Az Elhízás Világnapja
Érdekességek2025. április 01.
A kilókkal együtt a diabétesz, a szívelégtelenség, a rosszindulatú megbetegedések, de a mentális betegségek kockázata is megugrik
A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások – hívták fel a figyelmet szakorvosok az Elhízás Világnapján. Az obezitás pusztító következményei tehát számos szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását, amely több szakterület együttműködését is igényli. A világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány idén az egészségügyi ellátórendszerek, a kormányzatok, az élelmezési láncok, valamit média és a társadalmi környezet szerepére fókuszál, melyek nagyban befolyásolják az elhízással élők küzdelmét a plusz kilókkal. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hiszen már akár 5%-os testtömegcsökkenéssel is mérsékelhetjük az elhízás egészségügyi kockázatait.
A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság friss, daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentése, mely szerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, ennek fő okaként pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az obezitás egyre inkább növekvő tendenciáját említi. A számok valóban nem kedvezőek: hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, míg a magyarok közel 24%-a elhízott – szemben a 2014-ben mért 20,6%-kal. A probléma persze világszintű, hiszen a becslések szerint 2035-re a Föld minden negyedik lakóját érinti majd az obezitás, a gyermekkori elhízás pedig megdöbbentő, 100%-os növekedést mutat majd 2020-hoz képest. A március 4-i Elhízás Világnapjához kapcsolódva a Semmelweis Egyetem közreműködésével szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol neves szakemberek segítségével járták körbe ezt a komplex orvosszakmai megközelítést igénylő egészségügyi kihívást.
„Érdemes leszögezni, hogy sokszor még az sem fekete-fehér, hogy pontosan milyen kritériumok mentén határozzuk meg az obezitást, ráadásul ebben a kérdésben gyakran tör pálcát a páciensek felett a környezetük is. Általánosságban túlsúlyosnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 25 kg/m² felett van, 30 kg/m² felett pedig már elhízásról beszélhetünk. Emellett azonban figyelembe kell venni például a derékkörfogatot is, mely a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. A számok mögött pedig többek között genetikai, környezeti, fiziológia, életmódbeli, de akár még kulturális tényezők is állhatnak, vagyis a probléma jóval komplexebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk” – hangsúlyozta az eseményen Prof. Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító-elnöke, valamint a Klinikai obezitológia című egyetemi tankönyv szerzője és főszerkesztője.
Az egész szervezet súlyos árat fizet a plusz kilókért
Miközben tehát az elhízásbetegség diagnosztizálásának gyakorlatában sincs teljes konszenzus, egyre több kutatás támasztja alá, hogy az elhízás nem elszigetelt probléma, hanem számos súlyos szövődmény megjelenésében játszik meghatározó szerepet. Ez nemcsak az érintettek mindennapi életminőségét befolyásolja, de sajnos végzetes következményekkel is járhat: évente több mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében kialakuló betegségek miatt. „Sajnos még felsorolni is nehéz az obezitás életveszélyes szövődményeit, hiszen ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 90%-a túlsúllyal vagy elhízással él, illetve a túlsúllyal jelentősen nő a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata is. Arról sem beszélünk eleget, hogy a csontozatot és az izomzatot ért terhelés krónikus elváltozásokkal és komoly fájdalmakkal jár” – mondta el az eseményen Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.
A legsúlyosabb következmények között említhetjük ugyanakkor a daganatos megbetegedéseket, melyek egyre komolyabb egészségügyi krízist okoznak hazánkban. Az elhízás 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll bizonyítottan összefüggésben. „Ezek közé tartozik például a gyomorrák és a májrák is, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30-40%-ánál játszik szerepet az elhízásbetegség, és azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot” – hangsúlyozta Prof. Dr. Dank Magdolna onkológus, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója.
A nőket gyakrabban érinti a stigmatizáció
Ehhez érdemes hozzátenni,hogy a rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint az elhízással élő fiatal nők háromszor nagyobb eséllyel tapasztalhatnak termékenységi problémákat későbbi életük során. A nőket emellett fokozottan érinti a testsúlyukkal kapcsolatos stigmatizáció: gyakrabban válnak negatív kommentek célpontjaivá a különböző közösségi média felületeken, a társadalom szigorúbb szépségideálokat állít fel velük szemben, illetve még a várandósságuk idején és szülés után is megbélyegezve érzik magukat a testsúlyukra vonatkozó „elvárások” miatt. A kutatások ráadásul arra is rámutattak, hogy mindez jelentős hatással lehet az obezitás hatékony kezelésére a nők körében, mivel a fizikai aktivitással, testedzéssel kapcsolatos motivációjukat is befolyásolhatják a kívülről érkező bántó megjegyzések.
Ezt a harcot csak együtt nyerhetjük meg
Ha az elhízásbetegség kegyetlenül elbánik az érintettek szervezetével, talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy legalább ekkora pusztítást végez a lelkükben is. A testsúly folyamatos ellenőrzése, a fogyásra tett – sokszor sikertelen – kísérletek, a krónikus fájdalom és a korlátokba ütköző életmód, valamint az ehhez hozzájáruló ítélkezés a társadalom és a szűkebb környezet részéről komoly mentális terheket ró a betegekre. Gyakoriak az étkezési- és alvási rendellenességek, a szorongásos zavarok, illetve akár depresszió is kialakulhat – vagyis rendkívül fontos, hogy az elhízással élők a szükséges pszichológiai ellátáshoz is hozzájuthassanak. A kerekasztal-beszélgetésen résztvevő egészségügyi szakemberek ezért arra hívták fel a figyelmet, hogy az obezitással küzdő páciensek hatékony kezelése több terület – így az alapellátó orvosok mellett például endokrinológusok, dietetikusok és mozgásszervi betegségekkel foglalkozó szakemberek – értő együttműködését igényli.
Ezzel a megközelítéssel olyan, szakemberhez fordulva egyéni igényekre szabott kezeléshez juthatnak a páciensek, mely magában foglalhatja a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatást, átfogó viselkedésterápiát, valamint szükség esetén gyógyszeres és műtéti lehetőségeket. Emellett elengedhetetlen, hogy a társadalom minden szintjén megváltozzanak az elhízásbetegséggel kapcsolatos téves elképzelések, melyhez széleskörű edukációra van szükség. „Egyre jobban megismerjük az obezitás hátterében álló folyamatokat, vagyis, hogy miért ragaszkodik a szervezetünk a hosszú ideig fenntartott testsúlyhoz, miért éget el kevesebb kalóriát, amikor fogyni próbálunk vagy hogy miért fokozódik az éhségérzet. Ez egy komplex jelenség, amely gyakran a páciens kontrollján kívül esik, így ítélkezés helyett értő támogatásra és segítségre van szükség” – tette hozzá Prof. Dr. Bedros J. Róbert a Lilly Hungária Kft. által szervezett eseményen.
Fotón balról jobbra: Prof. Dr. Takács István – belgyógyász, Prof. Dr. Vágó Hajnalka – kardiológus, Prof. Dr. Bedros Róbert – belgyógyász, Prof. Dr. Merkely Béla – belgyógyász, Prof. Dr. Dank Magdolna – onkológus.
forrás: Patika Magazin
