelés és rendszeres orvosi kontroll mellett inkább őket is ösztönözni kellene a számukra megfelelő és örömteli sportolásra – javasolta.


Egyénileg kell megállapítani a legmegfelelőbb mozgásformát

A sok ugrálással, az ízületeket érő ismétlődő ütésekkel (futás), ütközésekkel (csapatjátékok, pl. kézilabda, futball, kosárlabda) és balesetek kockázatával járó (síelés, snowboard, lovaglás) sportok hosszú távon nagyobb eséllyel vezethetnek porckopáshoz, szalag- és izomsérüléshez. Ugyanakkor az, hogy egy mozgásforma mennyire terhelő, és hogyan tehetjük kíméletesebbé valaki számára, függ az életkortól, a korábbi és jelenlegi fizikai aktivitástól, testsúlytól, és egyéb meglévő betegségektől – mondta a tanársegéd. Kitért rá, hogy az edzőtermekben ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésre, az idősebbek számára is bármikor elkezdhető gerinctornáktól a szinte katonai kiképzést imitáló edzésekig. Azt, hogy kinek, milyen sport a legmegfelelőbb, hozzáértő edző, illetve gyógytornász vagy sportvégzettségű szakember segítségével érdemes kiválasztani – javasolta.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.