Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az álmok segítenek a traumák feldolgozásában

Érdekességek2020. január 11.

Fotó: 123rf.com

Mindenki szokott álmodni, még az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk – hívja fel a figyelmet Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása

Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A kiegyensúlyozott emebreknek nincsenek rémálmaik?

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.


Az álmokat meg lehet fejteni, de…

Nincs olyan módszer, amivel fel lehet fejteni az álmok egyértelmű jelentését. A konkrét élethelyzet, illetve a meglévő tapasztalatok birtokában azonban le lehet vonni következtetéseket. Az értelmezés tehát személyre szabott, nincs az az álmoskönyv, ami mindenkinek egyformán válaszokat ad – hangsúlyozza Dr. Bódizs Róbert.

A tudatos vagy világos álmodók tisztában vannak azzal, hogy az éppen elképzelt álom nem valóság. Ezt a készséget a homloklebeny egy része váltja ki, és elsajátítható, sőt laboratóriumi körülmények között ki is váltható. A tudatos álmodók képesek befolyásolni az álmukat, így elméjükben egy szürreális, mégis részben saját maguk által irányított történet bontakozhat ki.

A felejtés oka

Az álmokat egyetlen pillanat alatt el lehet felejteni, hiszen nem is az a funkciójuk, hogy felidézzék őket, anélkül is elvégzik feladatukat. Az idegrendszer számára igen megterhelő lenne, ha minden héten több órányi álomra kellene emlékeznünk – mondja a szakember, hozzátéve, hogy a rögzítésért felelős noradrenalin termelése éjszaka lecsökken, ez az oka a felejtésnek. Aki mégis szeretne emlékezni az álmaira, érdemes például szabadsága alatt egy-két órával többet aludnia, és spontán módon, nem pedig ébresztőórára kelnie. Így a REM fázist nem szakítja meg az ébresztés, és jut idő az álmok teljes történetére.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Kutatás: a társas támogatás 30 százalékkal növeli az edzésidőt

2025. május 29.

Ezért működik jobban a közösségi edzés

A legfrissebb kutatások szerint azok, akik közösségben sportolnak, motiváltabbak, kitartóbbak, sőt, lelki támogatást is kapnak. A közösség ereje nemcsak a sportban, hanem a mindennapi életben is érezhető. A szakértő szerint a siker kulcsa az őszinte törődés, a rendszeres visszajelzés és a közös kihívások.

Egy 2024-es tanulmány szerint a társas támogatás 30%-kal növeli az edzéssel töltött időt, és a tagok önbizalma is nő általa. Az online közösségek hatékonyságát szintén alátámasztják a kutatások.

„Talán mindenki ismeri az érzést, amikor a nyár közeledtével elhatározzuk, hogy rendszeresen edzünk, életmódot váltunk. Sokszor azonban a kezdeti lelkesedés hamar elfogy, különösen, ha egyedül próbálkozunk” – emlékeztet Fodor Réka fitneszedző, a Barackcsapat alapítója.

Miért olyan nehéz egyedül edzeni?

„Amikor egyedül edzünk, könnyebb elveszíteni a motivációt, hiszen senki nincs mellettünk, aki egy nehezebb nap után segítene új lendületet találni” – magyarázza Fodor Réka, aki történelem és kommunikáció-média szakos végzettsége mellett kezdett bele az edzői karrierbe. Hosszú éveket töltött azzal, hogy farizmát építse, egyedi módszertant fejlesztett ki a nők számára. A Covid-járvány idején alapította meg a Barackcsapatot, amely mára több mint 10.000 + nő számára nyújt nemcsak edzéseket, recepteket és életmódváltást, hanem valódi közösségi élményt is. Réka módszerének sikeressége révén elérte, hogy a Barackcsapat Magyarország legnagyobb női online edzés közössége és platformja. De mint elmondja ez több, mint egy edzésprogram, vagy életmód platform…

„Egy jól működő közösségben a fejlődés túlmutat a fizikai változáson. Azt látom, hogy a közösségi támogatás hatására a tagok önbizalma is növekszik. Többen elmesélték, hogy ennek köszönhetően más életcélokat is kitűztek, bátrabbak lettek, jobban hisznek önmagukban. Amikor másokkal együtt edzünk, egy láthatatlan energiamező jön létre, ami mentálisan is támogat.”

A halállal kapcsolatos tabutémák ledöntése is feladata az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoportjának

2025. május 28.

Mindenkit érint, de senki sem szeret beszélni róla. Az elmúlás és annak körülményei vannak az SZTE Életvégi Méltóság Munkacsoport tevékenységének fókuszában, amely júniusban konferenciát szervez a témában.

A WHO definíciója alapján a palliatív ellátás: „a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.”

Magyarországon az életvégi támogatás egyik szervezett formája a hospice-palliatív ellátás, amely elsősorban daganatos betegek számára biztosítja életük utolsó szakaszában a méltóságteljes, fájdalommentes életet, figyelembe véve testi, lelki, szociális és vallási szükségleteiket és a hozzátartozók támogatását. Az Életvégi Méltóság Munkacsoport a Szegedi Tudományegyetem több intézetében, illetve klinikáján dolgozó, az életvégi ellátás fejlesztésében elkötelezett önkéntesekből jött létre, feladata az életvégi ellátás különböző aspektusának fejlesztése, egyebek mellett  képzések elősegítése, kutatás, jogi segítségnyújtás megszervezése, etikai kérdések felvetése, társadalmi párbeszéd elősegítése a témáról, a betegellátás fejlesztésére irányuló lobbitevékenység, társadalmi érzékenyítés.

– Fontos célunk még, hogy az oktatásban is egyre inkább megjelenjen az életvégi méltóság kérdése, hogy az egyetemi hallgatók már a képzésük során halljanak az életvégi tervezéssel, haldokolással, halállal kapcsolatos témákról. Ha képzésről beszélünk, akkor a kutatás sem hagyható figyelmen kívül. Egyre több szakdolgozó és TDK hallgató keres meg minket, hogy szívesen vizsgálná ezt a témát. Alapvetően kevés a hazai vizsgálat ebben a témában, így bőven van mit feltárni – tudtuk meg Dr. Kassai Szilviától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet adjunktusától.

Közös célként fogalmazódott meg egy intézményesített fekvőbeteg hospice ellátás létrehozása. Ennek megvalósításához az erőforrások előteremtése komoly kihívást jelent, de a szakmai összefogás, az elköteleződés és a hosszú távú tervezés lehetővé teheti, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljenek ennek a fontos ellátási formának a megvalósításához Csongrád-Csanád vármegyében.

Melanóma – Az ABCDE szabályon kívül fontos a rút kiskacsa jel

2025. május 28.

Fontos beszélni a melanóma korai felismerésének jelentőségéről, ami jelentősen növeli a gyógyulás esélyét. Ennek kapcsán dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza nem csak az ismert ABCDE kritériumrendszerre hívja fel a figyelmet, de az úgynevezett rút kiskacsa szabályra is. Ennek értelmében minden olyan jelre, tünetre fel kell figyelni, ami megkülönbözteti az adott bőrképletet az anyajegyek többségétől.

A korai felismerés kulcsa az ABCDE szabály

A melanóma és minden egyéb bőrdaganat gyógyításának egyik kulcskérdése a korai felismerés, hiszen az idejében történő sebészi eltávolítás általában teljes gyógyulást eredményez. Minden változást, gyanús jelet bőrgyógyásszal ajánlatos ellenőriztetni, és sok anyajegy esetén érdemes teljes testtérképes anyajegyszűrésen is részt venni. Emellett segítségünkre lehet az ún. ABCDE kritérium rendszer is, amely abban segít, hogy az önvizsgálatok során milyen változásokra kell felfigyelni és megmutatni azokat az orvosnak.


A = aszimmetria


Ha a bőrképlet, az anyajegy formája nem szimmetrikus kör vagy ovális alakú, az már gyanús jel lehet.


B = border (határ, szegély)


Érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozik az anyajegy formája, szegélye elmosódik vagy éppen ellenkezőleg, kifejezetten éles határral különül el a bőrtől, esetleg a szélek mentén nyúlványok keletkeznek.


C = color (szín)


Fel kell figyelni az anyajegyek színének megváltozására, ha sötétedik vagy világosodik egy anyajegy. Feltűnhet a részben vagy egészében több színt (fekete, barna, kék, rózsaszín, fehér) tartalmazó anyajegy, vagy ha világos udvar alakul ki az anyajegy körül.


D = diameter (átmérő)


Alapvetően a fél centiméternél nagyobb anyajegyek magukban hordozzák a veszélyt, de orvoshoz kell fordulni, ha az anyajegy növekedésnek indul.


E = evolving (fejlődés, alakulás)


Gyakorlatilag bármilyen jellegű átalakulása az anyajegynek felkeltheti a gyanút, a fentieken kívül például, ha egy korábban lapos anyajegy előemelkedővé válik vagy, ha viszketni vagy vérezni, váladékozni kezd. Ilyenkor mindenképpen bőrgyógyásszal kell ellenőriztetni.

Rút kiskacsa: minden gyanús, ami különböző

Az ABCD szabályt 1985-ben alkották meg, majd 2004-ben bővült ki az ellenőrző lista ABCDE leírássá. Ehhez társult később a „rút kiskacsa” jel, amely a különbözőségre épít. A megfigyelések szerint ugyanis egy-egy személy egészséges anyajegyei mind színükben, mind méretükben, formájukban hasonlítanak egymásra, akkor is, ha kissé szabálytalanok. Ami nem igazodik a többihez, az gyanús lehet még az önvizsgálatok során is. Ezzel válhat teljessé a lista. Az angol éppen ezért az „ugly duckling” jelenséget gyakran „funny looking”-nak (furcsa kinézetű) is nevezik, így az F kezdőbetű illeszkedhet az ABC-s megnevezés végére.