Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Az energiaital mértékkel nem méreg, de felesleges fogyasztani

Érdekességek2019. december 01.

Fotó: pixabay.com

Aggasztóan sok energiaitalt fogyasztanak a fiatalok. Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a magyar fiatalok 78 százaléka fogyasztja előszeretettel ezeket az italokat.

Töretlen az energiaitalok népszerűsége, az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet egy legfrissebb felmérése szerint minden ötödik 10 és 14 év közötti fiatal iszik egyet a reggeli órákban belőle. A kardiológusok szerint ez akár veszélyes is lehet, hogy miért, arról a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház orvosigazgató belgyógyásza beszélt. Dr. Reiber István szerint mértékkel nem méreg az energiaital, de fiatalok ne fogyasszák.

– Mit tartalmaznak az energiaitalok?

– Nagy mennyiségben cukrot, koffeint, némi vitamint és tartósítószereket. Tulajdonképpen egy átlagos üdítőitalnak is minősíthetnénk, Magyarországon az élelmezési szabályzatban nincs pontosan definiálva az energiaital fogalma. Hogy ez miért is lehet veszélyes? Nézzük a koffeintartalmat. Egy két és fél deciliteres ilyen ital elfogyasztása nem méregnek tekinthető mennyiségben tartalmaz koffeint, körülbelül 70 mg az itthon forgalomban lévő energiaitalok koffeintartalma. Egy jófajta espresso kávé 100-150 mg koffeint tartalmaz. A gond akkor van, ha valaki egy nap többet fogyaszt ezekből a dobozos italokból, hiszen akkor nagyon gyorsan összeadódik ez a mennyiség.


– Mennyi koffeint fogyaszthat egy felnőtt ember, ami még nem okozhat egészségügyi problémákat?

Felnőtt emberek esetében napi 400 mg-ban határozták meg azt az értéket, ami különböző vizsgálatokkal igazolva, nem ártalmas az egészségre. Lehetőség szerint egyszerre 200 mg koffeinnél többet ne fogyasszunk, mert annak lehet már mindenféle mellékhatása. Hogy mik ezek? Szívritmus zavar, gyors szívverés, a vérnyomás hirtelen megemelkedése, hányinger, hasmenés, szédülés. Azt javaslom, ne terheljük feleslegesen érrendszerünket nagy mennyiségű koffeinnel. A gyermekekre, fiatalokra ez különösen igaz. Ez nehéz, főleg így a fesztiválok időszakában, hiszen a fiataloknál egyre népszerűbbek az energiaitalok, főleg hazánkban. Sajnos nagy mennyiségben fogyasztják és ez az alapvető probléma. Ha hetente egyszer megisznak egyet, attól nem lesz semmi bajuk, a mértéktelen fogyasztással van a gond. Felnőtteknek sem tanácsos, egyszerűen nincs rá szükség. Ha fittek szeretnének lenni, akkor mozogjanak, megfelelően táplálkozzanak, aludjanak eleget és elérhetik a szellemi frissességet. A magas cukortartalmat is meg kell említeni: 20 kávéskanálnyi cukor van egy doboz energiaitalban. Ezért sem jó, ha sokat fogyasztanak belőle, felesleges energiát tartalmaz.

– Mi a helyzet akkor, ha ezeket a koffeines italokat alkohollal keverjük?

– A koffein önmagában is vizet von el a szervezetünkből, az alkohollal ugyanez a helyzet. Együtt a kettő fogyasztása magában rejti a rosszullét lehetőségét, sőt, előbb rosszul lehet az illető, mint ha csak koffeintartalmú italt ivott volna, vagy épp csak épp alkoholt. Sokkal jobban megviseli a kettő kombinációja az anyagcserénket, nyári időszakban ez kifejezetten veszélyes lehet.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.